Jáde tárgyakat rejtettek az áldozati gödörbe

Különös jáde tárgyakat rejtett a sír

Az Anhui Tartományi Kulturális Emlékek Régészeti Intézetének régészei egy áldozati gödröt tártak fel a lingjiatan régészeti területen. Lingjiatan a Jangce folyó mentén található, Hanshan megyében, Anhui tartományban, Kínában. A lelőhelyet először 1985-ben fedezték fel Lingjiatan faluban, amikor egy falubéli néhai édesanyjának sírját ásva jáde- és kőszerszámokra bukkantak.

A leleteket jelentették a helyi kulturális hivatalnak, ami egy sor szisztematikus ásatáshoz vezetett, amelyek egy nagy neolitikus települést tártak fel, amely 5300 és 5800 évvel ezelőtti korból származik. A korábbi ásatások során a szakemberek sűrűn elrendezett neolitikus sírokat és más fontos maradványokat fedeztek fel, például oltárokat, áldozati gödröket, kőköröket és számos lakóház alapját.

A 2021 októberétől 2022 áprilisáig tartó legutóbbi ásatási szezonban a régészek egy 327 négyzetméteres területet tártak fel egy temető közelében, ahol egy több mint 13 méter hosszúságú, 1 méter mélységű neolitikus áldozati gödröt találtak.

A gödör tele van égetett agyagtéglákkal, kőszerszámokkal és több csontmaradvánnyal, ahol a neolitikus kori lakosok valószínűleg jádét égettek egy szertartásos áldozat részeként. A terület ásatásai során több mint 400 leletet is feltártak, köztük gyöngyöket, karkötőket, fésűket és jáde kiegészítőket.

Különös jáde tárgyakat rejtett a sír Forrás: Anhui Provincial Cultural Relics and Archaeology Institute

A figyelemre méltó felfedezések között található egy nagyméretű, kínai ív alakú, huang néven ismert jáde lelet,

amely a legnagyobb ilyen tárgy, amelyet egy újkőkori kínai régészeti lelőhelyen találtak, valamint egy sárkány alakú jáde tárgy.

A Lingjiatanban feltárt jáde változatosságát és törékenységét ritkán láttuk más lelőhelyeken

– mondta Zhang Jingguo, az anhui intézet kutatója a ChinaDaily-nek, amit a HeritageDaily online tudományos portál idéz. – Ez az ott élők kiemelkedő kézművességéről és gazdag szellemi világáról tanúskodik.

Hozzátette: ezek az új eredmények tovább erősítik a helyszín mérföldkőnek számító státuszát a korai civilizációk tanulmányozásában. A helyszín kulcsfontosságú a kínai civilizáció 5000 éves kezdetének kibontakozásának vizsgálatában.