A Storfjord roncs névre keresztelt hajó a 14. századi (vagy esetleg korábbi datálása alapján) Norvégia legrégebbi ismert hajóroncsa lehet. A szonárfelvételek arra utalnak a hajótest körülbelül 10 méter hosszú és 2,5 méter széles, ami a tófenéken rejtőzik, körülbelül 410 méterrel a felszín alatt.
A tervrajz alapján a szakemberek azt feltételezik, hogy a hajó klinker típusú konstrukció lehetett, ami egy hagyományos északi hajóépítési módszer, ahol a hajótest deszkáit egymásra helyezték a teljes súly csökkentése érdekében.
A kutatók szerint a hajónak valószínűleg a vikingek által használt vitorlákhoz hasonló, négyzet alakú vitorlája volt.
A víz alatti régészek egy távirányítású víz alatti járművel (ROV) most filmre vették a roncs helyszínét, és bemutatták a felvételeket.
Ezeken jól látható, ahogy a hajótest egyes részei kiemelkednek a tófenékből, és a tudósok szerint ezek a felső stráf, azaz a hajó hosszanti deszkázatának maradványai, amely a hajó orr-részétől a tat- vagy a far-részig tart. A felvételekből az is kiderül, hogy a ezeken nincsenek evezőcsapok, ami arra utal, hogy a hajó evezés helyett önjáró lehetett.
A tetején van egy kicsit erősebb, kissé lekerekített rész, amely megerősítette és megakadályozta, hogy eltörjön, amikor a hajóba be- vagy kiszálltak, esetleg eveztek
– mondta Øyvind Ødegård, az NTNU Egyetemi Múzeum munkatársa a Sciencenorway portálnak, amit a HeritageDaily online portál idéz.
Hozzátette: a roncs datálása a felvételek alapján egyelőre nem meggyőző, ám ez tovább erősíti azt az elméletet, hogy a hajó klinker típusú konstrukció lehetett.