A parti ökoszisztémák létfontosságú üvegházgáz tartályok

A 17. kerületben fekvő Merzse-mocsár páratlan természeti értékű reliktum lápvidék

A parti ökoszisztémék elnyelik vagy kibocsátják a 3 fő üvegházgázt: a szén-dioxidot, a metánt és nitrogén-oxidot. De globálisan létfontosságú üvegházgáz tartályok. A kutatók megvizsgálták, hogy a világ 10 régiójának tengerpartjai hogy térnek el az üvegházgázok felvételében és kibocsátásában. Kutatásukat a Nature Climate Change magazinban publikálták. - írja a phys.org.

Azt találták, hogy globálisan a parti ököszisztémák nettó üvegházgáztartályok, de potens metán és nitrogén-oxid kisebb kibocsátásai csökkentik a szén-dioxid felvételének némelyikét.

Azt találták, hogy Európában és Oroszországban a partok nettó kibocsátók, míg Dél-Ázsiában és Észak-Amerikában sokat felvesznek ezekből a gázokból.

Ahogy a hegyvidéki erdők és esőerdők, az olyan ökoszisztémák, mint a parti lápok felveszik a légköri szén-dioxidot és új levelekké, gyökerekké és más organikus anyaggá alakítják. Amikor e szén egy része hosszú távon mély üledékekben raktározódik, segít küzdeni az emelkedő légköri szén-dioxid ellen.

A parti nettó üvegházgáz felvételt ne keverjük össze a széntárolással. Csak a parti üvegházgáz felvétel egy része raktározódik hosszú távon a parti üledékekben, míg egy másik rész átszállítódik az óceánba, ahol elraktározódhat vagy felszabadulhat vissza a légkörbe.

A Geiranger fjord Norvégiában. Forrás: https://education.nationalgeographic.org/resource/fjord/

Nem minden part ugyanolyan

Afrikának és Ausztráliának nagy homokos tengerpartja és parti lápjai vannak. Ezzel ellentétben, Európa és Oroszország hideg partvonalán nincsenek mangrove vagy trópusi parti lápok. Ezek az eltérések vezetik azokat a változásokat, ahogy a különböző partok felveszik vagy kibocsátják az üvegházgázokat.

A legerősebb parti üvegházgáz tartályok Délkelet-Ázsia kiterjedt és termékeny trópusi vörös mangrove erdei és tengerifüvei, melyek nagy mennyiségű szén-dioxidot szívnak fel. Észak-Amerika partja egy másik kitűnő tartálya az üvegházgázoknak, sós mocsaraival, vörös mangroveivel, tengeri füveivel - és Kanada etngervízzel töltött fjordjai, gleccser alkotta völgyei.

Bár Ausztráliának és Új-Zélandnak hosszan elnyúló parti lápjai vannak, melyek felszívják a szén-dioxidot, ezt ellensúlyozza a nagy számú torkolat, melyek közül sok a lebomló szerves anyag által kibocsátott üvegházgázok forrása.

Európában és Oroszországban a partok több üvegházgázt bocsátanak ki, mint amennyit elnyelnek.

Sok szennyezett árapály torkolatuk üvegházgázokat szabadítanak fel, de a hidegebb klíma miatt ennek a régiónak kevesebb a parti lápja, ami felszívná ezeket a gázokat.

De általánosan a 3 fő üvegházgázt tekintve a 10 parti régióból 8 nettó üvegházgáz tartály.

A 17. kerületben fekvő Merzse-mocsár páratlan természeti értékű reliktum lápvidék Forrás: Kirandulastippek.hu

Vannak partok, melyek felveszik az üvegházgázokat, míg mások többet bocsátanak ki

A világ parti ökoszisztémái nagyon diverzek, a trópusi lagúnáktól a sarki fjordokig a parti mangrove erdőktől a vízalatti tengeri fű mezőkig. Ez a változatosság azt jelenti, hogy nagyban eltérnek abban, hogy veszik fel, vagy bocsátják ki az üvegházgázokat.

Például a fjordok világszerte körülbelül 40% szén-dioxidot vesznek fel, ami másként felszabadulna az árapály rendszerekből, deltákból és lagúnákból. A legtöbb (86%) fjordok által felvett szén-dioxid az észak-amerikai régióból származik.

Ezzel szemben, a sós mocsarak és mangrovék mikroorganizmusok millióinak otthona, melyek a mély oxigénmentes üledékben élnek, holt szerves anyagot fogyasztanak és metánt és nitrogén-oxidot bocsátanak ki. Ezeknek a gázoknak egy része eléri a légkört, így sok parti víz a metán és nitrogén-oxid forrása.

A parti lápok több mint háromszor annyi metánt szabadítanak fel, mint az összes torkolat a világon. De a parti lápok (kék szén lápok) erős szén-dioxid tartályok és néhányuk nitrogén-oxidot is felvesz.

Mindent összevetve, ezek a parti ökoszisztémák nettó üvegházgáz tartályokká válnak amikor ezeknek a legfontosabb üvegházgázoknak a hatását nézzük.

Hogy néz ki a nagy kép? A kutatás azt mutatja, hogy globálisan a tengerpartok szén-dioxid felvevő képességét 9-20%-kal ellensúlyozza a parti metán és nitrogén-oxid kibocsátás.

MAngroveerdő Loxahatcheeben, Floridában. Forrás: https://oceanservice.noaa.gov/facts/mangroves.html

Miért fontos ez a tudás?

Ha értjük, hogy a parti ökoszisztémák hogy veszik fel vagy bocsátják ki az üvegházgázokat, megcélozhatjuk a legkritikusabbbb ökoszisztámák megőrzését és helyreállítását.

Ezért van, hogy sok kutatót érdekel a kék szén, mint a hosszútávú szénraktározás fokozásának egy módja.

A mangrovék és sós mocsarak védelmével és helyreállításával kék szénben gazdag államokban, mint például Indonézia, növelhetjük a képességüket, hogy visszavegyék ezeket a gázokat a légkörből, és egy részüket hosszú távon tárolják az üledékeikben.

És a tápanyag túlterhelés, a szerves anyag és a szennyvíz partmenti víziutakba való folyásának csökkentésével csökkenthetjük az szennyezett torkolatok által kibocsátott üvegházgázokat.

A kutatók azt mondják, a parti ökoszisztémákra nem csak, mint a karbon kredit piaci áldására kellene tekinteni. Sok értékes ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak. Például védik a partvonalakat a súlyos időjárástól és árapályoktól, és sok halnak és növénynek csemetekertjei.

(Forrás: https://phys.org/)