A régészek az elmúlt években ősi erődített települések egy lenyűgöző csoportját dokumentálták Közép-Szibériában, amely mintegy 2500 kilométerre keletre fekszik Moszkvától, és nem épp a legkönnyebb helyet jelentik az élethez. Ez a terület ennek ellenére nagyon is vonzóvá vált egyes kultúrák számára mintegy 8200 évvel ezelőtt.
A nemrég felfedezett erődítmény az eddig ismert legrégebbi, amely több tucat embernek adott otthont egy közel méteres mélységű lakások hálózatában.
A földalatti élet segített ezen civilizáció tagjainak abban, hogy megvédjék magukat a hidegtől. Az erődítményt több méter magas földfalak vették körül, a tetején fából készült palánkokkal.
Az Antiquity tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint az erőd valamikor leégett, valószínűleg egy kiélezett csata során. A kutatók számára azonban valami más is feltűnt: az ezt építők vadászó-gyűjtögető közösséget alkottak, amit korábban lehetetlennek tartottak. Ezeknek az erődöknek az elemei ugyanis túlmutatnak fizikai szerkezetükön, megkérdőjelezve a meglévő antropológiai és régészeti elméleteket.
Az antropológiában és a régészetben évtizedekig uralkodó elmélet szerint a komplex társadalmak kialakulását elsősorban a mezőgazdaság megjelenése okozta.
A tudósok úgy gondolták, hogy a nomád életmódról a letelepedett földművelő közösségekre való áttérés tette lehetővé a társadalmi hierarchiák, az állandó települések és a monumentális építészet kialakulását. A közelmúltban Szibériában felfedezett leletek azonban egy másik narratívára utalhatnak: a komplex társadalmi struktúrák a vadászó-gyűjtögető közösségekben is kialakulhattak, a mezőgazdasági gyakorlatoktól függetlenül.
A Közép-Szibériában található erődítmények egyfajta ablakot nyitnak az ősi vadászó-gyűjtögető népek életére, akik a régió kemény telei ellenére is jól éltek.
Ezek az emberek – a küszködő nomádok képével ellentétben – kényelmes életmódot folytattak, amelyet a környezetük bőséges erőforrásai támogattak.
Gazdag táplálékforrásokhoz, köztük olyan halakhoz is hozzáférhettek, mint a csuka és a lazacfélék, amelyek döntő szerepet játszottak étrendjükben és túlélésükben.
Nem ez az egyetlen kőkorszaki erőd
Nem ez az egyetlen példa a mezőgazdaság előtti erődítményre. Körülbelül tíz, a mezőgazdaság előtti kőkorszakban épült erődítményt ismerünk. Mintegy 10 ezer évvel ezelőtt a Koreai-félszigettől a japán szigetvilágig és Skandináviáig a tengerekből származó erőforrásokból a tengerparti régiók vadászó-gyűjtögető közösségei jelentős településeket tartottak fenn. Az ősi civilizációk erődök használatának módja széles skálán mozog, de kezd kialakulni egy minta: a mezőgazdaság előtti erődöké.Ez a bőség kulcsfontosságú tényező lehetett abban, hogy képesek voltak összetett társadalmi struktúrákat kialakítani anélkül, hogy szükségük lett volna a mezőgazdaságra
– mutattak rá a kutatók a ZME Science online tudományos portálnak. – Ezeknek az ősi szibériai erődöknek a felfedezése arra kényszerít bennünket, hogy újragondoljuk az összetett társadalmak kialakulását.
Hozzátették: mindez azt sugallja, hogy a társadalmi komplexitáshoz vezető út nem feltétlenül lineáris, és nem is kizárólag a mezőgazdaságtól függ. Mindez az emberi történelem árnyaltabb szemléletére mutathat rá, ahol különböző tényezők, köztük a környezeti erőforrások és a társadalmi dinamika is szerepet játszanak az összetett társadalmi struktúrák kialakulásában.