Itt vannak a legújabb felfedezések az egészséges hosszú élet titkáról

A Costa Rica-i Nicoya lakói egészségesen élik meg a százéves kort

Az öregedés az élet elkerülhetetlen része, ami megmagyarázhatja a hosszú életre való törekvés iránti erős vonzalmunkat. Az örök fiatalság csábítása egy több milliárd forintos iparágat mozgat, amely öregedésgátló termékek, valamint étrend-kiegészítők és diéták széles skáláját kínálja azoknak, akik azt remélik, hogy meghosszabbíthatják ezekkel az élettartamukat.

A világ egyes részein sok százéves él

Ha visszatekintünk a 20. század fordulójára, az átlagos várható élettartam akkoriban 46 év körül mozgott az Egyesült Királyságban. Ma ez az érték már közelebb van a 82 évhez. Valójában tovább élünk, mint valaha, ami valószínűleg az orvostudomány fejlődésének, valamint a jobb élet- és munkakörülményeknek köszönhető.

A hosszabb életnek azonban ára is van

– mutatott rá Justin Roberts, az angliai Ruskin Egyetem táplálkozás-élettani professzora a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A krónikus és degeneratív betegségek aránya egyre magasabb, a szívbetegségek pedig vezetik a statisztikai listákat.

A Costa Rica-i Nicoya lakói egészségesen élik meg a százéves kort Forrás: Pinterest

Miközben arra törekszünk, hogy tovább éljünk, a szakemberek szerint jobban oda kellene figyelnünk arra, hogy minél hosszabb ideig maradjunk egészségesebbek. A várható egészséges élettartam javítása továbbra is globális kihívást jelent.

A világ bizonyos pontjain azonban olyan helyeket fedeztek fel, ahol nagy arányban élnek a százévesek, akik ráadásul figyelemre méltó fizikai és mentális egészségi állapotot mutatnak.

Az olaszországi Szardínián végzett AKEA-tanulmány például azonosított egy „kék zónát" (amelyet azért neveznek kéknek, mert kék tollal jelölték a helyét), ahol a közép-keleti hegyvidéki területeken különösen sok olyan helyi lakos él, akik betöltötték a századik életévüket.

Sok közös vonásban osztoznak az itt élők

Azóta több ehhez hasonló, hosszú élettartamot ígérő övezetet találtak a kutatók, és mára számos olyan területről beszélhetünk, ahol szintén

nagyobb számban élnek hosszabb életű és egészséges emberek.

Ezek a kék zónák tehát a következők:

• Szardínia;
• Ikaria, Görögország;
• Okinawa, Japán;
• Nicoya, Costa Rica;
• Loma Linda, Kalifornia.

A kék zónákban nagy arányban élnek a százévesek Forrás: Pinterest

Úgy tűnik, hogy az ezekben a zónákban élő emberek a hosszú élettartamukon kívül más közös vonásokban is osztoznak: ezek középpontjában a közösséghez tartozás, az életcélok megléte, a tápláló és egészséges ételek fogyasztása, a stressz alacsony szinten tartása, valamint a céltudatos napi testmozgás vagy fizikai feladatok elvégzése áll. Szakemberek szerint

a hosszú élettartam a környezetükkel is összefügghet, mivel többnyire vidéken vagy kevésbé szennyezett területen élnek, de valószínűleg bizonyos gének is fontos szerephez jutnak ebben.

A tanulmányok azt mutatják azonban, hogy a genetika a hosszú élettartam mintegy 20-25 százalékáért felelős; vagyis az ember élettartama az életmód és a genetikai tényezők összetett kölcsönhatása, amelyek együttesen járulhatnak hozzá a hosszú és egészséges élethez.

A táplálkozás rejtheti a titkot?

Ami az étrendet illeti: a tudósok szerint minden kék zónának megvan a maga sajátossága, így egy bizonyos élelmiszer vagy tápanyag nem magyarázhatja a megfigyelt, figyelemre méltóan hosszú élettartamot. Érdekes módon azonban

a növényi élelmiszerekben (például helyben termesztett zöldségekben, gyümölcsökben és hüvelyesekben) gazdag étrend meglehetősen egységesnek tűnik ezeken a területeken.

