Tudja-e, melyik a gyémánt után a legnagyobb keménységű ásvány?

A korund lett az év ásványa 2024-ben

A Szegedi Tudományegyetem gyűjteményében is megtalálható a korund (alumínium-oxid), amely a gyémánt után a legnagyobb keménységű ásvány – tájékoztatta szerkesztőségünket a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). Az „Év fajai" programsorozathoz csatlakozva, a Magyarhoni Földtani Társulat 2016-tól évente kihirdeti az „Év ásványa" cím nyertesét, ami a három jelöltből álló szavazás eredményeként 2024-ben a korund lett.

A drágakövek közé tartozó változatai is vannak

Az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének egyik ékessége a közel 3000 darabos Koch Sándor Ásványgyűjtemény, ami jelenleg az Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék folyosóján elhelyezett, igényesen kialakított vitrinekben tekinthető meg.

A gyűjteményben egyrészt az oxidok bemutatásakor, másrészt a drágakövek között találjuk meg a korundot néhány apró természetes kristály, továbbá szintetikus drágakövek és úgynevezett olvadékkörték formájában.

Ahogy arról a Szegedi Tudományegyetem közleményében tájékoztatott, a korundnak a drágakövek közé tartozó változatai is vannak.

A korund lett az év ásványa 2024-ben Forrás: Pinterest

A korund egyszerű szervetlen vegyületként különleges helyzetben van, hiszen egyrészt már a kémiai alapoknál előkerül, másrészt komoly anyagtudományi vonatkozásai, felhasználási lehetőségei is vannak

– mondta mondta el Dr. Raucsikné Varga Andrea, az SZTE FFI oktatója. – Nem szabad elfelejtenünk, hogy számos nyersanyag vagy mesterségesen előállított alapanyag széleskörű ipari felhasználása földtudományi, ásványtani-kristálytani gyökerekre vezethető vissza: ez az egyik oka annak, hogy a kémia alapszak képzési tervében szintén helyet kapott az Ásványtan-kristálytan kurzus.

A korund hagyományos felhasználási területe az ékszerkészítés. Nagy keménysége és pompás színváltozatai egyértelműen indokolják a drágakőként történő felhasználást.

A közönséges korund azonban gyakran átlátszatlan, zárványokat tartalmaz, ezért nem felel meg a drágakő minőségnek.

Kedvező fizikai tulajdonságai miatt gazdaságilag mégis kiemelt a jelentősége: elterjedt ipari csiszolóanyag („smirgel" vagy „smirgli": szürke, barna korundszemcséket tartalmazó átalakult kőzet), valamint hőálló anyagok, tűzálló tégelyek, szigetelőanyagok, a karcolásnak ellenálló optikai eszközök (pl. műszerablakok, tükrök) készítésére használják fel. Ez utóbbi területek a természetes korund bányászatától átvezetnek a mesterséges kristályok előállításához.

A rubinlézerek fénye a látható tartományba esik

A szervetlen kémia oldaláról közelítve az alumínium-oxid régi ismerős: a bauxitból történő alumíniumgyártás köztes terméke, amit timföldként emlegetnek. Nem véletlen ezért, hogy a korund mesterséges előállítása hosszú múltra tekint vissza.

A porított nyersanyag és a hozzáadott színezőanyag körülbelül 2000 Celsius fokon történő megolvasztásával a természetes kristályéval azonos belső szerkezetű műterméket állítottak elő, ami a drágakőipar növekvő igényeit is biztosította.

A szintetikus zafírgyártás a 19. század végén indult meg, a 20. század elején már kereskedelmi mennyiségben történt a zafír és a rubin előállítása.

Természetes korund durva rubinkő Forrás: Pinterest

Szeretném kiemelni a szintetikus rubinkristály egyik speciális felhasználási területét, ami ismét a természettudományos szakterületek szoros kapcsolatára irányítja a figyelmet

– emelte ki Dr. Raucsikné Varga Andrea. – Ez nem más, mint a lézerek előállítása és innovatív alkalmazása. A szintetikus előállítás lehetővé tette, hogy nagyméretű, optikailag megfelelő minőségű, tökéletesen átlátszó rubinkristályokat készítsenek, amelyek kiválóan alkalmasak lézerközegnek.

Hozzátette: a szilárdtest-lézerek közé tartozó rubinlézerben a lézerközeg nem más, mint egy alumínium-oxid anyagú, króm-oxiddal (Cr2O3) szennyezett egykristályból csiszolt henger.

A percenként néhány fényimpulzust kibocsátó rubinlézerek fénye a látható tartományba esik, ~694 nanométer (a méter milliárdod része) hullámhosszúságú, mélyvörös színű.

Lézerszínházi (lézerfény-show) alkalmazásán túl optikai távolságmérésre (pl. földmérés, építőipar, honvédelem) vagy holografikus portrék készítésére egyaránt felhasználható. Orvosi lézerként elsősorban a bőrgyógyászat alkalmazza bőrhibák (pl. pigmentfoltok), tetoválások eltávolítására.