Mi okozza az ártatlannak tűnő hólejtők összeomlását?

Egy lavina leviszi egy hegy oldalát a Téli Park közelében 2021-ben.

2024. január 10-én egy lavina összesöpörte a sízőket Tahoe-tó legnagyobb síüdülőjénél: egy 45.72 méter széles hóhenger lecsúszott egy hegylejtőn egy halomba 3.048 méter mélyen. Egy személy meghalt a lavinában és hármat megmentettek. A csúszás meredek terepen történt a KT-22 libegő közelében, ami épp az nap reggel nyílt meg a szezon miatt. Másnap egy második váratlan lavina sújtotta ugyanezt a síüdülőt, de senki nem sérült meg. A lavina halálesetek ritkák az olyan síüdülőknél, mint Palisades Tahoe, de nő a kockázat a vadonban. 30 vadonban történt lavina halálesetről számoltak be az USA-ban a 2022-2023-as szeron alatt. Nathalie Vriend síző és a Coloradoi Egyetem fizikusa, aki tanulmányozza a lavinákat, elmagyarázza mi történik egy lavinában és a túlélési technikákat, a The Conversation magazinban.

Mi okozza a lavinákat? És mit tehetünk, ha lavinába kerülünk?

Egy lavina viselkedése a hótömeg szerkezetétől függ, de ez csak az egyik összetevő. Egy lavinához az kell, hogy minden rossz feltétel rossz időben meglegyen.
Fontos a hegy lejtőszöge. A 25 és 40 fok közötti lejtők a legkockázatosabbak. Ezek ideálisak a síelésre is. A 25 foknál kisebb lejtőnek lehet kis csúszása, de nem fog felvenni sebességet. Ha 40 foknál több, a hó általában nem halmozódik fel, és nincs lavinaveszély. Ekkor kiváltóra van szükség. Egy hótömeg látszólag lehet stabil, amíg egy motoros szán vagy síelő meg nem zavarja eléggé, hogy a hó mozogni kezdjen. Erős szelek, vagy kőhullások szintén okozhatnak lavinát. A hófúvás szélterhelést hoz létre és hópárkányokká épül fel, kiszögellést hozva létre, ami végül lehull és lavinát okoz lent.

Mi történik egy hótömegben egy lavina során?

A hegyi hótömegek nem egyformák. Mivel az idők folyamán épül fel, a legutóbbi időjárási viszonyok pillanatképe és vannak stabil és gyenge rétegei. Amikor esik a hó, pelyhes kristályszerkezetű. De, amikor a hőmérséklet emelkedik és a hó kezd olvadni és újrafagy, szemcsésebbé válik. A szemcsésebb, jegesebb hó egy gyenge réteg. Amikor egy új hóesés rárakódik a tetejére, a gyenge rétegben lévő szemcsék nyíródnak, létrehozva egy felületet a lavinának, amin csúszik. Az új hótömeg súlya majdnem azonnal egy hegy teljes felszínének lehullását okozhatja. Ahogy a lavina gyorsul, több hó és törmelék épül be a lavinába és nagyon naggyá és vaddá válik.

Egy lavina leviszi egy hegy oldalát a Téli Park közelében 2021-ben. Forrás: https://theconversation.com/tahoe-avalanches-what-causes-innocent-looking-snow-slopes-to-collapse-a-physicist-and-skier-explains-with-tips-for-surviving-220943

A Coloradoi Egyetem laborjában a fizikus kisméretű laboratóriumi lavinákat tanulmányozott. Fotoelasztikusságot alkalmazva vékony lavinákat hoztak létre, hogy megtudják mi történik egy lavina belsejében. Nagy sebességű kamerával nyomon követték a fotoelasztikus részecskéket és megfigyelték, hogy a részecskék nagyon gyorsan pattognak és ütköznek, egy másodperc 1/1.000 részén belül. Egy valódi lavinában ezek a heves ütközések rengeteg hőt hoznak létre a súrlódás által, ami több olvadást okoz. Amint a lavina megáll, ez a folyadék gyorsan visszafagy és a hótömeget a helyén rögzíti, mint a beton. Az emberek azt mondják ússzunk a felszínre egy lavinában, de nem tudhatjuk, hogy a felszín fent, vagy lent van. Ha a lavina még mozog és a szemcsék még nem szilárdultak újra, lehet, hogy az ember képes kissé mozogni, de nagyon nehéz.

