Az vad afrikai elefántok magukat domesztikálhatták

afrikai elefánt, Loxodonta africana
Egy afrikai szavannai elefánt (Loxodonta africana) az Amboseli Nemzeti Parkban, Kenyában.
Vágólapra másolva!
Az afrikai szavannai elefántok játszanak, gondoskodnak kölykeikről és szociális viselkedést mutatnak, amit a domesztikált állatokhoz kapcsolódik, annak ellenére, hogy sosem domesztikálták őket az emberek. - írja  New Scientist magazin.
Vágólapra másolva!

A vad elefántok az egyik ismert faj, mely az öndomesztikáció jeleit mutatja. A jelenség korábban csak az embereknél, és a bobobóknál, a csimpánzok közeli rokonainál volt dokumentálva.

Az emberek domesztikáció folyamán állatokat tenyésztettek, hogy maximalizálják az olyan tulajdonságokat, mint pl. barátságosság, társas hajlam, és engedelmes temperamentum. Vannak kutatók, akik úgy vélik, hogy az emberek és a bonobók hasonló folyamaton mentek keresztül, de ők természetes módon tették ezt maguknak.

Limor Raviv a Max Planck Pszicholingvisztikai Intézet munkatársa Hollandiában, kíváncsi volt, vajon más fajoknál is van-e öndomesztikáció. Az afrikai szavanna elefántokkal kezdte (Loxodonta africana). Ő és kollégái 20 különböző mérést végeztek, hogy megnézték, az elefántok mennyire hasonlítanak az emberekhez és bonobókhoz (Pan paniscus).

Azt találták, hogy mindhárom faj hasonló viselkedést mutat és bizonyos fizikai jellemzőkben osztoznak.

Mint a bonobók és az emberek, az elefántok is szociálisak, játszanak, hosszú gyermekkoruk van és gondoskodnak mások utódairól a csoportjukban. A vad afrikai elefántoknak is megrövidült állkapcsa van – ebben jellemzőben sok doemesztikált állat osztozik - és korlátozott aggressziót mutatnak a mások felé.

Aztán a kutatók közös tulajdonságokat kerestek a domesztikált állatok és a vad elefántokgenomja közt. 261 emlős tanulmányának segítéségével, mint például a szarvasmarha, kutyák, macskák és lovak, létrehoztak egy a domesztikációhoz gyakran társuló génlistát. Aztán azonosítottak 674 gént, amit a korai elefánt generációk nagy valószínűségge átörökítettek.

Egy afrikai szavannai elefánt (Loxodonta africana) az Amboseli Nemzeti Parkban, Kenyában. Forrás: https://www.newscientist.com/article/2367325-wild-african-elephants-may-have-domesticated-themselves/

A csapat azt találta, hogy ezek közül 79 afrikai elefánt gén társult a domesztikációval más fajokban, tovább erősítve, hogy az elefánto kezekkel a jellmzőkkel fejlődtek közvetlen emberi beavatkozás nélkül.

Ez lényeges, mert az elefántok és az emberek nem közeli rokonok, am iazt sugallja, hogy a domesztikáció konvergensen fejlődik az emlősök evolúciós fájának sok ágában.

Raviv azt gyanítja, hogy az ázsiai elefántok (Elephas maximus) szintén mutathatják az öndomesztikáció jeleit, de csak az afrikai elefántoknál genom adatai voltak elérhetők a kutatás idején. Azt mondja, lehetséges, hogy más nagyon intelligens, társaságkedvelő álaltok mint a delfinek, bálnák és papagájok szintén öndoemsztikációval fejlődtek.

Raviv azt gyanítja, hogy az ázsiai elefántok (Elephas maximus) szintén mutathatják az öndomesztikáció jeleit, de csak az afrikai elefántoknál genom adatai voltak elérhetők a kutatás idején. Forrás: https://elephantconservation.org/portfolio-items/review-of-measures-and-initiatives-to-address-illegal-trade-in-live-asian-elephants-elephas-maximus-in-asian-range-states/

Melinda Zeder a Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum munkatársa vitába száll az öndomesztikáció ötletével. Szerinte a domesztikáció egy kölcsönös folyamat két faj közt, egyetlen faj sem egyedül teszi ezt. Vannak párhuzamok a domesztikációban, de ez nem domesztikáció.

Raviv azonban úgy véli, hogy bár szokatlan ötletnek tűnhet az öndomesztikáció, mégis érdemes vizsgálni a jelenséget, még ha más magyarázat is lehetséges. Ő és csapata most öndomesztikáció jeleit keresik a fókáknál, delfineknél, bálnáknál és denevéreknél.

(Forrás: New Scientist: https://www.newscientist.com/)