Fegyvert, kémeket és drogot szállított egy amerikai légitársaság

Vágólapra másolva!

Az Air America nevű légitársaság a CIA tulajdona volt 1950 és 1976 között. Az amerikai kémszervezetnek szüksége volt egy civil fedőcégre, amely lehetővé tette olyan titkos akciók végrehajtását, amelyekben nem lehetett használni az amerikai légierőt és hadsereget. Az Air America pilótái civilek voltak, mégis részt vettek minden, délkelet-ázsiai amerikai hadműveletben. A gépek szállítottak katonai tanácsadókat, kémeket, kommandósokat, fegyvereket, menekülő civileket, diplomatákat, sőt, Richard Nixon alelnököt is ők fuvarozták, amikor ellátogatott Vietnámba. Emellett katonai irányítás mellett részt vettek a lelőtt amerikai pilóták kimentésében, olyan területeken, ahova nem repülhettek be az amerikai légierő kutató-mentő helikopterei. 1990-ben Mel Gibson főszereplésével film készült a légitársaságról. A szórakoztató kalandfilm minden volt Air America-pilótát felháborított, mert felelőtlennek és drogcsempésznek állította be őket.

Nóti-Nagy Attila

Vágólapra másolva!

helikopter Air America CIA

Mi is az Air America?

Akárhányszor kitör egy háború valahol, mindig ugyanazok az istenverte gazfickók bukkannak fel a harcok környékén. De két háború között sosem látni őket

- foglalta össze az Air America egyik veterán pilótája, milyen kicsi a kémek világa.

Nincs még egy olyan, tragédiával és abszurd komédiával teli háborús történet a világon, amelyben szinte minden szereplő kissé őrült, mint az Air America meséje. Ez a légitársaság – mert CIA ide vagy oda, a gépei számát tekintve ez a cég a világ legnagyobb légitársasága volt egy időben – 13 éven át szerves része volt a kommunista-ellenes hadműveleteknek Ázsiában.

A CIA légitársaságának egy olyan járata, amely kivételesen nem a Ho Si Minh-ösvény fölött repült, hanem Japánban járt VIP-utasokkal Forrás: Facebook

A CIA járatainak 95 százaléka charterként üzemelt, csak nem a ma megszokott turistautazások helyszíneire, egzotikus nyaralóhelyekre, hanem a dzsungelbe, a hegycsúcsokra, hadműveleti területre. A járatok átlagos repülési ideje 20 perc volt a hegyekben levő leszállópályák között.

A rekordot az a pilóta tartotta, aki egy nap 68 faluba vitt szállítmányt, de az átlagos felszállási szám is jóval magasabb volt a világ más pontjaihoz képest: napi 30.

Lehet, hogy rövid utakat repültünk, de a világ legnehezebb körülményei között. Lőttek ránk, ami elég kellemetlen. Aztán az időjárás, a turbulencia, a hegytetőkön, a sziklák és a dzsungel között kialakított rövid és sosem egyenes leszállópályák – ezek mind nagyon nehézzé tették a dolgunkat. Aki itt hibázott, az vagy lezuhant vagy lelőtték

- mondta Bob Dawson pilóta.

A légitársaság az amerikai kormány megbízásából, a CIA tulajdonaként, civil személyzettel repült. A csúcsidőszakban, 1966 és 1970 között az Air America hatezer embert foglalkoztatott.

A cég havonta 30 ezer légijáratot indított. Csak 1970-ben 20 ezer tonna rizst szállított, a helikoptereinek havi repülési ideje pedig négyezer óra volt. Vietnámban havonta kb. 12 ezer utast szolgált ki a CIA légitársasága.

Ahhoz képest, hogy az Air America egy fedővállalat volt, egész szép kereskedelmi hasznot termelt.

Az Air America elődje

A világ akkor legnagyobb légitársaságának története 1950-ben kezdődött, amikor a CIA megvásárolta a Civil Air Transport (CAT) nevű céget. A Központi Hírszerző Ügynökség vezetői ugyanis felismerték, hogy saját, titkos légiszállítási képesség nélkül nem tudják támogatni az amerikai külpolitikai és katonai döntéseket. A CAT már az első indokínai háborúban is részt vett 1953-ban. Utána Kongótól Burmán át Tajvanig és Kínáig számos háborúban és konfliktusban repült.

