Elborult elmével, befalazva halt szörnyű kínhalált Báthory Erzsébet

Báthori Erzsébet
A csejtei várkastély romjai napjainkban
Vágólapra másolva!
A magyar történelemnek nem sok olyan alakja van, aki helyet kapott a Guinness Rekordokban és megihlette még Hollywood fantáziáját is. Túlzás nélkül állítható, hogy Báthori (Báthory) Erzsébet kétes világhírneve nem sokban marad el Drakula grófétól, aki a nagy múltú Báthori család sarjához hasonlóan szintén valós személy volt. A csejtei várúrnőt a terhére rótt szadista gyilkosságok tömege tette ismertté, ami miatt még napjainkban is a leghíresebb „vámpírok" között tartja nyilván az utókor emlékezete. A modern történettudomány szerint viszont a Báthori Erzsébet nevéhez kötött szörnyűséges tettek valóságtartama erősen megkérdőjelezhető, és a „felvidéki Drakula grófnő" legfeljebb csak a legendák világában szívhatta ártatlan szűzlányok vérét.
Vágólapra másolva!

...Báthory Erzsébet kegyetlen volt és szigorú, híján volt mindennemű nőiességnek, és vad szenvedélyek rabja lévén, szolgálóleányait a legapróbb hibákért is gyötrő büntetésekkel sújtotta, és órákon át gyönyörködött szegény, megkínzott teremtmények szenvedéseiben. (...) Néhány év alatt Erzsébet – két vénasszony és udvari törpéje, Fickó segítségével – háromszáz leányt áldozott fel."

(Részlet báró Mednyánszki Alajos: Festői utazás a Vág folyón Magyarországon c. művéből)

Gonosz pletykák szövődnek Csejte magányos úrnője körül

Báthori Erzsébet (szokás Báthoryként is írni a családi nevét, a szerk.) a futball-legenda Puskás Ferenc mellett kétségkívül - bizonyos értelemben persze - az egyik leghíresebb magyar, akinek neve a terhére rótt horrorisztikus történeteknek köszönhetően vált ismertté az egész világon. A gyakran csak csejtei Drakula grófnőként emlegetett egykori főrend személyét a 18. századtól kezdte el körbefonni az napjainkig terebélyesedő legendárium, ami kész tényként kezeli mindazt a sok szörnyűséget, amit Báthori Erzsébet nevéhez kötnek.

Báthori Erzsébet portréja Forrás: Biogrpahy History & Culture/Keith Corrigan

A csejtei várúrnővel kapcsolatos legendagyártásnak még napjainkban sem szakadt vége. Erre jó példa,

hogy angolszász nyelvterületen kiadták Báthori Erzsébet nem létező „naplóját",

a Guinness-rekordok könyvében pedig mind a mai napig a második legtöbb emberölést elkövetett személyként szerepel közvetlenül a 19. századi „sálas gyilkos", a 931 embert megölt indiai Behram mögött. Báthori Erzsébet „vámpírtörténete" 1610-ben akkor kezdődött el, amikor a grófnőnél korábban többször is vendégeskedő Thurzó György nádor december 29-én egy csapat lovaskatona élén megelent a csejtei várkastélyban.

Thurzó György nádor rézmetszésű portréja a 17. század elejéről Forrás: Wikimedia Commons

A nagy hatalmú nádor ez alkalommal azonban nem vendégségbe, hanem a várúrnő letartóztatására érkezett a felvidéki főúri kastélyba. Elsőként egy protestáns prédikátor, Magyari István, Nádasdy Ferenc volt udvari káplánja kezdte a hírt terjeszteni arról,

hogy Csejte úrnője a várkastélyában okkult tudományokkal foglalkozik és „ördögi praktikákat" folytat.

Az ennek nyomán szárba szökött pletykák viszont már arról szóltak, hogy a várúrnő a birtokához tartozó falvakból begyűjti a fiatal lányokat, akiket brutálisan megkínoz, majd vérüket veszi, hogy abban fürödjön.