A mediterrán étrend jótékony hatással van a kognitív működésre Forrás: Pinterest

Loma Linda hetednapi adventistái például túlnyomórészt vegetáriánusok. Az okinawai százévesek szívesen tesznek az asztalra lila édesburgonyát, szóját és zöldségeket, így az ezekből származó flavonoidok (a növényekben jellemzően megtalálható kémiai vegyületek) magas bevitele

összefüggésbe hozható a jobb szív- és érrendszeri egészséggel, beleértve az alacsonyabb koleszterinszintet, valamint a stroke és a szívbetegségek alacsonyabb előfordulását.

Nicoyában a helyben termelt rizs és bab fogyasztását hozták összefüggésbe a hosszabb telomerekkel. A telomerek (vagy más néven telomérák) a kromoszómák végén található szerkezeti részek, amelyek védik a genetikai anyagunkat. Ezek minden egyes sejtosztódáskor kisebbek lesznek, így az életkor előrehaladtával fokozatosan rövidülnek.

Különböző tápanyagok védőhatásainak kombinációja

Bizonyos életmódbeli tényezők, például a dohányzás és a helytelen táplálkozás szintén rövidíthetik a telomerek hosszát.

A kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakaszok hossza az öregedés biomarkereként működik

– magyarázta Joseph Lillis, a Ruskin Egyetem táplálkozásélettani doktorjelöltje. – Így a hosszabb telomerek részben összefüggésbe hozhatók a hosszú élettartammal.

A mediterrán étrend megóv a túlevéstől, és kifejezetten jótékony hatással van a szervezetre Forrás: Tumbrl

De nem a növényi alapú étrend lehet az egyetlen titok. Szardínián például mértékkel fogyasztanak húst és halat, emellett helyben termesztett zöldségeket és olyan, hagyományos ételeket tesznek az asztalra, mint a makkból nyert kenyér, a pane carasau (kovászos lapos kenyér), a méz és a lágy sajtok.

Számos kék zónás területen megfigyelhető az olívaolaj, a bor (mértékkel: körülbelül napi 1-2 pohárral), valamint a tea fogyasztása is.

Ezek mindegyike erős antioxidánsokat tartalmaz, amelyek segíthetnek megvédeni sejtjeinket az öregedés során bekövetkező károsodástól. Talán a különböző tápanyagok védőhatásainak kombinációja lehet ezeknek a százéveseknek az étrendjében az, ami megmagyarázhatja a kivételesen hosszú élettartamukat is.

Nyolcvan százalékos jóllakottságra törekszenek

Egy másik szembetűnő megfigyelés a hosszú élettartamot jelző területekkel kapcsolatban, hogy az itt élők jellemzően otthon, frissen készítik el az ételeket. Úgy tűnik, hogy a hagyományos „kék zónás étrend" nem tartalmaz ultra-feldolgozott élelmiszereket, gyorsételeket vagy cukros italokat, amelyek felgyorsíthatják az öregedést.

Legalább annyira fontos tehát azt is figyelembe venni, hogy mit nem csinálnak ezek a hosszabb életű populációk, mint azt, hogy mit igen

– emelte ki Mark Cortnage, a Ruskin Egyetem közegészségügyi és táplálkozástudományi oktatója. – Úgy tűnik, hogy az étkezés során a nyolcvan százalékos jóllakottságra (más szóval a részleges kalóriacsökkentésre) törekszenek.

A kék zónákban élők az étkezés során a nyolcvan százalékos jóllakottságra (más szóval a részleges kalóriacsökkentésre) törekszenek Forrás: Pexels

Hozzátette: ez fontos lehet abban is, hogy a sejtjeink hogyan kezelik a károsodásokat az öregedés során, ami szintén a hosszabb élettartamhoz kapcsolható.

A kék zónás étrendeket jellemző tényezők – elsősorban a növényi alapú és természetes, teljes értékű élelmiszerek – összefüggésbe hozhatók a krónikus betegségek, például a szívbetegségek és a rák alacsonyabb kockázatával.

Az ilyen étrendek nemcsak a hosszabb, egészségesebb élethez járulhatnak hozzá, hanem támogathatják a változatosabb bélmikrobiomot is, ami szintén összefügg az egészséges öregedéssel.