Az Amazonas esőerdőit drasztikus összeomlás fenyegeti

Drasztikus összeomlás előtt állnak az Amazonas esőerdői

Fotó: AFP via Getty Images

Az Amazonas esőerdői olyan nyomással szembesülnek, amely akár már 2050-ben egy nagymértékű ökoszisztéma-összeomlást okozhat. Ez derül ki egy új kutatásból, amely az Amazonas régiót és a világot érintő súlyos következményekre figyelmeztet.

Szükségünk van az Amazonas esőerdőire

Az Amazonas a világ biológiai sokféleségének több mint tíz százalékát őrzi, miközben segít stabilizálni a globális éghajlatot azáltal, hogy mintegy két évtizednyi, a bolygót felmelegítő szén-dioxid kibocsátásának megfelelő mennyiséget tárol.

Az erdőirtás, az aszály, a tűzvész és az emelkedő hőmérséklet okozta stressz azonban aláásta az Amazonas erdeinek sokkokkal szembeni ellenálló képességét, és a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ez egy úgynevezett „fordulópontot” idézhet elő, ami a következő évtizedekben visszafordíthatatlan átalakulást idézhet elő a létfontosságú ökoszisztémában.

Drasztikus összeomlás előtt állnak az Amazonas esőerdői
Fotó: AFP via Getty Images / Getty Images

A Nature című folyóiratban közzétett, legújabb tanulmányban egy nemzetközi kutatócsoport drámai bejelentést tett: becslésük szerint 2050-re az Amazonas mintegy 10-47 százaléka lesz kitéve olyan stressznek, amely az ökoszisztéma széles körű változásához vezethet. Ez a szakemberek szerint azt eredményezheti, hogy a kritikus ökoszisztéma nem tudja többé elnyelni vagy akár ki is szabadíthatja a benne tárolt szenet, ami tovább fokozza a globális felmelegedést és fokozza annak hatásait.

Közeledünk egy potenciális, nagy léptékű fordulóponthoz, és lehet, hogy közelebb vagyunk mind helyi szinten, mind a rendszer egészében ehhez, mint azt korábban gondoltuk

 – mondta Bernardo Flores, a brazíliai Florianopolisban található Santa Catarina Szövetségi Egyetem munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak.

 

Komoly veszélybe kerülhetnek az Amazonas esőerdői

A kutatók számítógépes modellekből, megfigyelésekből és a múltbeli változások több ezer évre visszanyúló bizonyítékaiból származó információkat használtak fel az erdőrendszerek összetettségének feltérképezéséhez és a stressz fő okainak azonosításához. Ezután 

elemezték ezeket a stresszorokat – köztük a globális felmelegedést, az éves csapadékmennyiséget, a száraz évszak hosszát és az erdőirtást –, hogy lássák, hogyan hathatnak ezek

 külön-külön (vagy együttesen) olyan visszacsatolási hurkokat okozva, amelyek jelentős összeomlást idézhetnek elő. A tudósok szerint 2050-re az Amazonas soha nem látott mértékű vízhiánynak lehet kitéve. 

Az Amazonas esőerdőit drasztikus összeomlás fenyegeti
Fotó: Andre Dib/PA

Korábbi kutatások szerint a globális felmelegedés – amely átlagosan mintegy 1,2 Celsius fokkal melegítette fel a Föld felszínét az iparosodás előtti szinthez képest – önmagában is sokkal szárazabb, szavannaszerű állapotba taszíthatja az Amazonast. A legújabb tanulmány szerint ennél bonyolultabb is lehet a sorsa. 

Míg egyes területek „fehérhomokos szavannákká” alakulhatnak át (ezek már most is terjednek az erdőtüzek után), addig az Amazonas más területein az invazív fűfélékkel vegyes, tűztűrő fák foltos borítása alakulhat ki. 

A csapadékosabb területek leromlott erdők maradhatnak, kevesebb fafajjal és nagyobb arányban gyorsan növő növényekkel, például bambusszal.

Bizonyítékunk van arra, hogy az emelkedő hőmérséklet, a szélsőséges aszályok és a tüzek befolyásolhatják az erdő működését

 – mutatott rá Adriane Esquivel-Muelbert, a brit Birmingham Institute of Forest Research társszerzője. – Emellett megváltoztathatják, hogy mely fafajok képesek integrálni az erdőrendszert.

A szakemberek emlékeztettek: az Amazonas vidékét az elmúlt hónapokban brutális aszály sújtotta, amely elapasztotta a kulcsfontosságú vízfolyásokat, elsorvasztotta a termést és felszította az erdőtüzeket. A World Weather Attribution csoport tudósai szerint a történelmi jelentőségű aszályos időszakot elsősorban az éghajlatváltozás okozta, nem pedig a természetben előforduló El Nino időjárási jelenség. Flores szerint a súlyos aszály viszont előrevetíti a régióban a 2030-as évek elején várható éghajlati viszonyokat. Hangsúlyozta: az esőerdők sorsa és az erdőpusztulás következményei globális problémát jelentenek.