46 ezer évig szunnyadt ez a szibériai örökfagyból feltámadt fonálféreg

A kutatók 2018-ban izolálták az újonnan leírt fonálférget (Panagrolaimus kolymaensis) a permafrostból, de kora és faja továbbra sem tisztázott

Az ősi fonálféreg a késő pleisztocén óta szunnyadt egy megkövesedett mókusüregben, ami a szakemberek szerint rávilágít arra, hogy ezek a férgek több tízezer évvel tovább képesek életben maradni, mint azt a tudósok vélték.

Egy mikroszkopikus méretű féreg rekordot jelentő 46 ezer évig maradt életben a szibériai permafrosztban – több tízezer évvel tovább, mint azt a tudósok gondolták.

Az ősi orsóféreg vagy más néven fonálféreg az újonnan leírt Panagrolaimus kolymaensis fajhoz tartozik.

A kutatók egy megkövesedett mókusüregben fedezték fel, amelyet 2002-ben a permafrosztból emeltek ki a Kolyma folyó közelében, az északkeleti sarkvidéken. A kora és faja továbbra is tisztázatlan.

Most a PLOS Genetics című folyóiratban közzétett tanulmány talán megtalálta a választ ezekre a kérdésekre.

A kutatók 2018-ban izolálták az újonnan leírt fonálférget (Panagrolaimus kolymaensis) a permafrostból, de kora és faja továbbra sem tisztázott Forrás: Shatilovich et al, 2023, PLOS Genetics; (CC-BY 4.0)

A szélsőséges környezetben való tartós túlélés egy olyan kihívás, amelyre csak kevés organizmus képes

– írták a kutatók a tanulmányban, amit a LiveScience online tudományos portál idéz. – Itt azt mutatjuk be, hogy egy orsóféreg, a Panagrolaimus kolymaensis 46 évig évig „függesztette fel" az életet a szibériai örökfagyban.

Az olyan szervezetek, mint a fonálférgek és a medveállatkák, a fagyás vagy a szélsőséges kiszáradás hatására nyugalmi állapotba kerülhetnek – ez a „kriobiózis" vagy anhidrobiózis néven ismert anyagcsere-folyamat.

A lények mindkét esetben kimutathatatlan szintre csökkentik oxigénfogyasztásukat és az anyagcsere-folyamatok által termelt hőmennyiséget.

Az újonnan leírt fonálféreg a késő pleisztocénben (2,6 millió és 11 700 évvel ezelőtt) lépett be a kriptobiózisba, egy olyan korszakban, amelybe az utolsó jégkorszak is beletartozott. Az apró élőlényt fogva tartó permafroszt azóta nem olvadt ki, ami azt jelenti, hogy ez lehet a fonálférgek esetében a leghosszabb feljegyzett kriptobiózis.

Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, eddig a Plectus murrayi antarktiszi fonálféregfaj és egy Tylenchus polyhypnus példány tartotta ezt a rekordot: előbbit 25,5 évig fagyasztotta az idő mohába, utóbbit pedig 39 évig szárították ki egy herbáriumban.

Egy mikroszkopikus méretű féreg rekordot jelentő 46 ezer évig maradt életben a szibériai permafrosztban Forrás: Shatilovich et al, 2023, PLOS Genetics; (CC-BY 4.0)

A kutatók elemezték az újonnan leírt fonálféreg génjeit, és összehasonlították azokat a Caenorhabditis elegans fonálférgek génjeivel, amelyek az első olyan többsejtű élőlények voltak, amelyeknek teljes genomját szekvenálták.

Mivel a nemrég kiolvadt féreg tanulmányozására nem álltak rendelkezésre bevált genetikai módszerek, a C. elegans jól tanulmányozott modellszervezetet biztosított az összehasonlításhoz. Az elemzés számos közös gént tárt fel, amelyek a kriptobiózishoz kapcsolódnak.

A sarkvidéki körülményekkel való megbirkózáshoz szükséges molekuláris útvonalakkal felvértezve a fonálférgek úgy fejlődtek ki, hogy sok ezer éven át túlélhessenek ezekben a hibernált állapotokban

– állapították meg a kutatók. – Eredményeink arra utalnak, hogy azáltal, hogy alkalmazkodtak a kriptobiotikus állapotban való túléléshez egy olyan környezetben, mint a permafroszt, egyes fonálféregfajok lehetőséget kaptak arra, hogy geológiai időkereteken át ebben az állapotban maradjanak.

Kiemelték: ez azt is jelentheti, hogy a kihalt fonálférgek újjáéledhetnek, ha kiszabadulnak a permafrosztból.