Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A február hatodikán, hétfőn hajnalban kipattant nagy erejű földrengés, és ugyancsak erős utórengései csütörtök hajnalig 15 ezer halálos áldozatot követeltek Törökországban és Szíriában. A mostanihoz hasonló pusztító erejű rengés utoljára 1999-ben sújtotta a térséget; a halálos áldozatok száma ekkor elérte a 17 ezer főt.
Az anyagi károk egyelőre felmérhetetlenek, a rengés epicentrumának körzetében szinte minden épület összedőlt, súlyosan megrongálódott az infrastruktúra, és mivel még jelenleg is kutatnak a romok alá szorult túlélők után,
félő, hogy tovább növekedhet a halálos áldozatok száma is.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO előzetes számításai szerint a súlyos természeti katasztrófa hatásai legkevesebb 23 millió embert érinthetnek.
Az emberéletben és anyagiakban keletkezett mérhetetlen károkon kívül az anatóliai földrengésnek van még egy másik igen furcsa, szinte sokkoló földtani következménye is.
A kis-ázsiai félsziget a szeizmikus jelenségek szempontjából aktív területnek számít. Ennek az az oka, hogy Anatólia az eurázsiai, az arábiai és az afrikai kőzetlemezek határán fekszik. Az afrikai-arab lemez tektonikailag aktív, hiszen az afrikai kőzetlemez északi irányú mozgása jelenleg is zajlik, miközben az arábiai és az afrikai lemezhatáron mélyülő tektonikus árok – a kelet-afrikai nagy hasadékvölgy, amelynek legmélyebb, vízzel elárasztott része a Vörös-tenger –, évi 1,5-2 centiméteres sebességgel távolodik egymástól.
Az ütköző (konvergens) és az egymás mellett elcsúszó lemezek határán hatalmas feszültségek halmozódnak fel a földkéregben,
melyek időnként nagy erejű rengések formájában pattannak ki.
Ez a legfőbb oka a térségben viszonylag gyakori földrengéseknek, ám a mostani anatóliai földrengéshez hasonló erejű szeizmikus lökések aránylag ritkák. Ahol a hétfői rengés kipattant, ott van az anatóliai mikrolemez és az arábiai litoszféralemez határa.
A két lemez mintegy 100 kilométeres hosszúságban mozdult el egymás mellett,
ami miatt mintegy 20-30-szor nagyobb erejű rengés pattant ki az itt szokásosokhoz képest. Carlo Doglioni olasz szeizmológus-professzor számításai szerint a szokatlanul erős és nagy kiterjedésű rengés miatt Törökország mintegy három méterrel „lökődött odébb" eredeti helyzetéhez képest. A mérések szerint a Törökországot elmozdító lökéshullám északkelet-délnyugati lefutású volt.
A terület szeizmikus aktivitása miatt hasonló, pusztító erejű rengéseket
a jövőben sem lehet kizárni.
Mivel a földrengések előrejelzése lehetetlen, ezért különösen fontos a speciális, „rengésbiztos" technológiák minél szélesebb körű alkalmazása a földrengésveszélyes területeken.
