Éjszakai életmódra tért át egy ikonikus alpesi faj

A túlvadászás miatt az alpesi kőszáli kecske Olaszország északi részére és Délkelet-Franciaország hegységébe szorult vissza. De manapság sok helyre telepítették vissza az Alpokon

Az alpesi kecskefélék általában nappal ereszkednek le Európa hegyvidéki magaslatainak biztonságából, hogy az alacsonyabb magasságokban található fűfélékből lakmározzanak. Az állatokat nyomon követő kutatók azonban észrevették, hogy egyre kevésbé vándorolnak lefelé a nappali időszakban, inkább áttértek az éjszakai életmódra.

Az éjszakai életmód biztonságosabb

Ezek az alpesi kőszáli kecskék (Capra ibex) mostanában több időt töltenek pihenéssel, amikor nappali világosság van, és inkább éjszaka keresnek táplálékot, ami hatalmas kockázatot jelent, mivel a farkasok a sötétség leple alatt vadásznak ezeken a területeken.

Ennek a fajnak az éjszakai életmód nagy problémát jelenthet

 – mondta Stefano Grignolio, a Ferrarai Egyetem viselkedésökológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A kőszáli kecskék nyílt táplálkozóhelyei ugyanis kevesebb fedezéket kínálnak, ahová elmenekülhetnek a ragadozók elől.

Az alpesi kőszáli kecske az emlősök osztályának párosujjú patások rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak családjába és a kecskeformák alcsaládjába tartozó faj
Fotó: (Vincenzo Volonterio/iStock/Getty Images Plus

Francesca Brivio, a Ferrarai Egyetem ökológusa és kollégái ezért arra számítottak, hogy az Alpok olyan területein, ahol nincsenek jelen farkasok, nagyobb éjszakai aktivitást találnak. De nem ez volt a helyzet. A szakemberek azt találták, hogy az aktivitás magasabb azokon a területeken, ahol farkasok is vannak.

A kutatók negyvenhét kecskebakot követtek nyomon a 2006 és 2019 között, amelyek a magas maximumhőmérsékletű napok után növelték az éjszakai aktivitásukat. A Proceedings of the Royal Society B tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint úgy tűnik tehát, hogy a melegvérű emlősök előnyben részesítik a hőség elől való menedék keresését, annak ellenére, hogy nagyobb a kockázata a ragadozókkal való találkozásnak.

 

Több stresszel jár az éjszaki életmód

Az egykor Európa-szerte elterjedt alpesi kőszáli kecskék száma az 1800-as évekre mindössze száz egyedre csökkent, mivel a vadászok körében egyre népszerűbbé váltak. 

Az 1854-ben bevezetett vadászati tilalomnak és a természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően a faj azonban úgymond visszatért, és száma ma már több tízezer példányra tehető.

A vadkecske populációkban azonban alacsony a genetikai diverzitás, amely kiszolgáltatottá teszi őket számos fenyegetésnek, beleértve a problémás mutációkat, amelyek növelik a betegségekre való hajlamot. Most további stresszhatásokat okoztunk azzal, hogy megváltoztattuk az otthonuk éghajlatát.

A kőszáli kecskék a melegebb hőmérséklettel úgy birkóznak meg, hogy átálltak az éjszakai életmódra

 – állapították meg a kutatók, rámutatva, hogy nem biztos, hogy ennek jó vége lesz.

A túlvadászás miatt az alpesi kőszáli kecske Olaszország északi részére és Délkelet-Franciaország hegységébe szorult vissza. De manapság sok helyre telepítették vissza az Alpokon: manapság éjszakai életmódra kezdenek áttérni
Fotó: Pinterest

Az alpesi kőszáli kecskék számára valószínűleg összetettebb és sokkal megterhelőbb a navigáció a sötétben a meredek, sziklás élőhelyen. Mindez potenciálisan csökkenti a táplálkozási kapacitásukat, és növeli annak esélyét, hogy ők maguk is táplálékká váljanak, mivel a legsebezhetőbb tevékenységüket időben közelebb helyezik a ragadozóknak való kitettséghez.

A szakemberek szerint az alkalmazkodás a leggyorsabb módja annak, ahogy az állatok a gyors környezeti változásokra reagáljanak.

 Valójában az emberi zavaró hatások (a túrázástól és a kertészkedésen át a bányászatig és a vadászatig) számos emlőst, köztük a vaddisznókat és a prérifarkasokat is arra késztetik, hogy éjszakai életmódot folytassanak. Most már az éghajlatváltozást is hozzáadhatjuk ehhez a listához.