A vázlatok alaposabb tanulmányozása arra utal, hogy a csónak az úgynevezett klinkerkonstrukcióban (átfedő deszkákkal) épült, amely egy olyan technika, amely az északi hajóépítési hagyományban alakult ki, és amelyet az angolszászok, a frízek és a skandinávok általánosan használtak.
A kis méretű hajó hossza körülbelül 6-9 méter, és valószínűleg teherszállításra vagy halászatra alkalmaztak.
Mivel vízzel átitatott kék agyagba temették, a körülményeknek köszönhetően az építéséhez használt faanyag nagyon jó állapotban őrződött meg. Hétköznapi esetben a fa lebomlik, amit a gombák és mikroorganizmusok, például baktériumok bontanak le, de a vizesedés miatt az oxigén nem tudott behatolni a fába, így ezúttal a baktériumok sem tudtak elszaporodni.
Az eltemetett tárgyat évek óta élénk helyi érdeklődés övezi
– mondta Dominga Devitt, a Wirral Archaeology Community Interest Company (CIC) munkatársa a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Néhány szakértő úgy gondolta, hogy a hajó a viking korból származik, de soha nem végeztek rajta olyan szakszerű vizsgálatot, amely megállapította volna az igazságot; ezért mindenki nagyon örül annak, amit mi most felfedezhetünk a hajóval kapcsolatban.
Steve Harding professzor, a Nottinghami Egyetem Nemzeti Makromolekuláris Hidrodinamikai Központjának igazgatója szerint nem lehetetlen, hogy
a hajó abból az időből származik, amikor a területet az északiak népesítették be; vagy ha nem is, de lehetnek ezeknek az embereknek a leszármazottai.
A Leicesteri Egyetemmel közösen végzett vizsgálat kimutatta, hogy a skandináv eredetű Y-kromoszómális DNS-nek nagy az aránya a régi családokból származó (1600 előtti vezetéknévvel rendelkező) emberekben a térségben.