Ez volt az igazi özönvíz: beláthatatlan ideig, megállás nélkül szakadt az eső

A Keleti-Alpok egyik hegylánca Tirolban

Még a 20. század végén fedezték fel a geológusok azt a furcsa, szürkés színű rétegsort, amit a Föld valamennyi kontinensén kimutattak. Azt is megállapították, hogy ez a globálisan megfigyelhető üledékréteg a földtörténeti középidő, a mezozoikum első időszakában, a triász kor idején egy földtörténeti értelemben rövid periódus alatt, nagyjából 234 és 232 millió évvel ezelőtt rakódott le. A legkorszerűbb eljárással megvizsgált rétegek egy egészen elképesztő, a korabeli élővilágot mély válságba taszító globális jelenségről tanúskodnak.

Egy vékony és titokzatos rétegsor vall a földtörténet egyik nagy katasztrófájáról

Még korábban, a keleti-Alpokban bukkantak rá arra a szilikátos rétegsorra, amelyet elsőként Alastair Ruffel brit geológus vizsgált meg alaposabban.

A kontinensek helyzete a késői triász időszakban, hozzávetőleg 220 millió éve Forrás: Geology Page

A szürke és egyenletes lerakódást mutató üledékrétegből arra a következtetésre jutott, hogy nagyjából 234 millió éve hirtelen megszakadt a triász időszak karni korának addigi forró és arid, azaz a sivatagi viszonyokhoz hasonló száraz periódusa.

A Keleti-Alpok egyik hegylánca. Az Alpok tömegét mezozoikumi tengeri üledékek építik fel Forrás: Elter Tamás

A szürke és szilikátokban gazdag réteg geológiai értelemben viszonylag rövid idő, egy-két millió év alatt rakódott le, éppen akkor, amikor egy feltörekvő új állatcsoport jelent meg az élet színpadán: a dinoszauruszok.

A rétegsor keletkezése egybe esik a dinoszauruszok robbanásszerű elterjedésével és diverzitásuk felvirágzásával.

A karni pluviális katsztrófa vezetett el végső soron a dinoszauruszok felvirágzásához Forrás: Maurilio Oliveira

Valójában az 1980-as évek elején történt felfedezés óta egyre több bizonyíték támasztja alá azt,

hogy a hirtelen beköszöntött nedves időszak lehetett az a kiváltó tényező,

amely lehetővé tette a dinoszauruszok és valószínűleg a modern szárazföldi fauna többi tagja számára is, hogy diverzifikálják és meghódítsák a földet.A Keleti-Alpokból feltárt és később világszerte megtalált rétegsor azt bizonyítja, hogy hozzávetőleg 234 millió éve szinte egyik napról a másikra hatalmas és elképesztő bőségű csapadék kezdett az akkori szuperkontinens, a Pangea száraz területeire ömleni.

Heves vulkanizmus okozhatta a hosszú, özönvízszerű esőzést

A karni pluviális katasztrófaként, vagy karni válságként is ismert időszak egyértelműen globális kihatású esemény volt, amelyet a világ minden tájáról kimutatott rétegsor azonossága bizonyítja. A szokatlan mennyiségű,

és egy-két millió évig szinte szakadatlanul zuhogó csapadék

oka a jelek szerint a páratartalom gyors és abnormális megnövekedésének lehetett az eredménye.

Mintegy két millió évig folyamatosan ömlött az eső Forrás: Live Science

A kutatók sokáig értetlenül álltak e drasztikus változás okai előtt. Úgy tűnik azonban, hogy a legújabb vizsgálatok megtalálták a számos állatcsoportra katasztrofális következményekkel járó mezozoikumi özönvíz okát, méghozzá egy elementáris erejű vulkánkitörés-sorozat képében.

A kitörések a karni kor elején értek el tetőpontjukat"

– mondta az Everything Dinosaur című földtudományi lapnak Jacopo Dal Corso, aki részt vett a katasztrofális vulkáni esemény kutatásában. A súlyos következményekkel járó vulkanizmus centruma a mai Alaszka középső és déli részén, illetve a jelenlegi Brit Columbia csendes-óceáni partvidékén lehetett.