Báthory Erzsébet állítólagos rémtettei mind a mai napig megmozgatják a nagyközönség fantáziáját Forrás: Devianart

Báthori Erzsébet állítólagos rémtetteiről Kereskényi György báró értesítette Thurzót, aki mint csejtei várnagy, több mint húsz éven át Báthory Erzsébet jogtanácsosa és bizalmi embere volt. Báthori Erzsébet letartóztatására részben e pletykák okozta kényelmetlenségek miatt került sor, mert a Báthori-család időközben rokonságba került a Zrínyi családdal, sőt, magával a nádorral is.

Aranyserlegből itta a vért és szűzlányok vérében fürdött a korabeli nyomozati jegyzőkönyv szerint

A csejtei várkastélyban felvett korabeli nyomozati jegyzőkönyvek szerint a nádor és kísérői több friss női holttestet találtak súlyos sérülések nyomaival, az egyik teremben pedig kínzóeszközökre és ketrecbe zárt meggyötört fiatal nőkre bukkantak. Thurzó György elrendelte a kihallgatások megkezdését, melynek során Báthori Erzsébet "cinkosait", Újváry János kamarást, Szentes Dorottya és Berneczki Katarina komornákat, valamint néhány szolgálót tortúrának, vagyis kínvallatásnak vetettek alá.

Tortúrát, azaz kínvallatást ábrázoló metszet a 17. századból Forrás: Leonard de Selva/CORBIS

A szörnyű kínzással, így többek között nyújtással, spanyolcsizmáva, korbácsolással, valamint a gyanúsítottak testének tüzes fogókkal való csipkedésével kicsikart vallomások szerint Erzsébet grófnő először a falvaiból gyűjtette be a szűzlányokat, akiknek a velük történt fajtalankodás után a vérét vetette,

majd a megölt lányokból lecsapolt vért a lakosztályába állított kádba hordatta,

és abban fürdőt vett. Amikor a környéken élő összes fiatal lányt már elfogatta és megölte, távolabbi vidékekről csalt Csejtére újabb áldozatokat.

A grófnő állítólagos kegyetlenségei a képzőművészek fantáziáját is megihlették Forrás: Pinterest/M.Sb

A tanúvallomások szerint az utolsó években már nem elégedett meg azzal, hogy az áldozatait pusztán megöli és a vérükben fürdik, hanem először aranyserlegből, majd később már "vámpír módjára" közvetlenül is itta a vérüket.

Azzal, hogy a borzalmas kínzások árán kiszedett „vallomásoknak", mennyi lehet a hitele, senki sem törődött.

Arra a már akkoriban is közismert tényre sem figyelt fel senki a vallatók közül, hogy az emberi vér gyorsan megalvad, így aligha lehetséges hosszú időn át kádba hordani úgy, hogy abban fürödni lehessen.

Noha nincsen semmi alapja, mégis tényként kezelik mind a mai napig a hírhedt vérfürdőzéseket Forrás: Listal

A vallatók ráadásul úgy tették fel az előre megfogalmazott tendenciózus kérdéseiket, hogy azokban már eleve benne volt a megkínzott áldozatoktól elvárt válasz is. Alig egy héttel azután, hogy Thurzó György Csejtére érkezett, a nádor a kamarást és a komornákat a várudvaron lefejeztette, egyben elrendelte az „ördöngösök" testének máglyára vetését.

Megháborodva, szörnyű kínok között halt meg a befalazásra ítélt várúrnő

Mindeközben folyamatosan szaporodtak a terhelő vallomások, így a vizsgálat végén már több mint hatszáz gyilkosságot rögzítettek a jegyzőkönyvek. Báthori Erzsébetet mint főrangút a korabeli törvények szerint nem lehetett tortúra alá vetni, de ami ennél sokkal érdekesebb, hogy ki sem hallgatták. A vizsgálat összefoglaló jelentését Thurzó György nádor közvetlenül az uralkodónak, II. (Habsburg) Mátyásnak terjesztette fel, aki korábban maga is megfordult vendégként Csejtén.

