A földalatti gombák a fosszilis üzemanyag kibocsátások akár 1/3-át is elnyelik

A mikorrhiza gombák elveszik a szenet a növények gyökereitől és óriási hálózatot alkotnak a föld alatt.

A kutatók úgy számítják, hogy a növények több, mint 13 gigatonna szén-dioxidot adnak át évente a gyökerük körül növő mikorrhiza gombáknak. - írja a New Scientist.

A növények és gyökereiket kolonizáló gombák közti kapcsolat felelős nagy mennyiségű szén föld alatti elzárásáért - a globális üzemanyagok kibocsátásának 1/3-a is lehet.

Majdnem minden szárazföldi növénynek a Földön szimbiotikus kapcsolata van a talajban lévő gyökereik körül élő gombákkal, a növények a légkörből kivont szenet adják a gombáknak, a gombák tápanyagokkal látják el a növényeket, mint a nitrogén és foszfor.

Heidi - Jayne Hawkins a dél-afrikai Cape Towni Egyetem munkatársa azt mondja, ezt a szenet a mikorrhiza gombák a szöveteikben és a környező talajban tárolják, így távol tartják a légkörtől. De a klímaváltozás elleni természet alapú megoldások iránti érdeklődés ellenére a mikorrhiza gombákat nagyrészt figyelmen kívül hagyják. Ezért ő és kollégái kiszámolták, mennyi szent adhatnak át a növények ezeknek a gombáknak.

Átkutatva növények és gombák kapcsolatáról szóló tanulmányok tucatjait, a kutatók kiszámolták, hogy a növények által a légkörből kivont szén-dioxid 3-13%-a a gomba szövetekbe kerül. A csapat aztán globális adatok felhasználásával arról, hogy hol élnek a növények, milyen termékenyek és melyik gombákkal társulnak,

kiszámolták, hogy körülbelül 13.1 gigatonna szén-dioxidot adnak át a gombáknak, ami a világ fosszilis üzemanyag éves kibocsátásának körülbelül 36 %-ával egyenlő.

A mikorrhiza gombák elveszik a szenet a növények gyökereitől és óriási hálózatot alkotnak a föld alatt. Forrás: https://www.newscientist.com/article/2376827-underground-fungi-absorb-up-to-a-third-of-our-fossil-fuel-emissions/

Hawkins azt mondja, ami nem világos, hogy mennyi ideig marad a szén bezárva a föld alatt. Míg valamennyi ott marad még a gombák elpusztulása után is a talajrészecskékhez kötve, vagy újrahasználva más növények által, valamennyi felszabadul vissza a légkörbe. És mivel a legtöbb adat a gombák aktivitásának pillanatfelvételein alapult egy bizonyos helyen és időben - például Afrikából majdnem semmi adat nem volt -, nagy hézagok vannak, ami nagyon bizonytalanná teszi a számításokat.

Melanie Jones, a kanadai Brit Kolumbiai Egyetem munkatársa azt mondja, a munka kiemeli gombák fontos szerepét a szénciklusban. Ez az első, hogy valaki számokkal áll elő azt illetően, hogy mennyi szénről beszélünk globálisan.

De Elly Morriën az Amszterdami Egyetem munkatársa rámutat, hogy csak a mikorrhiza gombákra fókuszálva a kutatásból hiányzik a kép egy része. A szaprofita gombák - melyek holt szerves anyagokkal táplálkoznak - sokkal nagyobb részét teszik ki a gomba populációnak és nagy szerepet játszanak a szénciklusban azzal, hogy a bomlás során szén-dioxidot szabadítanak fel. Ők komolyan meghatározzák mennyi szén kerül vissza a légkörbe.

Hawkings reméli, hogy jobban megértve a növények és gombák közti kapcsolatot segíteni fog jobban megtervezni a természet-alapú klíma megoldásokat, például az erdők helyreállítását.

Van egy csomó sikertelen projekt, ahol fákat ültettek hatalmas költségekkel és aztán elpusztultak. Ha többet megtudunk arról, hogy melyik fa melyik gomba társsal nő a legjobban, az segít sikerre vinni ezeket a projekteket.

(Forrás: New Scientist: https://www.newscientist.com/)