Egy szuperkém kiadta az amerikaiak minden atomtitkát

Egy szovjet tengeralattjáró kifut a kikötőből

1985-ben az FBI letartóztatta John Walkert, az amerikai haditengerészet volt altisztjét. A férfi 18 éven át adott el olyan katonai titkokat a Szovjetuniónak, hogy a kémkedése a stratégiai erőegyensúly felborulásához vezetett az óceánokon. A szovjetek Walker révén tudták meg, hogy a tengeralattjáróikat könnyen felfedezik az amerikai szonárberendezések. Az első áttervezett szovjet atommeghajtású tengeralattjáró, amelyet a Walkertől kapott adatok alapján fejlesztettek ki, a Victor III lett. Ez annyival halkabbnak bizonyult, mint az elődei, hogy az amerikai flottában Walker-tengeralattjárónak nevezték. A férfi beszervezte a bátyját, a fiát és egy barátját is, de a felesége is tudott arról, hogy kémkedik. Amikor lebukott, Walker vádalkut kötött a hatóságokkal, ezért a fia csak 25 év börtönt kapott. Őt magát és a testvérét életfogytiglani börtönre ítélték, a barátját pedig 365 évre.

Karrier a flottában

John Walker első áldozóként
Forrás: FBI

John Anthony Walker 1937-ben született Washingtonban. A szülei akkor költöztek Pennsylvaniába, amikor az apja alkoholizmusa csődbe vitte a családot. Walker gyerekkora így traumatikusan telt, a középiskolából kibukott, de házaló ügynökként szorgalmasan dolgozott, és már 16 éves korában autót vásárolt magának a megtakarított pénzéből. Már ekkor látható volt, hogy Walkernek mennyire fontos a pénz, és hogy mennyire szereti a csillogást.

Épp ezért nem elégedett meg az ügynöki munkájával sem, hanem egy barátjával lopni kezdett. Nem tartott sokáig a bűnözői karrier, mert egy betörés után, amelyben két autógumit, négy kanna olajat és 3 dollár készpénzt szereztek, a rendőrök üldözni kezdték őket, és két nap múlva el is fogták a betörőpárost. Walker választhatott: lecsukják, vagy beáll a flottába. A fiú így lett haditengerész.

Először egy rombolón szolgált, mint rádiós, aztán a Forrestal repülőgép-hordozón. 1957-ben Bostonban megismerkedett Barbara Crowley-val, akivel szinte azonnal összeházasodott. 1960-ig három lányuk született, a fiuk, Michael pedig 1963-ban jött a világra.

Walker közben elvégezte a tengeralattjáró iskolát, átvilágították a személyzeti megbízhatósági programban, és a sikeres szaktanfolyami vizsgák nyomán titkosító lett.

Kriptológusként hozzáférhetett a szigorúan bizalmas minősítési dokumentumokhoz és adatokhoz, pl. az atomfegyverekkel kapcsolatban.

 

John Walker fiatal tengerészként
Forrás: US Naval Institute

Először a Razorback nevű tengeralattjárón szolgált. Precízen és a főnökei megelégedésére látta el a feladatait, az értékelésekben rendre a legmagasabb osztályzatot kapta. Ezért beosztották az épülő Andrew Jackson ballisztikus rakétahordozó tengeralattjáró (SSBN) személyzetébe.

A Lafayette-osztályú rakétahordozó az első ilyen típusú tengeralattjáró volt az amerikai flottánál. 16 db. nukleáris töltetű Polaris rakétát lőhetett ki szovjet célpontokra. A Lafayette-ket már kivonták, de az utódaik ma is az amerikai haderő stratégiai eszközei. A személyzetbe csak a legjobbak kerülhetnek be. Még a szakácsoknak is meg kell szerezniük a megfelelő biztonsági jogosultságot, és több képzésen kell megtanulniuk a tengeralattjáró összes rendszerének működését. Csak több kurzus elvégzése után kapják meg a kinevezésüket jelképező delfin-jelvényt.

