Eddig tévedésben éltünk a szifilisz európai eredetét illetően
Szifiliszes betegek gyógykezelése egy 17. századi rézmetszeten
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Amikor Kolumbusz Kristóf felfedező és spanyol csapatai a 15. század végén visszatértek Európába az amerikai kontinensről, a történelmi feljegyzések szerint magukkal hozták a szifiliszért felelős halálos kórokozót. Legalábbis a legenda szerint, amit most azonban megcáfoltak a kutatók.
A combcsont mintájában antitesteket találtak
Az igazság már nem ennyire egyértelmű. A középkori csontok és fogak korábbi vizsgálatai arra utaltak, hogy a Treponema pallidum baktérium, illetve a vele szoros kapcsolatban álló törzsek már jóval azelőtt is keringhettek Európában, hogy Kolumbusz visszatért volna első, 1493-as útjáról.
A szakemberek távol állnak attól, hogy Kolumbuszt mentegessék az Európán végigsöprő járvány elterjedéséért (vagy a spanyol flották által Amerikába hurcolt, őslakosok tömegeit megölő betegségekért), ám
az újonnan felfedezett bizonyítékok alapján egy összetettebb kép rajzolódik ki a T. pallidum korábbi évszázadokban való elterjedtségéről.
Egy paleomikrobiológusokból álló csoport új tanulmánya tovább erősíti ezt az ellenhipotézist, mivel a 7-8. századi Franciaországból származó combcsonton T. pallidum-fertőzésre utaló jeleket találtak. Amellett, hogy a kutatók a kórokozó egy lehetséges őstörzsének töredezett DNS-ét nyerték ki, a beteg combcsontban a T. pallidum-ra specifikus antitesteket is kimutattak.
Ezek az adatok megdöntenek egy évszázados dogmát az orvosi mikrobiológiában
– mondta Hamadou Oumarou Hama, a franciaországi Aix-Marseille Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó kutatója a ScienceAlert online tudományos portálnak.
A beteg combcsontot 1987-ben régészeti ásatások során fedezték fel a franciaországi Roquevaire-ben található Chapelle Saint-Vincent kápolnában eltemetett más csontok halma között, bár jelentőségét csak évekkel később ismerték fel.
A pontszerű csontot vizsgálva Hama és munkatársai mindent megtettek annak biztosítására, hogy az és a kivont minták ne szennyeződjenek más DNS-forrásokkal, mivel olyan laboratóriumban dolgoztak, amely korábban még soha nem dolgozott fel T. pallidum DNS-t.
A kivont DNS hasonlított a T. pallidum referencia genom egy kis részére, és a beteg combcsont porrá zúzott mintájában antitesteket találtak, de egyiket sem mutatták ki egy másik, ugyanabból a temetkezési helyből származó, kontrollként használt, nem sérült csontban.
A kórokozó alfajai más betegségeket is okozhat
Szakemberek szerint ha az eredmények pontosak, akkor a T. pallidum-fertőzések jelenléte Európában nyolc évszázaddal korábbra tolódik.
Legjobb tudomásom szerint ez az első bizonyított, erős bizonyíték arra, hogy a szifilisz Treponema már Kolumbusz előtt is keringett az európai lakosság körében
– hangsúlyozta Michel Drancourt, az Aix-Marseille Egyetem mikrobiológusa.
A tudósok ennek ellenére nem mindenki győztek meg. A történészek nem találtak bizonyítékot a szifiliszjárványokra az 1490-es években Európát végigsöprő járványok előtt.
Ráadásul a spirál alakú Treponema baktériumok különböző alfajai különböző betegségeket okozhatnak.
A T. pallidum pertenue nevű alfaj a yaws nevű betegséget okozhatja, míg egy másik, endemicum nevű alfaj a bejel nevűt. Mindkettő bőrfertőzés, bár egyik sem terjed szexuális érintkezéssel, mint a szifilisz.
Tehát ha Hama és munkatársai valamilyen Treponema-fertőzést észleltek, abból
nem következtethetnek egyértelműen arra, hogy ez okozta a szifiliszt; lehet, hogy egy altörzs okozta az adott betegséget.
A The Journal of Infectious Diseases című folyóiratban publikált tanulmány szerint az 1400 éves csontból származó sérült DNS a pallidum alfaj genomjának mindössze 2,4 százalékát fedte le, de közel azonos volt azokkal a részekkel, de teret enged a további vitáknak.