II. Mátyás is megfordult vendégként Csejtén Forrás: Wikimedia Commons

A kor büntetőeljárási szabályai szerint a lezárt nyomozást az ott megszerzett vallomások alapján tárgyalásnak kellett volna követnie, erre azonban sohasem került sor, még annak ellenére sem,

hogy ezt maga a király, II. Mátyás is többször sürgette.

A nádor által kiadott és lepecsételt ítéletlevél megállapított a grófnőt bűnösnek találta a vádakban, akit e „fertelmes és utálatos" bűnei miatt Thurzó György befalazásra ítélt, hogy ott „elevenen rohadjon el."

A befalazott és megtébolyodott Báthori Erzsébet Ingrid Pitt festményén Forrás: Meangoblin

A várúrnőt a bírósági ítélet nélküli ítélet alapján a csejtei kastély tornyának egy szűk, dohos és ablaktalan szobájába falazták be csak egy akkora rést hagyva a falon, hogy az élelmet és vizet beadhassák számára. Közel négy év kínszenvedés után és a szörnyű bezártságtól megőrülve, 1614. augusztus 21-én halt meg a világtörténelem egyik leghíresebb és valószínűleg teljesen alaptalanul megvádolt „vámpírja".

Miután megözegyült, magányosan, bezárkózva élt a csejtei várkastélyban

Báthori Erzsébet a híres törökverő vitéz és az ország egyik leghatalmasabb földesura, Nádasdy Ferenc, a „fekete bég" özvegye volt, aki 1575-ben vette nőül az akkor még csak 15 éves grófnőt. Báthori Erzsébet maga is rendkívül előkelő és nagy befolyású család sarjának számított. Erzsébet grófnő apja Báthori György, anyja pedig somlyai Báthory Anna, akinek révén az ifjú grófnő anyai nagybátyja a família (rajta kívüli) leghíresebb tagja, Báthory István erdélyi fejedelem - 1575-től lengyel király – volt.

Báthory István lengyel király és udvara Jan Matejko festményén. A híres uralkodó Erzsébet nagybátyja volt Forrás: Wikimedia Commons

Unokatestvére, Báthory Zsigmond révén, aki 1595-ben Maria-Christina zu Habsburg hercegnőt vette feleségül,

még a magyar királyi koronát viselő Habsburg-házzal is rokonságba került.

Erzsébetet alig 11 éves korában jegyezték el az ország akkori legrangosabb főurának, Nádasdy Tamás nádornak Ferenc nevű fiával. Báthori Erzsébet az 1575-ös menyegzőn – amelyre még maga az uralkodó, II. Miksa császár is hivatalos volt -, nászajándékaként kapta meg férjétől a csejtei uradalmat és az ahhoz tartozó várkastélyt. Ura, a „fekete bég", a messze földön híres törökverő hadvezér nevét hadi sikerei és az ellenséggel szemben tanúsított hírhedt kegyetlensége miatt még az Oszmán Birodalom távoli szegletében is rettegték az „igaz hit harcosai".

Nádasdy Ferenc, a "fekete bég" egykorú portréja Forrás: Wikimedia Commons

Nádasdy Ferenc a hadjáratai miatt gyakran hosszú időre magára hagyta ifjú feleségét. Egyes vélekedések szerint ebben kell keresni házasságuk elfajulásának és Erzsébet grófnő későbbi személyiségváltozásának okait.

A férj és felesége közötti fennmaradt levelezés szeretetteljes és bensőséges hangneme, valamint öt gyermekük azonban nem erősítik meg ezt a teóriát.

Sőt, a korabeli források egyenesen azt mutatják, hogy Erzsébet szociálisan igen érzékeny és gondoskodó személyiség lehetett, aki pártfogásába vette a török által fölégetett falvak legyilkolt férfiainak özvegyeit, a megerőszakolt, mindenükből kifosztott lányokat-asszonyokat, nemzetiségükre való megkülönböztetés nélkül, 1585-től pedig leányiskolát működtetett a kastélyában.

