A klímaváltozás ellen küzdött a római istenről elnevezett dinoszaurusz

Az Iani Smithi betekintést nyújt a klímaváltozás által kiváltott dinoszauruszok populációváltásaiba

Paleontológiai áttörést jelenthet egy most publikált kutatás, amelyben egy nemrég feltárt növényevő dinoszaurusz rávilágított egy olyan faj utolsó szakaszára, amely az alkalmazkodásért küzdött egy jelentős éghajlatváltozás idején.

A Utah állambeli Cedar Mountain Formációból kerültek elő egy fiatal dinoszaurusz, az Ianismithi nevű dinoszaurusz csontvázának maradványai, köztük annak koponyája, csigolyái és végtagjai.

A korai ornithopoda (az alrendbe változatos méretű növényevő dinoszauruszok tartoztak) dinoszaurusz Janusról, a változás római istenéről kapta a nevét, és értékes betekintést nyújt a dinoszauruszok közötti hatalmas populációváltásba, amelyet a Föld felmelegedő éghajlata váltott ki.

A Ianismithi körülbelül 99 millió évvel ezelőtt, a kréta középső időszakában, a mai Utah állam területén élt. Ezt a dinoszauruszt félelmetes állkapcsa különbözteti meg a társaitól, amelynek fogai tökéletesen alkalmasak voltak arra, hogy átszakítsák a robusztus növényeket.

Az Iani Smithi betekintést nyújt a klímaváltozás által kiváltott dinoszauruszok populációváltásaiba Forrás: Jorge Gonzalez

Az Iani megtalálása egy szerencsesorozat részét képezte

– mondta Lindsay Zanno, az Észak-Karolinai Állami Egyetem docens kutatóprofesszora és az Észak-Karolinai Természettudományi Múzeum paleontológiai vezetője, valamint a tanulmány szerzője a ZMEScience online tudományos portálnak. – Tudtuk, hogy valami ilyesmi élt ebben az ökoszisztémában, mert néha találtunk fogakat itt-ott, de nem számítottunk arra, hogy egy ilyen gyönyörű csontvázra bukkanunk, különösen a földtörténet ezen időszakából.

Hozzátette: a majdnem teljes koponya felfedezése felbecsülhetetlennek bizonyult a történet összerakásához.

A kréta korszak közepe drámai változásokat hozott, amelyek jelentősen befolyásolták a dinoszauruszok populációit.

A légköri szén-dioxidszint emelkedése globális hőmérséklet-emelkedéshez és az azt követő tengerszint-emelkedéshez vezetett, ami a dinoszauruszokat zsugorodó szárazföldekre szorította. A sarkvidékeken eközben olyan meleg volt, hogy az esőerdők virágzásnak indultak, míg a tengerparti területeken elkezdtek dominálni a virágos növények, amelyek felváltották a növényevők hagyományos táplálékforrásait.

A PLOS ONE tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint az egykor uralkodó óriás növényevő szauropodák és alloszaurusz ragadozók egyszerűen eltűntek Észak-Amerikában. Ezzel párhuzamosan

kisebb növényevők vándoroltak be Ázsiából, például a korai kacsacsőrű és szarvú dinoszauruszok, a tollas theropodák, például a tirannoszauruszok és a hatalmas oviraptoroszauruszok mellett.

Az Iani smithi az észak-amerikai fosszíliarekordon belüli ritkasága miatt is kitűnik a korábbi felfedezések közül, ami megerősíti egyedülálló helyét a dinoszauruszok történetében.