Az adott nehézségek mellett hogy járul hozzá a sziklaművészet a múlt megértéséhez? Egy új, a Régészeti és Antopológiai Tudományok (Archeological and Antropological Sciences) magazinban megjelent kutatás egy innovatív módszert használ az Arnhem-föld sziklaművészetének megértéséhez, egy alapvetően eltérő módon.
A munka a Red Lily-Lagúna területét érinti. Ez Arnhem-föld nyugati része, mely nemzetközileg jelentős dokumentumokat tartalmaz az emberiség múltjáról, köztük Ausztrália legrégibb régészeti lelőhelyét.
A táj drámaian meg is változott a jelentős tengerszint emelkedés miatt az utóbbi 14.000 évben. A partvonal több száz kilométerrel elmozdult a sziklák felé a Red Lily régióban, mielőtt visszavonult körülbelül 50 kilométert észak felé jelenlegi pozíciójába. Ennek mélységes következményei voltak a területen élő emberek számára. A homokkő sziklák és sík árterek komplex tája drámaian megváltozott: a nyílt szavannától, az iszapos lapályig, a mangrove mocsárig. Végül az a szezonálisan elárasztott édesvízi láp lett, ami ma van a területen.
Az Arnhem-földnek meglepő sziklaművészete van, amit a bennszülöttek (Traditional Owners : Hagyományos Tulajdonosok) fenntartanak. Arnhem-földön a sziklaművészetet számos különböző stílusba lehet sorolni, amik változnak az évezredek során. Úgy vélik, hogy ezek a stílusok, köztük a jól ismert Röntgen stílus, igazodik a tengerszint emelkedés okozta táj változásokhoz. Például megjelentek a sziklaművészetben a sósvízi állatok, mint például a halak, amikor tengerszint megemelkedett eléggé, hogy hatással legyen a területre.
Hogy felülkerekedjenek a művészet szubjektív interpretálásán, a régészek gyakran a táj felé fordulnak, hogy megértsék a különböző stílusú művészet elhelyezését. Ez a megközelítés általában feltételezi, hogy a táj úgy hasonlóan néz ki ma, mint amikor az alkotás készült. Arnhem-föld esetén, ahol a sziklaművészet több, mint 15.000 éves és a táj drámaian megváltozott ez alatt az idő alatt, ez nem igaz.
A kutatás repülő és drón vizsgálatok által létrehozott nagy felbontású magassági adatokat használt, hogy a tájon keresztül megértsék a sziklaművészet helyszíneinek elhelyezését. Képalkotó technikákkal feltérképezték az eltemetett tájat is, hogy megtudják hogy változott a táj az idők folyamán.
Az adatokat használták, hogy megtudják a tájból mennyi volt látható az egyes sziklaművészeti helyszínekről a tájváltozás evolúciójának egyes periódusai alatt. Azt is vizsgálták, hogy milyen típusú táj volt látható az egyes helyszínekről.
Ez az első eset, hogy ezt a módszert Arnhem-földön használják. Az eredmények bepillantást nyújtanak abba, hogy mi inspirálta az embereket, hogy sziklaművészetet alkossanak a múlt különböző időszakaiban.
A kutatók azt találták, hogy a sziklaművészet létrehozás akkor volt a legaktívabb, legdiverzebb stílusú, és a fennsík legtöbb területét akkor fedte, amikor a mangrovék teljesen beborították az ártereket.
Ennek az lehet az oka, hogy a mangrovék bőséges forrásokat nyújtottak, ami fenntartott nagy és stabil humán populációt. Vagy talán azért, mert a tengerszint emelkedés miatt jelentősen csökkent az elérhető szárazföld. Azt is találták, hogy a tengerszint emelkedés periódusa alatt a sziklaművészetet azokon a területeken művelték inkább, ahonnan nagy távolságra volt látkép a nyílt erdős területekre. Ez segíthette a vadászatot, vagy lehetővé tette, hogy a vidéket gondosan igazgassák az alatt az időszak alatt, amikor sok ember kiszorult északról a tengerszint emelkedés miatt.
Általában az eredmények azt mutatják, hogy a múltban az emberek szándékosan szelektálták, hogy hol művelik a sziklaművészetet. Ebből potenciálisan sokkal többet megtudhatunk Arnhem-föld régészetéről. A helyszínek, ahol a művészetet művelték alapvetően változtak az idők folyamán. Ez jelentős társadalmi és ökonómiai változásokat mutat. ami követi a vidék evolúcióját az emberi okkupáció hosszú történelme alatt Arnhem-föld nyugati részén. Fontos, hogy az eredmények azt mutatják, hogy ha a modern tájkép lencséjén keresztül tekintjük a sziklaművészetet, lehetetlenné teszi, hogy értelme legyen a sziklaművészet elhelyezésének mintázatának és más régészeti dokumentumok mintázatának.
(Forrás: The Conversation: https://theconversation.com/)