Báthori Erzsébetnek szándékosan keltették a rossz hírét. A vérgrófnő személye Hollywoodot is megihlette Forrás: Today in History

Az Erzsébet nevéhez kapcsolt fiatal nőkkel szemben elkövetett kegyetlenkedések későbbi teóriája is a legnagyobb valószínűséggel ehhez a fajta gondoskodásához köthető. Erzsébet Nádasdy Ferenc 1604. január 4-én bekövetkezett hirtelen halálával megözvegyült, és ettől kezdve a csejtei várkastélyba bezárkózva magányosan élt.

Koncepciós eljárás áldozatául eshetett a vámpírnak kikiáltott grófnő

A „csejtei vámpír" terhére rótt rémtettek egyedüli forrását a korabeli vizsgálat fennmaradt jegyzőkönyvei alkotják. Báthori Erzsébet személye a halála után több mint egy évszázadra feledésbe merült, és csak a 18. század híres magyar történésze, Túróczi László jezsuita szerzetes 1729-ben kiadott, a Magyar Királyság történetét feldolgozó Tragica historia című művében bukkant fel újra.

Az eredeti vizsgálati jegyzőkönyv egyik oldala Forrás: Wikimedia Commons

Túróczi munkájában jelent meg először az a motívum, hogy Erzsébet - úgymond-, szépítőszerként és fiatalságának megőrzésére használta a fiatal lányok kiontott vérét. Túróczi leírásából merítve, báró Mednyánszky Alajos szőtte tovább Báthori Erzsébet horrortörténetét az 1826-ban kiadott Malerische Reise auf dem Waagflusse in Ungern, vagyis Festői utazás a Vág folyón Magyarországon című könyvében. „Gombostűvel, ollóval szurkálták, forró vasalóval égették őket, meggyújtották az ujjaik köré csavart, olajba mártott gyapjúfonalat, téli éjszakákon levetkőztették, kútvízzel meglocsolták és kizárták őket – ezek voltak a megszokott büntetések egy-egy utolsó öltésig el nem készült munkáért, eltört edényért vagy nem a sötét úrnő megelégedésére teljesített feladatért."-írja Mednyánszky.

A csejtei várkastély romjai napjainkban Forrás: L.Mih/Creative commos

Még a 19. századi magyar szépirodalom nagy elbeszélőjét, Mikszáth Kálmánt is megihlette a csejtei várúrnő véres legendája, aki az 1886-ban megjelent Csejte vár és asszonya című elbeszélésében színezte tovább a Báthori Erzsébettel kapcsolatos vádakat:

Mikszáth Kálmánt is megihlette a felvidéki Drakula grófnő históriája Forrás: Wikimedia Commons

„...Erre aztán előadta a pap, hogy a szép Nádasdyné dolga hogy kezdődött; arcul ütötte egyszer a kiszolgáló frájját oly erősen, hogy annak a vére kiserkedt, és az ő arcára freccsent. Mikor letörülte a tükörbe nézett, s az idegen vércsepp alatt az ő arcbőre mintha virulóbbá, üdébbé vált volna egy lehelettel. Így támadt benne a szörnyeszme, leányok vérében mosdani, fürödni. Hiú asszony volt, sokat mosdott, fürdött, tehát sok vérre volt szüksége. A leányokat összefogdosták, s addig verték, míg a testük meghasadt: kezüket ollóval metélték, hátukat fodorsütő vassal égették. Thurzó György nagyon felindult e vádra, s rögtön útnak indult a megfelelő személyzettel Csejte várába.... » írja Mikszáth Kálmán.

Báthori Erzsébet egykorú portréja Forrás: Wikimedia Commons

Báthori Erzsébet, a »felvidéki Drakula« a 20. századra szabályos világsztár lett, akinek véres legendája Európától kezdve Dél-Amerikáig a vámpírtörténetek szimbólumává vált. A történettudomány ma már viszont olyan koncepciós eljárásnak tekinti Báthori Erzsébet meghurcolását, amelynek hátterében az özvegy grófnő hatalmas vagyonának és birtokainak megszerzése állt.