A diktátor, akinek szeme előtt az Új Római Birodalom képe lebegett

Mussolini
Mussolini nem riadt vissza az erőszakos akcióktól
Vágólapra másolva!
Száznegyven éve, 1883. július 29-én született Benito Mussolini, aki szocialista újságíróból lett Olaszország fasiszta diktátora, és életét partizánok kivégzőosztaga előtt fejezte be.
Vágólapra másolva!

Intelligens diák volt, de erőszakos

Benito Amilcare Andrea Mussolini egy meggyőződéses szocialista kovácsmester és egy mélységesen vallásos tanítónő gyermekeként látta meg a napvilágot az észak-olaszországi Dovia di Predappióban. Intelligens diák volt, de erőszakos és tekintélyt nem tisztelő magatartása miatt több iskolából is kicsapták. Tanítói oklevelének megszerzése után, 1902-től Svájcban alkalmi munkákból élt, közben szocialista szerzőket olvasott, 1904-ben kiutasították. Hazatérve fáradhatatlanul agitált, karizmatikus egyéniségének és kiváló szónoki képességeinek köszönhetően a hatóságok a legveszélyesebb szocialisták között tartották számon.

Rövid időre be is börtönözték, szabadulása után a szocialista párt országos lapja, az Avanti! főszerkesztője lett.

Mussolini az 1920-as években A diktátor mellett jobbra Grandi látható, fekete szakállal Forrás: Bundesarchiv

Az első világháborút kezdetben elítélte, de véleménye gyorsan megváltozott, mert Olaszország felemelkedésének lehetőségét látta benne, végül kizárták a szocialista pártból. 1915-ben frontszolgálatra jelentkezett, 1917-ben sebesülése miatt leszerelték.

A háború után kristályosodtak ki politikai nézetei: nemzeti egységet, igazságosabb elosztáson alapuló nemzeti szocializmust hirdetett, amihez diktátorra van szükség.

1919-ben létrehozta Fasci Italiani di Combattimento elnevezésű mozgalmát, a név a római hivatalnokok jelvényére, a vesszőnyalábba foglalt bárdra (fasces) utalt. A fasiszták vezéreként (Duce) nyugalmat, rendet, munkát ígérve tüzelte híveit, veteránokból szervezett feketeinges félkatonai osztagai nem riadtak vissza a fizikai erőszaktól sem. 1921-ben megalapította a Nemzeti Fasiszta Pártot, amely az 1921-es választáson 33 mandátumot szerzett.

Emelkedett az életszínvonal

Az első világháborút Olaszországban általános elégedetlenség követte: a közvélemény kevesellte a békeszerződésben megkapott területeket, gazdasági válság és infláció dúlt, kormányválságok sora követte egymást.

Amikor 1922 októberének végén általános sztrájk tört ki, a Milánóban tartózkodó Benito Mussolini osztagai Róma felé indultak, hogy vezérük hatalomra kerülését követeljék.

Mussolini nem riadt vissza az erőszakos akcióktól Forrás: Getty Images

A Marcia su Roma (Menetelés Rómába) teljes sikerrel járt, III. Viktor Emánuel király a megrettent politikusokra hallgatva a Ducét nevezte ki miniszterelnökké. A koalíciós kormány fejeként a következő évben elcsalta a választásokat, majd feloszlatta a parlamentet és totális államot épített ki. A legfőbb szerv a fasiszta miniszterekből és pártvezetőkből álló Fasiszta Nagytanács lett, a többi pártot betiltották, bevezették a rendeleti kormányzást.

Az osztályharc felszámolásának jelszavával szakmai korporációkban egyesítették a munkáltatókat és a munkavállalókat, 1929-ben konkordátumban rendezték az olasz állam és a Vatikán feszült viszonyát.

A Duce és a Führer - Mussolini és Hitler Forrás: Bundesarchiv

Mussolini hatalmas középítkezései, szociális reformjai nyomán emelkedett az életszínvonal, miközben sikerült megőriznie a gyárosok és földbirtokosok támogatását. A Duce arról ábrándozott, hogy visszaállítja a Római Birodalom nagyságát, ezért a nemzetközi tiltakozással dacolva 1935-ben megszállta Etiópiát, majd 1939 tavaszán Albániát.

Törekvéseihez a náci Führerben, Adolf Hitlerben talált támogatót:

1936-ban létrehozták a Berlin-Róma-tengelyt, Olaszország 1937-ben csatlakozott a német-japán Antikomintern paktumhoz. Mussolini 1938-ban Dél-Tirol megtartása fejében nem emelt kifogást Ausztria német bekebelezése, az Anschluss ellen, részt vett Csehszlovákia müncheni felosztásában, a Magyarországnak területeket visszajuttató bécsi döntéseket is támogatta.

A gazdasági nehézségek aláásták tekintélyét

1940 nyarán a német hadisikereken felbuzdulva belépett a második világháborúba, hogy megszerezzen egy keskeny sávot Franciaországtól. Az erejét túlbecslő, önállóságát bizonyítani akaró Duce ősszel megtámadta Görögországot, de csúfos kudarcot vallott, és csak a német beavatkozás mentette meg. 1941. június 22-én csatlakozott Hitler Szovjetunió elleni támadásához. A Líbiában összpontosított olasz erők megpróbálták lerohanni Egyiptomot, de ez a kaland is katasztrófába torkollott.

A helyzeten a Hitler által odavezényelt Rommel sem tudott segíteni, a tengelyhatalmak 1943-ra kiszorultak Afrikából, az olasz gyarmatok elvesztek.

Chamberlin, Daladier, Hitler és Mussolini a müncheni paktum aláírása után Forrás: Wikimedia Commons

A sorozatos kudarcok, a gazdasági nehézségek aláásták tekintélyét. Az angolszász szövetségesek 1943. július 10-i szicíliai partraszállása után két héttel a négy év után először összehívott Fasiszta Nagytanács megfosztotta tisztségeitől és letartóztatták. Az új kormány szeptember elején fegyverszünetet kötött a szövetségesekkel, a német csapatok ugyanaznap megszállták Észak- és Közép-Olaszországot. A testileg-lelkileg megroppant Ducét német kommandósok kiszabadították, és Hitler a Salói Köztársaság nevű bábállam élére állította, de háziőrizetben maradt, még autója és saját telefonja sem volt.

Erejéből csak arra futotta, hogy a leváltására szavazó „árulókat", köztük vejét és külügyminiszterét, Galeazzo Cianót kivégeztesse.

1945. április 25-én a partizánok elől menekülve a magát már „hullának" nevező Mussolini megpróbált szeretőjével, Clara Petaccival Svájcba szökni, de április 28-án a Comói-tó melletti Dongo közelében felismerték és letartóztatták. A kommunista párt vezetőinek parancsára egy Milánóból odaküldött, Walter Audisio nevű partizán a Ducét és szeretőjét Mezzegra faluba vitte, és egy villa falánál minden teketória nélkül agyonlőtte őket. A kivégzés pontos körülményei azonban máig nem tisztázottak.

Benito Mussolini (a képen középen) Gerd von Rundstedt vezértábornagy és Hitler társaságában Forrás: Wikimedia Commons

A holttesteket Milánó egyik terén lábuknál fogva fellógatva közszemlére tették, és csak órákkal később, az amerikai hadsereg parancsára vették le.

Benito Mussolinit jeltelen sírba temették, de miután fasiszták megpróbálták kiásni, többször újratemették. A Duce hamvai 1957-től szülővárosában, Predappióban nyugszanak.

(MTVA Sajtóarchívum)