Madagaszkár egyedülálló vadvilága a kihalás küszöbén áll

gyűrűsfarkú maki kölyök
A gyűrűsfarkú maki őshazájában, Madagaszkár szigetén veszélyeztetettnek számít
Vágólapra másolva!
Egy új tanulmány szerint a gyűrűsfarkú makitól a véznaujjú makiig több mint 20 millió év egyedülálló evolúciós története tűnhet el a bolygóról, ha nem teszünk semmit Madagaszkár veszélyeztetett emlőseinek kihalása ellen.
Vágólapra másolva!

Emlősfajainak több mint felét a kihalás fenyegeti

Már most 3 millió évbe telne, hogy helyreálljon a 2500 évvel ezelőtti emberi letelepedés óta kihalófélben lévő emlősfajok sokfélesége. Az elkövetkező évtizedekben azonban sokkal több veszély fenyeget: ha a Madagaszkáron élő, veszélyeztetett emlősfajok kihalnak, 23 millió évnyi evolúciós történelem által létrehozott életformák pusztulnak el.

– írták a kutatók a Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmányukban, amit a The Guardian online tudományos portál idéz. – Madagaszkár a bolygó biológiai sokféleségének egyik legfontosabb pontja, fajainak 90 százaléka sehol máshol nem található meg a bolygón, mégis emlősfajainak több mint felét a kihalás fenyegeti.

A gyűrűsfarkú maki őshazájában, Madagaszkár szigetén veszélyeztetettnek számít Forrás: Nyíregyházi Állatpark

A sziget viszonylag érintetlen és olyan vadon élő állatoknak ad otthont, amelyek sehol máshol nem fejlődtek ki, mivel mintegy 88 millió évvel ezelőtt váltak el a nagyobb Indiától.

Ez a világ negyedik legnagyobb szigete,

ami körülbelül akkora, mint Ukrajna, és sokféleségének nagy részét az Afrikából származó, majd évmilliók során diverzifikálódott fajok adták.

– mondta Dr. Luis Valente, a hollandiai Leidenben található Naturalis Biodiverzitás Központ és a Groningeni Egyetem vezető kutatója. – Minden faj értékes a maga nemében; ez olyan, mintha egy műalkotást pusztítanánk el, ezért nagyon megdöbbentő, ami történik.

Valente csapata amerikai kutatókkal és a madagaszkári Vahatra Egyesület természetvédelmi szervezettel működött együtt.

Az eltűnt fajok soha nem térhetnek vissza

A sziget különösen a gyűrűsfarkú makikról ismert, amely a főemlősök egyedülálló, sehol máshol nem található vonalának tagja. További jól ismert lakói közé tartozik a fossza (egy húsevő macskaféle) és a párduckaméleon, valamint a különleges pillangók, orchideák, baobab-ok és sok más faj.

A biológusok és paleontológusok létrehoztak egy adathalmazt, amely megmutatta a szigeten jelenleg élő összes emlősfajt, azokat, amelyek már az ember megérkezésekor is éltek.

Azokat is regisztrálták, amelyeket csak a fosszilis feljegyzésekből ismertek. Az azonosított 249 fajból 30 már kihalt és a szigeten ma élő 219 emlősfaj közül több mint 120-at fenyegeti a kihalás veszélye.

Véznaujjú maki vagy aje-aje (Daubentonia madagascariensis) Forrás: Biosphoto via AFP/Jean-Yves Grospas / Biosphoto/Jean-Yves Grospas

A szakemberek tudják, hogy az eltűnt fajok soha nem térhetnek vissza, ezért a tanulmány azt vizsgálta, hogy mennyi időbe telne, amíg a szigeten megtelepedő és fejlődő új fajok révén helyreállna a biológiai sokféleség azonos szintje.

– magyarázta Valente. – A fő üzenet az, hogy a biológiai sokféleség nem fog gyorsan helyreállni. Még az általunk érintetlennek és igazán érintetlennek gondolt helyek is elég gyorsan az összeomlás határára sodródhatnak.

A jelenleg veszélyeztetett fajok is elveszhetnek

Az emlősök elvesztése jelentős hatással lenne a tőlük függő más növény- és rovarfajokra.

– mutatott rá Valente. – Összességében valószínűleg több mint 23 millió év forog kockán.

A legfőbb veszélyt az ember okozta élőhelypusztítás, az éghajlatváltozás és a vadászat jelenti.

Az elmúlt évtizedben a kihalással fenyegetett emlősfajok száma Madagaszkáron több mint kétszeresére nőtt: a 2010-es 56-ról 2021-re 128-ra.

Szakemberek szerint természetvédelmi programokra van szükség a helyi lakosság megélhetésének megteremtéséhez, az erdők mezőgazdasági területté történő átalakításának megakadályozásához, valamint az erőforrások, például a keményfák és a bozóthúsnak használt állatok kizsákmányolásának korlátozásához.

20 millió évvel ezelőtt is rászálltak a rovarok az orchideákra Forrás: Biosphoto/© Michel Rauch / Biosphoto - Droit géré - Oeuvre protégée par copyright - - - -/Michel Rauch


– hangsúlyozta Yadvinder Malhi, az Oxfordi Egyetem ökoszisztéma-tudományának professzora, aki nem vett részt a kutatásban.

Ahogy arra rámutatott, bár ez a tanulmány Madagaszkárt vizsgálta,

hasonló elemzéseket más szigetekre és kontinensekre is el lehetne végezni, és szerinte ezek a kutatások hasonló eredményt adnának.

Hozzátette: az emberiség által a Föld biológiai sokféleségére már eddig is gyakorolt hatás évmilliókig tart, de a következő néhány évtized rendkívül fontos a nagymértékű kihalás elkerülése szempontjából, amelynek sokkal mélyebb és hosszabb távú következményei lehetnek.