Valami iszonyatos dolog növekszik a Csendes-óceán mélyén

Handout picture released by the Galapagos National Park showing an aerial view of lava spewing from a fissure of the Wolf Volcano after it erupted for the second time in seven years on January 7, 2022, on Isabela Island in the Galapagos Islands in the Pacific Ocean, 900 km off the Ecuadorean coast. - The island is home to the critically endangered Galapagos pink land iguana. (Photo by PARQUE NACIONAL GALAPAGOS / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / GALAPAGOS NATIONAL PARK / WILSON CABRERA" - NO MARKETING - NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS

A kréta időszak óta hatalmas geológiai képződmény növekszik a Csendes-óceán mélyén, amelynek mérete Nagy-Britannia területének nagyságát is meghaladja. A szerkezetet a vulkanizmus táplálja.

Egy most megjelent tanulmányban a geológusok megpróbálták kideríteni, hogyan alakult ki az úgynevezett Melanéziai Határ-fennsík, és arra a következtetésre jutottak, hogy intenzív vulkanikus folyamatok hozták létre, amelyek még a dinoszauruszok korában kezdődtek és a mai napig tartanak.

A tengerfenéken számtalan hegység, valamint nagyobb vulkanikus struktúra található. A kutatók sokszor azt feltételezik, hogy ezeket a víz alatti formákat nagy erejű, hirtelen jelentkező vulkáni kitörések alakítják ki. Ezek az események katasztrofális következményekkel járnak, és nagy környezeti változásokat idéznek elő.

A legújabb vizsgálatok szerint azonban a Melanéziai Határ-fennsík története összetettebb, mint eddig gondolták. A Csendes-óceán délnyugati részén található úgynevezett szuperstruktúra úgy tűnik, hogy lassan, több millió év alatt jött létre négy különböző szakaszra bontható folyamat során. Az eredményekről az Earth and Planetary Science Letters című földtudományi szakfolyóiratban számoltak be.

Kevin Konrad, a Las Vegas-i Nevada Egyetem adjunktusa szerint a tenger alatti vulkanikus képződmények kialakulását gyakran homály fedi.

Bizonyos esetekben a jellegzetességek egyetlen hatalmas lávaömléssel jönnek létre, máskor azonban több vulkáni eseményhez köthető a kialakulásuk, amelyek hosszabb ideig zajlanak, és nem produkálnak látványos környezeti hatásokat.

A tengerfenéken számtalan hegység, valamint nagyobb vulkanikus struktúra található, amelyet vulkáni folyamatok hoznak létre (illusztráció) Forrás: AFP/-

Hatalmas geológiai szörnyeteg növekszik a tengerfelszín alatt

A kutatók a Melanéziai Határ-fennsík három részén, Nyugat- és Kelet-Szamoa, valamint a Tuvalu-öböl környékéről gyűjtöttek mintákat, amelyeket aztán geokémiailag is elemeztek. Ebből kiderült, hogy a szuperstruktúra története a kréta időszakig nyúlik vissza. Mintegy 120 millió évvel ezelőtt egy óriási lávafolyás hegyláncok sorát hozta létre a tengerfenéken. A folyamat második szakasza 56-34 millió éve zajlott, amikor a litoszféra (a Föld külső, szilárd kőzetöve) áthaladt az Arago forrópont nevű vulkáni régión. Ekkor további tengeralatti hegyek, illetve óceáni szigetek jöttek létre. Utóbbiak végül erodálódtak és a tenger fenekére süllyedtek.

A szuperszerkezet fejlődésének harmadik fázisa a földtörténeti közelmúltban, a miocén időszakban zajlott, 23-5 millió évvel ezelőtt. Ekkor a litoszféra egy másik vulkáni területen, a szamoai forróponton haladt keresztül, így újabb tengeralatti hegyek és óceáni szigetek keletkeztek. Az előbb említett forrópont a mai napig újabb és újabb csendes-óceáni szigetek születéséhez járul hozzá.

A szuperszerkezet fejlődésének negyedik szakasza napjainkra tehető, a fennsík környékén rendszeresek a vulkánkitörések,

amelyek rendületlenül formálják a gigászi képződmény arculatát.