A tavasz első napjaiban most a Naprendszer több bolygója is a nyugati látóhatár közelében látható. A városi fényektől mentes környezetben napnyugta környékén egyszerre pillantható meg a halvány Merkúr, a Szaturnusz és a vörös bolygó, a Mars, valamint a két legfényesebb planéta, a Vénusz és a Jupiter.
Utóbbi kettő most lesz legközelebb egymáshoz,
a szerelem istennőjéről elnevezett Vénusz, valamint a Naprendszer gázóriása, a Jupiter ugyanis alig fél fok távolságra állnak egymástól.
A fél fokos távolság nagyjából a telehold átmérőjével egyenlő, tehát rendkívül közel lesz egymáshoz a két gyönyörű fényes égi objektum, ahogy azt a lentebb beágyazott videón is láthatjuk.
Mivel mind a Vénusz, mind pedig a Jupiter nagyon fényes, az együttállás
még a nagyvárosi fényszennyezett környezetben is kiválóan látható,
feltéve, hogy a magas épületek nem takarják el a nyugati horizont környékét. A két égitest magyarországi idő szerint nem sokkal este 20 óra után tűnik el a horizont alatt, ezért este hat és hét óra között nyílik a legkedvezőbb alkalom a ritka bolygóegyüttállás megpillantásához.
Egy egyszerű, legfeljebb hat-nyolcszoros nagyítású látcsővel (binokulárral) a Jupiter négy legnagyobb holdját, a Ganymedest, az Európát, az Iót és a Callistót is megpillanthatjuk szorosan a fényes bolygó mellett. Legközelebb tíz év múlva lesz lehetőség egymáshoz ilyen közelségben látni a Vénuszt meg a Jupitert.
A Vénusz bolygó a Nap és a Hold után az égbolt legfényesebb égitestje, amelynek – 4,6 magnitúdó a legnagyobb látszólagos fényessége. A Vénusz extrém fényessége a Földhöz való viszonylagos közelségén kívül arra vezethető vissza, hogy a bolygó felszínét burkoló rendkívül sűrű, és legnagyobb részt szén-dioxidból álló atmoszférának igen nagy az albedója, vagyis a fényvisszaverő képessége.
A Naprendszer leghatalmasabb bolygója, a Jupiter látszólagos fényessége a Földről nézve – 2,94 magnitúdó,
amivel az éjszakai égbolt harmadik legfényesebb objektumának számít.
A Jupiter a Naprendszer úgynevezett gázóriásai közül is kitűnik hatalmas tömegével, ami mintegy két és félszerese a Naprendszer összes planétája együttes tömegének.
A gázóriások közé tartozik még a híres gyűrűs bolygó, a Szaturnusz, valamint az Uránusz és a Neptunusz is.