Gyilkos veszély fenyeget: egy szempillantás alatt minden megváltozhat a Földön

Összeolvadó neutroncsillagok

Bár a neutroncsillagok ütközése és összeolvadása ritka esemény, ha közel történik, nem kizárt, hogy végzetes lehet a Föld élővilágára – világított rá egy most megjelent kutatás. A Tejútrendszer nagyjából 100 milliárd csillaga közül 10 olyan kettős neutroncsillag-rendszerről tudni, ahol a jövőben összeolvadás történhet.

A tudósok már több neutroncsillag-összeolvadást megfigyeltek, ezek az óriási erejű, kozmikus robbanások azonban szerencsére mindig távoli galaxisokban történtek, így nem jelentettek veszélyt ránk nézve.

Mi van azonban akkor, ha egy ilyen esemény szűkebb környezetünkben, saját galaxisunkban, a Tejútrendszerben történik?

Komplex pusztítás

Az eddig összegyűjtött – viszonylag kevés – adat alapján a neutroncsillag-összeolvadásoknak több szakasza van. Általában egy rövid ideig tartó gammasugár-robbanás következik be, amely két keskeny sugárnyalábban tör ki az összeütköző csillagok két oldalán, az egyes sugarak körül pedig ún. gammagubók alakulnak ki. Amikor a sugárnyalábok belecsapódnak a környező csillagközi közegbe, pusztító röntgensugarak keletkeznek, ezt nevezik röntgenutófénynek. Az ütközés középpontjából származó, kozmikus sugárzás alkotta buborék évszázadokon keresztül tágul ki az űrbe.

Az University of Illinois Urbana-Champaign egyetem fizikusa, Haille Perkins és kollégái azt vizsgálták, hogy a fenti eseménylánc hogyan hathat a bolygókra, ehhez pedig az elsőként észlelt, GW170817 katalógusjelű neutroncsillag-ütközést tanulmányozták.

Megsemmisülne az ózonréteg, így semmi sem védene a halálos kozmikus sugaraktól

A szakértők megállapították, hogy a sugárnyaláb szűk tartományán belül 91 parszek – azaz 297 fényév – távolságig minden potenciálisan lakható bolygó élővilága elpusztulna az erős sugárzás miatt. Ezen a szűk tartományon kívül azonban valamivel biztonságosabb; körülbelül 13 fényév távolságon belül kell lenni ahhoz, hogy a gubószerkezetek gammasugárzása eltaláljon valakit. A gammasugárzás viszonylag rövid ideig tart, ennél jóval hosszabb ideig fennálló fenyegetés az összeolvadás során kialakuló röntgensugárzás.

E sugárzások elsöpörnék a Föld sztratoszférájának ózonrétegét. Ha ez bekövetkezne, akkor bolygónk több ezer éven át védtelen lenne az űrből érkező halálos kozmikus sugaraktól, ami tömeges kihalásokat idézne elő.

Összeolvadó neutroncsillagok Forrás: AFP/M. Kornmesser

"A kettős neutroncsillagok összeolvadásainak ritkasága és a halálozás csekély tartománya azt jelenti, hogy valószínűleg nem jelentenek komoly veszélyt a földi életre" – nyugtatnak a tanulmány szerzői, akik azonban hozzátették: bár az összeolvadás nálunk valószínűleg nem fog tömeges kihalást okozni, a földi technikában zavarokat okozhat, és hónapokon át fényesen ragyogna az égbolton.

A teljes kutatás az arXiv weboldalon olvasható.