A USS Lafayette ballisztikus rakétahordozó osztály volt az első ilyen kategóriájú, atommeghajtású tengeralattjáró Amerikában
Forrás: Ph2 Klenkefus,Wikipedia

Walker a rakétahordozón is kiváló minősítéseket kapott. Amikor az elsőtisztet kinevezték a Simon Bolivar SSBN kapitányává, magával vitte Walkert, és megbízta a tengeralattjáró híradórészlegének vezetésével. Walker itt befejezte a középiskolai tanulmányait, leérettségizett, elvégezte a szigorúan titkos kommunikációs eszközökkel kapcsolatos képzéseket és minden időszakos vizsgáján sikerrel szerepelt. 10 év alatt hat hajón szolgált, köztük két ballisztikus rakétahordozón. Legénységi állományú tengerészből tengerészaltiszt, majd tiszthelyettes lett (warrant officer). Ez kb. a zászlósi rangnak felel meg a szárazföldi hadseregben. Mindez kiemelkedőnek számít egy nem tiszti pályán az amerikai flottában.

A több hónapos őrjáratok azonban rosszul hatottak a Walker család életére. A felesége, Barbara, egyre többet ivott és elhanyagolta a gyerekeket. Az altiszt igyekezett befektetni különféle üzletekbe, és végül nyitott egy bárt Charlestonban. Ehhez hitelt kellett felvennie, de a bár nem termelt elég bevételt, ezért örökös pénzhiányban szenvedett. Közben költekező, playboy-életmódról álmodozott.

John Walker több szélsőséges szervezettel állt kapcsolatban, így pl. a Ku Klux Klannal is
Forrás: FBI

Ekkor lett a tagja a John Bircher Társaságnak is. Ez a szélsőséges szervezet olyan összeesküvés-elméleteket gyártott, hogy Eisenhower elnök kommunista ügynök volt, és hogy John Fitzegerald Kennedyt a nagyvállalatok vezetői és az ún. „politikai bennfentesek" gyilkoltatták meg. Meggyőződésévé vált, hogy Amerikát illetve a Szovjetuniót is ugyanazok a szocialisták és bankárok irányítják, akik egy világkormányt akarnak létrehozni. Ahogy a börtönben megírt emlékirataiban fogalmazott:

 

Rájöttem, hogy a hidegháború egy illúzió, amit csak vetítenek a nép számára. A Szovjetunió a valóságban nem volt az ellenségünk, csak ezt akarta láttatni a háttérhatalom. Ettől kezdve viccnek tekintettem a hidegháborút, mert tudtam, hogy nem létezik.

 

A kémkarrier kezdete

1967 októberében Walker úgy döntött, hogy átbillenti a stratégiai egyensúlyt és a bankszámlájának egyenlegét. Ekkor az Atlanti-óceáni flottaparancsnokságon szolgált Norfolkban, ahol könnyedén le tudott másolni minősített iratokat – ami persze tilos volt. Az illegális másolattal beült a szinte új, piros MG sportautójába – ne felejtsük, Walker szerette játszani az életművészt, és egy európai kabrió különlegesnek számított Amerikában –, és egyenesen a washingtoni szovjet követséghez hajtott.

 

A biztonsági részleg vezetőjével szeretnék beszélni.

 

A KGB jelvénye
Forrás: History

Jakov Lukasevics, a követség belső elhárításának tisztje leesett állal hallgatta, ahogy az amerikai bejelentette, szeretne kémkedni a szovjetek javára, és ennek bizonyítékaként már hozott is magával valami érdekeset. Lukasevics ijedtében gyorsan tárcsázta a KGB-rezidens telefonszámát.

 

Itt van egy érdekes figura, aki az utcáról sétált be. Szükségem lenne valakire, aki jobban beszél angolul, mint én.

 

A KGB kifejezetten tartott azoktól, akik önként jelentkeztek a követségen. „Jóakaróknak" nevezték őket, és egyáltalán nem bíztak bennük, mert az épületet a nap 24 órájában figyelte az FBI, és ki az a leendő kém, aki ép ésszel, fényes nappal bemegy az amerikai ügynökök orra előtt egy ilyen helyre? A szovjetek tehát csapdát gyanítottak minden ilyen megkeresésnél.