Mit tehetnek a síelők, ha lavinában vannak?

Vriend terepmunkát végzett szándékosan előidézett valódi hólavinákkal Svájcban. Egy völgyben egy bunkerban volt a kollégáival és a hegy tetején helikopterről robbanóanyagot dobtak ki. Radarral a lavina belsejébe néztek, miközben az feléjük haladt. A lavina könnyen haladt több, mint 50m/s sebességgel. Ha a lavina kicsi, az ember könnyen le tudja előzni. A nagy veszély akkor van, amikor a hó mély, az embert eltemetheti több méter hó. Lényegében, ahogy a lavina lelassul, új hó halmozódik az emberre.

Az emberek arról számolnak be, hogy ez olyan, mintha beton csapdában lennének és még egy végtagjukat sem képesek mozdítani. Nagyon félelmetes élmény.

Egy lavina mentő kutya kihúz egy sí járőr tagot lavina tréning alatt Coloradoban, a R-z-hegynél. Forrás: https://theconversation.com/tahoe-avalanches-what-causes-innocent-looking-snow-slopes-to-collapse-a-physicist-and-skier-explains-with-tips-for-surviving-220943

A vadon sízők visznek magukkal eszközöket, ami növeli a túlélési esélyüket. A legjobb esély azonban, az ember társa, különösen, vadon sízés esetén, ahol órákba telik, míg a mentő csapat megérkezik.
Van néhány dolog, amit tehetünk.

Először is, vigyünk adó-vevő készüléket, ami közvetít egy jelet, ami azonosítja a helyünket. Ha lavinában vagyunk, közvetítsünk jelet.

A barátaink kapcsolják "fogadó" módba az adó-vevő készüléküket, próbálják meg lokalizálni a jelünket. Az is fontos, hogy legyen egy lavina szonda és egy lapát a vadonban, arra az esetre, amikor a barátok lokalizálták a pozíciónkat. A hó olyan, mint a beton, és nehéz lesz kiszedni onnan minket. A lavina légzsákok szintén segíthetnek. James Bond a "A világ nem elég" című kifejti az elvet. A modern lavina légzsákoknál ki kell húzni egy pecket a hátunknál, és a légzsák felfúvódik a fejünk mögött, nagyobb részecskévé alakítva bennünket. A nagyobb részecskék általában a felszínnél maradnak, ami könnyebbé teszi, hogy lokalizáljanak bennünket.

Hogy változik a lavinaveszély a téli hőmérséklet emelkedésével?

Ez egy fontos kérdés, és nem olyan egyszerű, hogy a melegedő hőmérséklet kevesebb havat, így kevesebb lavinát jelent. Hanem, ha a hegyek hőmérséklete változatosabb, több olvadó és visszafagyó fázisok lesznek a tél folyamán, ami gyengébb hótömeget jelent a történelmi feljegyzésekhez képest. A történelmi kondíciók, amikben a közösségek felnőttek, változnak.

2017-ben volt egy nagy lavina Olaszországban, ami elvitt egy egész hotelt. Ez egy olyan területen történt, ahol az emberek nem számítottak lavinára a történelmi adatok alapján.

Vannak számítógépes modellek, amik kiszámolják, hogy hol valószínűek a lavinák. De amikor a hőmérséklet, hóesés és csapadék mintázatok változnak, az ember lehet, hogy nem érti igazán a természetes kockázatok, mint a hólavinák ok-okozatát.

(Forrás: The Conversation: https://theconversation.com/)