Félmillió éves, nem e világi faépítményt fedeztek fel Zambiában

farönk
a , BLB5 szerkezeti elem (1033. objektum). b , BLB3 'ék' (660. objektum). c , BLB2 'ásóbot' (219. objektum). d , BLB4 vágott rönk. e , BLB4, kúpos darab, egyetlen vágási jellel. Mérlegrudak, 10 cm.
Vágólapra másolva!
Egy új tanulmány szerint félmillió évvel ezelőtt – tehát jóval korábban, mint azt korábban lehetségesnek tartották – az emberi faj már fát használt bizonyos szerkezetek építésére. A kutatók a zambiai Kalambo-vízesés régészeti lelőhelyén végzett jól megőrzött fa feltárásáról számoltak be, amely legalább 476 ezer éves múltra tekint vissza, ezzel pedig megelőzi a Homo sapiens evolúcióját.
Vágólapra másolva!

Újat és nagyot készítettek fából

A Nature tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a fán látható kőszerszámok vágásnyomai azt mutatják, hogy a korai emberek két fatörzset alakítottak és illesztettek össze, hogy egy szerkezetet, valószínűleg egy emelvény alapját hozzák létre.

Ez a rönkök szándékos, egymáshoz illeszkedő megmunkálásának legkorábbi bizonyítéka, mivel a fa emberi felhasználásának evidenciái eddig a tűz, botok és lándzsák készítésére való használatára korlátozódtak.

A szakemberek ritkán találnak fát az ősi lelőhelyeken, mivel az általában elkorhad és eltűnik. A Kalambo-vízesés tartósan magas vízállása azonban megőrizte ezt az értékes példányt.

Az alatta lévő rönk áthalad a felső rönkbe (1033 objektum) bevágott központi bevágáson, és belenyúlik a szakaszba. Az egység felülnézete (balra) és ásatás közben (jobbra). A számok centiméterben megadott távolságra vonatkoznak Forrás: Nature

 

A lelet továbbá megkérdőjelezi azt a nézetet is, hogy a kőkorszaki emberek nomádok voltak.

 

Kalambónál ezeknek az embereknek láthatóan állandó vízforrásuk volt és elegendő élelem állt rendelkezésükre ahhoz, hogy letelepedjenek és állandó építményeket építsenek.
 

Ez a lelet megváltoztatta a korai őseinkről alkotott elképzeléseinket

– mondta Larry Barham, a tanulmány egyik szerzője a ZME Science online tudományos portálnak. – Felejtsük el a „kőkorszak" címkét és nézzük meg, mit csináltak ezek az emberek: valami újat és nagyot alkottak fából.

Hozzátette: intelligenciájukat, képzelőerejüket és képességeiket arra használták, hogy valami olyasmit hozzanak létre, amit korábban elképzelhetetlennek tartottak.

Ősi, titokzatos fa

A Zambiában talált faanyag korát a tudósok szénizotópos módszerekkel nem tudták közvetlenül megállapítani. A Liverpooli Egyetem és az Aberystwyth Egyetem kutatói ehelyett a lumineszcencia kormeghatározás nevű technikát alkalmazták, amely a lelet közelében található homokban lévő ásványok utolsó napfénynek való kitettségének idejét használja fel a kor meghatározásához.

a , BLB5 szerkezeti elem (1033. objektum). b , BLB3 'ék' (660. objektum). c , BLB2 'ásóbot' (219. objektum). d , BLB4 vágott rönk. e , BLB4, kúpos darab, egyetlen vágási jellel. Mérlegrudak, 10 cm. Forrás: NATURE

 

Ez a módszer lehetővé teszi, hogy jóval messzebbre menjünk vissza az időben, miközben bepillantást enged az emberi evolúcióba is

– mutatott rá Geoff Duller, a tanulmány egyik szerzője. – Így megállapítottuk, hogy a szerkezet 476 ezer éves, míg a területen talált négy fából készült eszközt (például egy éket) 324 ezer évesre datáluk.

Hozzátette: azt nem tudják, hogy az építményt és a szerszámokat vajon melyik ősi emberi faj készíthette, de nem tartják valószínűnek, hogy a Homo sapiens. A Homo sapiens eddig talált legkorábbi fosszíliái ugyanis körülbelül 300 ezer évvel ezelőttről származnak és Izraelben fedezték fel azokat.

Duller szerint az építményt készítő emberek kognitívan fejlettek lehettek, ezért is lenne nagyon izgalmas kideríteni, hogy ki építhette azt.

A Kalambo-vízesés a Kalambo folyón, egy 235 méteres vízesés felett, Zambia és Tanzánia Rukwa régiója határán, a Tanganyik-tó szélén található. A terület a régészeti jelentősége miatt az UNESCO világörökségi listájának jelöltje.