Az orosz vegyész, akinek a periódusos rendszert köszönhetjük

Dmitrij Ivanovics Mengyelejev: a 101-es rendszámú kémiai elem, a Mendelévium (Md) és a Holdon található Mengyelejev-kráter róla kapta a nevét

Százkilencven éve, 1834. február 8-án született Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz vegyész, a kémiai elemek periódusos rendszerének kidolgozója.

A molekulák kohézióját és a spektroszkópot tanulmányozta

A nyugat-szibériai Tobolszkban jött a világra, a helyi gimnázium igazgatójának tizenhetedik gyermekeként, az életben maradt gyermekek között ő volt a tizenharmadik. Nagyapja vitte az első nyomdagépet Szibériába és ő is adta ott ki az első újságot.

Apját szembaja fiatalon nyugdíjba kényszerítette, a család megélhetését ettől kezdve az anyja által alapított üveggyár biztosította, ahol Mengyelejev is dolgozott, első kémialeckéit egy száműzött politikai fogolytól kapta. Apja tizenhárom éves korában meghalt, a gyár leégett, és az elszegényedett család Moszkvába költözött.

A moszkvai egyetemre nem sikerült bejutnia, ezért Szentpéterváron végezte el a tanárképző főiskolát.

Mengyelejev első kéziratos táblázata Forrás: commons.wikimedia.org

1856-ban fizikai-kémiai értekezésével magiszteri címet szerzett, majd egy év múlva egyetemi oktató lett. 1859-ben állami ösztöndíjjal két évre Heidelbergbe küldték, ahol Bunsennel dolgozott, a molekulák kohézióját és a spektroszkópot tanulmányozta.

Hazatérve megnősült, 1864-ben a műegyetem kémia professzora, majd a Szentpétervári Egyetem általános kémiai tanszékének vezetője lett, az intézményt nemzetközileg is elismert tudományos központtá alakította.

1868-70 között írta klasszikus művét, A kémia alapjait – ez nemcsak a legjobb, hanem a legszokatlanabb orosz nyelvű kémiakönyv is volt, amelynek több mint felét a túlburjánzó lábjegyzetek foglalják el.

Meg merte változtatni az egyes elemek sorrendjét

Mengyelejev egy használható osztályozás kidolgozására törekedve kezdte vizsgálni a kémiai elemek atomsúlyai közötti kapcsolatokat. (Az angol John Dalton 1808-ban vezette be az atomsúly fogalmát, ezután vált lehetővé a matematikai kapcsolat keresése az egyes értékek között.) Ezzel már mások is kísérleteztek, ám

Mengyelejev szabályszerűséget vett észre: ha az elemeket növekvő atomsúly szerint sorba rakjuk, a táblázat a fizikai-kémiai jellemzők periodikusságát mutatja, ami lehetővé teszi a kémiai reakciók típusokba sorolását is.

A periódusos rendszer tizenhat évvel azután jelent meg, hogy Mengyelejev közzé tette az első, elismert periódusos rendszert 1869-ben Forrás: University of St Andrews/PA

A periódusos rendszerben a vízszintes sorokat periódusnak, az oszlopokat csoportoknak nevezik. A függőleges oszlopok száma nyolc, amelyek hasonló tulajdonságú elemeket tartalmaznak. (A törvényszerűséget a német Lothar Meyer is észrevette, de a felfedezést Mengyelejev publikálta előbb.)

A legenda szerint Mengyelejevnek álmában jelent meg a megoldás, a felsorakozott elemek tulajdonságaik szerint csoportba rendeződtek. Ő maga ezt cáfolta és azt mondta, 25 év kemény munkája vezetett a sikerhez.

Mengyelejev a rendszer logikája alapján meg merte változtatni az egyes elemek sorrendjét, és az akkor ismert 63 elem mellett üres helyeket is hagyott, megjósolva az oda illő új elemek létét és tulajdonságait. Ehhez nem kevés tudományos bátorságra volt szükség, és Nyugaton egy ideig orosz miszticizmusnak minősítették publikációját.

