Ez különösen hasznos az összeírások elvégzéséhez, mivel ennyi madár van egy helyen.
Könnyen meg lehet számolni őket és le lehet olvasni a gyűrűiket
– mondta Jesús Pinilla, az andalúziai SEO/Birdlife munkatársa a The Guardian online portálnak.
A madarak könnyen találnak táplálékot a Cádiz melletti Los Barrios szemétlerakóra kidobott szeméthegyek között, amely a Gibraltárban és környékén élő 400 ezer ember hulladékát fogadja.
Az ornitológusok 210 ezer barna kányát és 125 ezer gólyát számoltak itt össze július óta.
Ami azonban meglepőbb, hogy több gólya döntött úgy, hogy inkább itt marad és a szeméttelepen táplálkozik, minthogy megtegye a hosszú utat dél felé. A SEO/Birdlife adatai szerint ennek eredményeképpen egy jelenleg stabil, mintegy 37 ezer madárból álló populáció telel ott.
Nem újdonság, hogy a madarak kihasználják ezt a táplálékkínálatot, de amit látunk, az a vonulási viselkedés megváltozása, különösen a fehér gólyák esetében
– mutatott rá az aggasztó tendenciára Pinilla. – A közelmúltig még az összes európai fehér gólya Afrikában telelt, és ahogy a szeméttelepek egyre nagyobbak lettek, a szárnyasok is megtanulták, hogy ha itt van elég élelem, akkor nem kell egy 3000 kilométer hosszú utat megtenniük a Szaharától délre fekvő Afrikába ahhoz, hogy táplálékot találjanak.
Hozzátette: az erős oldalszél amúgy is megnehezíti az útjukat, és minden tengerbe zuhanó madár ott valószínűleg elpusztul, mivel nem tud újra repülni. Így minél jobban táplálkoznak indulás előtt, annál nagyobb az esélyük a túlélésre.
A kutatók szerint a madarak a táplálék mellett rengeteg műanyagot, gumit és mérgező anyagot is megesznek a szeméttelepeken. És ott vannak a patkányok is, amelyekre a barna kányák vadásznak.
A Movement Ecology című folyóiratban az év elején megjelent tanulmányban spanyol kutatók nyomon követték a fehér gólyák (Ciconia ciconia) mozgását Észak-Spanyolországból Marokkóba tartó útjuk során. Megállapították, hogy útközben számos alkalommal megálltak a szemétlerakó helyeken.
A szakemberek megállapították, hogy a gólyák képesek a hulladéklerakókból felvett méreganyagokat terjeszteni, amely nehézfém- és műanyagszennyezést okoz a mezőgazdasági területeken, különösen a rizstermesztő régiókban.
Azáltal azonban, hogy útközben a hulladéklerakókban táplálkoztak, kevesebb energiára volt szükségük, így könnyebb vándorlási útvonalakat tudtak bejárni, ami növelte túlélési esélyeiket. Ennek eredményeként
az európai fehér gólyaállomány az 1980-as évek óta drámaian nőtt.
Ahogy arra a tudósok emlékeztettek, a klímaválság alkalmazkodásra készteti a madarakat, különösen a vándorló fajokat, ezért nem meglepő, hogy megváltoztatták a szokásaikat.