A mai Alaszka középső és déli térségében lehetett az özönvizet indukáló vulkanizmus centruma (a kép illusztráció) Forrás: Ancient Earth

„Néhány éve tanulmányozom a kitörések geokémiai jellemzőit, és sikerült megállapítani hogy mindennek óriási hatása volt a földi atmoszférára. A kitörések olyan erőteljesek voltak, hogy hatalmas mennyiségű üvegházhatást okozó gázt, például szén-dioxidot pumpáltak a légkörbe globális klímaváltozást okozva" – nyilatkozta Dal Corso. A Pangea területét ebben az időszakban heves monszunesőzések jellemezték.

Folyamatosan zuhogott az eső Forrás: Knowridge Science Report

Paul Wignall paleokörnyezet-kutató szerint ebben a világtenger gyors és extrém felmelegedése is szerepet játszott. A víztömeg felett felmelegedő levegő rengeteg vízpárát szívott magába az intenzív párolgás miatt, ami a szuperkontinens fölé jutva heves esőzések formájában csapódott ki.

A dinoszauruszok lettek a globális katasztrófa nagy nyertesei

A hirtelen jött párás és nedves időszak nem volt kedvező sem a szárazföldi, sem pedig a tengeri élővilág számára. Egy, a Journal of the Geological Society folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez volt az az időszak, amikor a vulkánkitörések savas esőket és nagy mennyiségű üvegházhatású gázokat termeltek, ami viszont tömeges kihalást okozott a sokkszerű felmelegedés, a növényzet pusztulása és a talaj intenzív eróziója miatt a szárazföldön, a világtenger elsavasodása és oxigéntartalmának lecsökkenése pedig az óceánok élővilágát tizedelte meg.

A perm-triász tömeges kihalási esemény végére a világtenger üres, úgynevezett Strangelov-óceán lett. Kész csoda, hogy az élet újra fejlődésnek indult a súlyos katasztrófa után. A triász végén a karni pluviális esemény újabb tömeges fajpusztuláshoz vezetett Forrás: Reddit

Az akkori fajok többségét kiirtotta ez az esemény, de a krízisnek akadtak nyertesei is.

"A triász elejét jellemző növénytársulások és a kulcsfontosságú növényevők szárazföldi kihalásának szemmel láthatóan a dinoszauruszok lettek a fő haszonélvezői a mintegy kétmillió évig tartó esőkrízist követően.

A hirtelen megüresedett ökológiai fülkéket gyorsan betöltötte ez az új és feltörekvő állatcsoport kezdetben a mai Dél-Amerika területén, majd szerte az egészen az egész világonn" – írta a kutatócsoport a Journal of the Geological Society szaklapban közzétett tanulmányban.

A triász időszaki özönvízszerű esőzés is szerepet játszott a dinoszauruszok rohamos elterjedésében Forrás: Anthony Hutchings

"Ez lehetett az egyik legfontosabb gyors esemény az élet történetében, tekintve, hogy nemcsak a dinoszauruszok korszakának felvirágzásában játszott szerepet, hanem a legtöbb kulcsfontosságú klád eredetét is, - amelyek a modern szárazföldi faunát alkotják – erre a krízisre lehet visszavezetni"- írják a kutatók.

A Pangea a földtörténeti ókor derekán, a karbon időszakra állt össze az akkori kontinensekből nagyjából 350 millió éve.

Itt helyezkedtek volna el a mai országok a Pangea szuperkontinensen Forrás: Massimo Pietrobon

E az északi és déli féltekére egyaránt kiterjedő hatalmas szárazulat hozzávetőleg 150 millió évvel ezelőtt, a jura kor végén, illetve a kréta elején az Atlanti-óceán kinyílásával kezdett el szétdarabolódni. A lemeztektonikai folyamatok eredményeként a Pangeából jött létre az összes mai kontinens.

(Forrás: IlfScience)