A rendszer helyessége 1875-ben bizonyosodott be, amikor felfedezték a Mengyelejev által ekaaluminiumnak nevezett anyagot, a galliumot, amely fizikai tulajdonságaival pontosan beleillett az üresen hagyott rubrikába, majd a néhány év múlva a rendszerbe pontosan illeszkedő germániumot és szkandiumot.

Kidolgozta az ásványi szenek fűtőértékét meghatározó eljárást

Mengyelejev hirtelen a világ legismertebb és legelismertebb vegyésze lett, csak úgy záporoztak rá a tudományos elismerések. Hazájában kivételezett helyzetet élvezett: amikor 1876-ban elvált és egy fiatal egyetemista lányt vett el, az ortodox vallás szabályai szerint a bigámia bűnébe esett, de az ügyet nem bolygatták. Még a hírhedten szűklátókörű cári kormányzat is támogatta,

1867-ben Párizsban szerezhetett ismereteket az orosz szódagyártás fejlesztéséhez, 1876-ban az Egyesült Államokban a kőolaj-bányászatot tanulmányozta a kaukázusi kőolaj-kitermelés megszervezése érdekében.

Nagy szerepe volt a donyecki kőszénmezők feltárásában és kiaknázásában, és ő dolgozta ki az ásványi szenek fűtőértékét meghatározó eljárást.

Dimitrij Mengyelejev orosz kémikus ( középen jobbra) a periódusos rendszer megalkotója Forrás: AFP/Ria Novosty/Debabov Dmitry

Mengyelejev 1860-ban felfedezte a kritikus hőmérsékletet, amely felett a gázok nem cseppfolyósíthatóak, felismerte az általános gáztörvényt: a nyomás, hőmérséklet és térfogat kapcsolatát, kutatta az oldatok kémiáját, a vegyészet mezőgazdasági hasznosítását.

Feltalált egy füst nélküli lőport, és nagy érdemeket szerzett az orosz állami mérésügy vezetőjeként.

Kutatta a hőtani jelenségeket, a különféle halmazállapotú testek kiterjedését, fizikai, kémiai átalakulásait. Léghajóval is kísérletezett, 1887-ben teljesen egyedül emelkedett a magasba, hogy lefényképezzen egy napfogyatkozást, és bár a jármű kezeléséről semmit sem tudott, biztonságban ért földet.

Többször került összeütközésbe a cári rendszerrel

Oroszországban sokan neki tulajdonítják a vodka felfedezését, illetve ha ezt nem is (hiszen a vodkát évszázadok óta főzik és isszák), a 40 százalék alkohol, 60 százalék víz szabvány meghatározását, ez a Russian Standard vodka címkéjén tényként szerepel. Mindebből annyi igaz, hogy

Mengyelejev 1856-ban publikált egy értekezést a víz és alkohol keverékéről, de ennek semmi köze nem volt a vodkához, pusztán mérésekkel kapcsolatos számításokat tartalmazott.

Dmitrij Ivanovics Mengyelejev: a 101-es rendszámú kémiai elem, a Mendelévium (Md) és a Holdon található Mengyelejev-kráter róla kapta a nevét Forrás: Wikimedia Commons

Liberális nézetei, a diákság elnyomását bíráló nyilatkozatai miatt többször került összeütközésbe a cári rendszerrel. 1880-ban nem választották meg az akadémia rendes tagjává, 1890-ben a diákság egy petíciójának támogatása miatt nyugdíjazták. Lánglelkű hazafi volt, így a rendszerrel szemben táplált fenntartásai ellenére az orosz-japán háború 1904-es kitörése után támogatta a háborús erőfeszítéseket.

1906-ban felmerült a neve a Nobel-díj kapcsán, de a kitüntetést végül a francia Henri Moissan kapta.

Mengyelejev 1907. február 2-án halt meg Szentpétervárott. Róla nevezték el az 1955-ben felfedezett, 101-es rendszámú elemet mendeléviumnak.

(MTVA Sajtóarchívum)