Egy kőkorszaki rejtélyt tárt fel az 1455-ös festmény

Jean Fouquet Melun Diptichon című művének bal oldali panelje
Vágólapra másolva!
Úgy tűnik, egy műtárgy is lehet fegyver, vagy valami olyan, véletlenszerű dolog, amit Jean Fouquet azért adott hozzá a művéhez, hogy felkeltse a figyelmet. Egy híres 15. századi festmény ugyanis egy ősi titkot rejtett, amit a Dartmouth Egyetem és a Cambridge-i Egyetem kutatói nemrég fedeztek fel. Most publikált tanulmányukból kiderült, hogy amit korábban Szent István vértanúságának szimbólumaként értelmeztek Jean Fouquet Melun Diptichon című művén, az valójában egy őskori, kőből készült kézi fejsze.
Vágólapra másolva!

Mártíromság szimbólumaként tartották számon

A festmény a Melun Diptichon címet kapta és a neves francia udvari festő, Jean Fouquet 1455-ben készült műalkotása. Ahogy arra a szakemberek emlékeztetnek, a diptichon olyan műalkotást jelent, amely két összecsukható panelt tartalmaz, amelyek könyvszerűen összezárhatók.

A tanulmány középpontjában álló, bal oldali panelen Szent István látható, kezében egy csukott könyvvel, amelynek tetején egy különös szikla nyugszik.

Mellette VII. Károly király kincstárnoka, Etienne Chevalier szerepel imádkozva. Jean Fouquet a jobb oldali panelre Szűz Máriát és a gyermek Krisztust festette.

Jean Fouquet Melun Diptichon című művének bal oldali panelje Forrás: Jean Fouquet/Wikimedia Commons

A Cambridge Archaeological Journal tudományos szaklapban publikált tanulmányban a tudósok rámutattak: Szent Istvánt időszámításunk szerint 36 körül megkövezték, ezért

a Melun Diptichonon látható sziklát mindig is az ő mártíromságának szimbólumaként tartották számon.

A szakemberek szerint azonban a szikla egy úgynevezett acheulei kézi fejsze, ami egy olyan kőszerszám, amelyet már 1,7 millió évvel ezelőtt is használtak, és gyakran az egyik legrégebbi, ember által készített szerszámnak tartják.

Mitől olyan különleges ez az eszköz?

Ezek a bifaciális, azaz kétoldalú kőszerszámok körülbelül 300 ezer évvel ezelőtt, a középső paleolitikumban, tehát az őskőkorszakban voltak elterjedtek. A történelem előtti idők egyik legrégebbi és leggyakrabban használt eszközeként jelentős régészeti érdeklődésre tartanak számot.

– jegyezték meg a tanulmány szerzői a ZME Science online tudományos portálnak. – Emellett azon kevés kőtárgytípusok egyikét képviselik, amelyek bekerültek a populáris kultúrába.

Jean Fouquet „Melun Diptichon” (1455 körül) két táblája Forrás: Wikimedia Commons/Jean Fouquet

A fegyverek rendeltetésszerű használatáról ma is régészeti vita folyik. Míg sok szakértő vágószerszámnak tekinti őket, mások azt feltételezik, hogy fegyverként „dobálhatták" őket. Megint mások szerint a társadalmi státusz szimbólumaként használták. Mondjuk, hogy tulajdonosaik megmutassák képességeiket, mint például „kinek a kézi fejszéje a legjobb, vagy ki a legjobb kőszerszámkészítő".

A legtöbb tudós úgy véli, hogy egyedi formájuk szándékos volt, néhányan azonban azt állítják, hogy egy nyers szerszám többszöri élezése természetes módon eredményezte a kézibalta ezen formáját.

Érdekesség, hogy a 17. század előtt ezeket a fejszéket „mennydörgőkőnek" nevezték, amelyekről úgy vélték, hogy zivatarok idején hullanak le az égből. De vajon ez a festmény egy acheulei kézi fejszét ábrázol, vagy a tudósok valami sokkal hétköznapibb dolgot értelmeztek félre?

De hogyan került a festményre?

A vizsgálathoz a kutatók alaposan megvizsgálták a Melun Diptichonon ábrázolt kő alakját, színét és a lehetséges hegeket. Az elemzésük kimutatta, hogy a kő erősen hasonlít a valódi acheulei kézi fejszékre. Ráadásul

a festmény keletkezési helye, a kréta alapkőzethez közeli elhelyezkedése arra utal, hogy az ilyen kőkorszaki eszközök készítéséhez használt kovakő könnyen hozzáférhető volt akkoriban.

Fouquet részletgazdag ábrázolása és a térségben található valódi kőkori kézi fejszékhez való hasonlósága alátámasztja a kutatók elméletét. Vizsgálatuk összességében meggyőző érveket vet fel amellett, hogy a festményen látható tárgy valóban egy valódi őskori kézi fejsze.

Közeli részlet a kézi fejsze-szerű tárgyról Forrás: Wikimedia Commons/Jean Fouquet

– mutattak rá a tanulmány szerzői. – Ám a lehetőségekhez mérten bebizonyítottuk, hogy az itt látható kőtárgy valószínűleg az.

Hozzátették: nem tudják, hogy Fouquet vajon miért festett kézi baltát a képre. Azt is lehetségesnek tartják, hogy a kézi fejszét vallási, királyi vagy tudós körökben szent tárgynak tekintették.

Talán ez az egyediség lehetett az oka annak, hogy rákerült a festményre.

Ahogy arra a szakemberek rámutattak, ezzel a felfedezéssel a művészet és a régészet világa összefonódik, és a jövőbeni kutatások még jobban megvilágíthatják a Melun Diptichonban szereplő acheulei köveket övező rejtélyeket.