A CAT légitársaságot először 1955-ben vonták be a laoszi gazdasági segélyprogramba, amikor katasztrofálisan alakult a rizstermés több tartományban. Ekkor a cég gépei több mint 200 felszállással 1000 tonna élelmet juttattak az éhező falvakba.

A titkos háború

Mire a légitársaság Air America-ra változtatta a nevét 1959-ben, már polgárháborús helyzet alakult ki Laoszban. A koalíciós kormányzás nem működött, egyre nőtt a feszültség a rojalisták, a semlegességpártiak és kommunisták között. Bár az országnak semlegesnek kellett volna lennie egy multilaterális egyezmény nyomán,

az észak-vietnámi kommunisták egyre nagyobb támogatást adtak a laoszi kommunisták Pather Lao nevű szervezetének.

A térség térképe. A nagyobb fekete négyzettel jelölt terület a Korsók síksága, a hmong ellenállás központja Forrás: CIA

Az Egyesült Államok számára fenyegető volt a helyzet, hiszen a hidegháború paranoiás dominóelmélete szerint, ha Laosz a kommunistáké lesz, nemsokára elesik Thaiföld is, és akkor végleg elveszett Ázsia. Amerika először ezért kiképzőcsoportokat küldött Laoszba, de az látható volt, hogy a 3 milliós ország hadserege nem tud majd ellenállni az észak-vietnámi nyomásnak. Ezért megkezdték a thai, nung, nepáli és dél-vietnámi népcsoportok katonáinak kiképzését is. Az évek folyamán pl. több ezer thai paramilitáris "önkéntes" harcolt Laoszban a kommunisták ellen.

Dél-vietnámi katonák helikopteres akciója Laoszban, 1971-ben Forrás: War History Online

Az Egyesült Államok titkos háborúnak nevezte a laoszi konfliktust, ami persze az amerikaiak szerint is nyílt háború volt.

Akik repültek a második világháborúban, Koreában vagy Vietnámban, mind azt éreztük: Laoszban féltünk a legjobban, itt lőttek a legtöbbet ránk. Vietnámban előttünk bement volna a légierő, vagy a flotta légiereje, szétbombázza az ellenséget, és végig fedeztek volna minket. Itt pedig a légvédelem lefogása nélkül, fegyvertelenül, védtelenül, lassú gépekkel repültünk napi 10-12 órát a Hos Si Minh-ösvény fölött

- emlékezett vissza Mel Cooper pilóta.

Ráadásul a légierőben akkor is megkapta a zsoldját, az illetményét a pilóta, ha egy nap nem repült, míg az Air America csak teljesített repülés után fizetett.

A kémszervezet légitársasága helikopterekkel és különleges, nagyon rövid felszállópályát igénylő, kisebb gépekkel repült a hegycsúcsokon levő hmong őrhelyekre és a falvakba.

A Helio Courier nevű repülőgép képes volt alig 50 kilométer per óra sebességgel repülni, és 40 méteren belül megállni leszálláskor.

Ez volt az egyetlen gép a világon akkoriban, amely képes volt félkör alakú leszállópályán landolni. Ennek az volt a jelentősége, hogy a hegyekben nem volt egyetlen szabályos „repülőtér" sem.

Az Air America egy Pilatus típusú, rövid felszállópályán is használható gépe egy laoszi faluban Forrás: University of Wisconsin

A helyzetet nehezítették a hmong emberek meglepetései. A hegytetőkön élők rájöttek, hogy ha a hevenyészett szélzsák vízszintesen áll a levegőben – azaz ha nagy a szél –, az Air America gépei nem szállnak le. Ezért köveket tettek a szélzsákba, hogy semmiképpen nem tudja felfújni a szél. Így biztosak lehettek abban, hogy a gép leszáll, a falu pedig megkapja a szállítmányt.