Borisz Szolomatyin megérezte, hogy Walker értékes kém lesz
Forrás: Rijmnents

A Szovjetunió szerencséjére Borisz Alekszandrovics Szolomatyin, a washingtoni KGB-rezidens odesszai származású volt, a gyerekkorát a Fekete-tenger partján töltötte, és imádott mindent, amit a tengerészettel kapcsolatos. A KGB-ügynök átlapozta Walker titkos dokumentumait, és észrevette, hogy nem csak az amerikai tengeralattjárókról van benne információ, hanem szerepel benne az amerikai haditengerészeti rejtjelkulcs a következő hónapra. Mivel a KGB más kémtől is kapott hasonló iratot, a tiszt össze tudta hasonlítani a kettőt, és rájött, hogy Walker anyaga valódi, ez nem csapda.

Walker szigorúan titkos minősítésű iratokat adott át az első találkozáskor, hogy komolyan vegye a KGB
Forrás: Business Insider

Szolomatyin nem várt Moszkva engedélyére, pedig ezzel a karrierjét kockáztatta, és akár egy szibériai lefokozást is előidézhetett volna magának. KGB-rezidens korábban még soha nem beszélt személyesen egy „jóakaróval", aki az utcáról sétált be. Szolomatyin volt az első, aki ezt megtette. Két órán keresztül, négyszemközt faggatta Walkert, aki egyetlen szóval sem mondta, hogy lelkesedne a kommunizmusért, vagy gyűlölné Amerikát, ahogy általában szokták az önként jelentkezők. Walker kizárólag üzleti alapon akart együttműködni.

 

Ha megfizetnek, dolgozom maguknak. Ha nem, viszlát.

 

A rezidens tudta, hogy milyen értékes lesz ez a kapcsolat. Átadott Walkernek több ezer dollár készpénzt, és egy követségi autóban kicsempésztette az altisztet az épületből.

A KGB központja a moszkvai Lubjanka téren
Forrás: Reddit

A szovjet őrnagy nemsokára megkapta a Vörös Zászló érdemrendet Walker beszervezéséért és 1968-ban ő lett a KGB külföldi hírszerzésének parancsnokhelyettese. Alig 44 éves volt ekkor. Innentől fogva egészen 1982-ig Jurij Andropov, a KGB igazgatójának tanácsadójaként is szolgált. Az FBI kémelhárítási helyettes igazgatója, Philip Parker ezt mondta Szolomatyinról:

 

A KGB legjobb ügynöke volt. Lehetetlen felmérni, mekkora kárt okozott nekünk az itteni tevékenysége. Egy igazi bajkeverő sz*rkupac, egy kiszámíthatatlan és hallatlan okos ellenfél volt.

 

Walker a KGB sztárügynöke lesz

Borisz Szolomatyin a helyettesét, Oleg Kalugint nevezte ki a Walker-ügy felelősének, a műveleti tisztnek, más szóval tartótisztnek pedig Jurij Linkovot, aki az amerikai flotta szakértője volt. Kalugin hetekig autózott Washingtonban, hogy megfelelő rejtekhelyeket, ún. „postaládákat" keressen a Walkerrel való kommunikációhoz. Ezek olyan álcázott átvevőhelyek voltak, ahol a KGB ügynökei utasításokat hagyhattak Walkernek, vagy ahol az altiszt elrejthette a szovjeteknek szóló titkos iratokat. Egy-egy „postaláda" lehetett akár egy pad alja is egy parkban, ahova pl. felragasztottak egy cédulát.

John Walker 18 éven át kémkedett a szovjeteknek
Forrás: Facebook

Nem sokkal később Linkov egy virginiai áruházban találkozott Walkerrel, aki ezúttal még több titkos irat másolatát adta át a tartótisztjének. Cserébe pénzt kapott, és a listát, hol találja az első „postaládákat". A következő 10 évben ez volt az utolsó személyes találkozás a KGB bármely ügynöke és az amerikai altiszt között.

Walker olyan értékesnek bizonyult, hogy a továbbiakban is csak néhány szovjet tiszt tudta, ki szállítja a hihetetlen információkat Moszkvának.

Az adatok közvetlenül a külföldi hírszerzés, a KGB 1. sz. direktóriuma helyettes vezetőjéhez és a stábjához futottak be.

Cikkünk folytatódik, kérjük, lapozzon!