A vérben lévő koffein befolyásolhatja a cukorbetegség kockázatát

A vérben lévő koffein befolyásolhatja a cukorbetegség kockázatát

A vér koffeinszintje befolyásolhatja a testzsír mennyiségét, ami viszont meghatározhatja a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Ezek egy nemrégiben készült tanulmány eredményei, amely genetikai markerek segítségével határozottabb kapcsolatot állapított meg a koffeinszint, a BMI és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata között.

A koffein koncentráció hatásait vizsgálták

A svédországi Karolinska Intézet, a brit Bristoli Egyetem és a londoni Imperial College London kutatócsoportja szerint a kalóriamentes, de koffeintartalmú italokat a testzsírszint csökkentésének lehetséges eszközeként lehetne vizsgálni.

A genetikailag előre jelzett magasabb plazma koffein-koncentráció alacsonyabb testtömeg indexszel (BMI) és teljes testzsír tömeggel társult

– írták a kutatók a BMJ Medicine tudományos szaklapban publikált tanulmányukban, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – A genetikailag előre jelzett magasabb plazma koffein-koncentráció emellett összefüggésben áll a 2-es típusú cukorbetegség alacsonyabb kockázatával.

A vérben lévő koffein befolyásolhatja a cukorbetegség kockázatát Forrás: Pexels

Hozzátették: a becslések szerint a koffein 2-es típusú cukorbetegségre gyakorolt hatásának körülbelül a felét a BMI csökkenése közvetíti.

A tanulmányban mintegy 10 ezer ember adatait vették figyelembe, amelyeket meglévő genetikai adatbázisokból gyűjtöttek össze, és ahol

a koffein lebomlási sebességével kapcsolatban ismert specifikus génekben vagy azok közelében található változatokra összpontosítottak.

Általánosságban elmondható, hogy azok, akiknél a géneket – nevezetesen a CYP1A2-t és az azt szabályozó gént, az AHR-t – érintő eltérések mutatkoznak, azoknak a szervezete lassabban bontja le a koffeint, így az tovább marad a vérükben. Ugyanakkor általában kevesebb koffeint fogyasztanak.

Számos összefüggést mutattak ki

A szakemberek a mendeli randomizációnak nevezett megközelítést alkalmazták a variációk jelenléte, valamint az olyan betegségek, mint a cukorbetegség, a testtömeg és az életmódbeli tényezők közötti valószínű ok-okozati összefüggések meghatározására.

Míg a koffeinszint, a testtömegindex és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata között jelentős összefüggés mutatkozott, a vérben lévő koffein mennyisége és a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a pitvarfibrilláció, a szívelégtelenség és a stroke között nem alakult ki kapcsolat.

Korábbi tanulmányok a koffeinfogyasztás mérsékelt és relatív növekedését a jobb szívegészséggel és az alacsonyabb BMI-vel hozták összefüggésbe, ám az új kutatás még részletesebben egészíti ki mindazt, amit már tudunk a kávé szervezetre gyakorolt hatásairól.

A kávéhoz könnyű hozzászokni, a koffein jótékonyan élénkít, ráadásul finom is Forrás: pexels.com

Ahogy arra a szakemberek rámutattak, fontos szem előtt tartani azt is, hogy

a koffein szervezetre gyakorolt hatásai sem mind pozitívak, ami azt jelenti, hogy óvatosan kell mérlegelni a koffeinfogyasztás előnyeit – ez a legújabb tanulmány viszont fontos lépésnek számít annak felmérésében, hogy mennyi lehet az ideális.

Kis, rövid távú kísérletek ugyanis kimutatták, hogy a koffeinbevitel súly- és zsírtömeg-csökkenést eredményez, de ennek hosszú távú hatásai egyelőre nem ismertek.

A legújabb tanulmányt jegyző csapat úgy véli, hogy az általuk bemutatott összefüggés annak köszönhető, hogy a koffein fokozza a termogenezist (hőtermelést) és a zsírok oxidációját (a zsírt energiává alakítja), amelyek egyaránt fontos szerepet játszanak az általános anyagcserében. Az ok és okozat megerősítéséhez azonban további kutatásokra lesz szükség.