A flamingók a folyadékdinamika segítségével szürcsölik ki a táplálékot az iszapból

A chilei flamingó Dél-Amerika meleg, trópusi területein él, kisebb méretű a rózsás flamingónál. Tengerparti mocsarakban, folyótorkolatokban, lagúnákban és sós tavakban fordul elő, akár 4500 m tengerszint feletti magasságban is. Mivel az általa kedvelt területek közelében lévő vizek és a talaj is lúgos kémhatású, így a terület legnagyobb része sivataghoz hasonló, a növényzet kopár. Halastavak környékén ritka vagy hiányzik. Időszakosan kiszáradó tavak mellett is megjelenik.

A kutatók rájöttek a falmingók sikerének a titkára, hogyan képesek boldogulni táplálékszegény környezetben.

Ezek a madarak úgy lakmároznak, hogy lábaikkal, nyelvükkel és csőrükkel felfelé irányuló örvényt hoznak létre. Olyan ügyesen kiszűrik a kis rákokat, férgeket, és más iszaplakó lényeket, hogy boldogulnak táplálékszegény környezetekben, amitől a legtöbb madár tartózkodik, beleértve a sós síkságokat, lúgos tavakat, és hőforrásokat.

A flamingó táplálkozási szokások egy új analízisében, melyről a múlt héten számotak be a Society for Integrative and Comparative Biology éves találkozóján, Victor Ortega-Jiménez, a Maine Egyetem biológusa és kollégái rájöttek a falmingók sikerének a titkára: ez a folyadék mechanika alapos ismerete.

Ortega-Jiménez, és kollégái a Georgia Műszaki Egyetemről és a Kennesaw Állami Egyetemről kifinomult képalkotó technika és számítógép program alkalmazásával analizálták a chilei flamingók (Phoenicopterus chilensis) gázló és táplálkozó viselkedését a Nashville Állatkertben, és 3D-s nyomtatott flamingó fejek modelljeivel tesztelték elképzelésüket.

A chilei flamingó Dél-Amerika meleg, trópusi területein él, kisebb méretű a rózsás flamingónál. Tengerparti mocsarakban, folyótorkolatokban, lagúnákban és sós tavakban fordul elő, akár 4500 m tengerszint feletti magasságban is. Mivel az általa kedvelt területek közelében lévő vizek és a talaj is lúgos kémhatású, így a terület legnagyobb része sivataghoz hasonló, a növényzet kopár. Halastavak környékén ritka vagy hiányzik. Időszakosan kiszáradó tavak mellett is megjelenik. Forrás: https://www.veszpzoo.hu/lakoink/madarak/chilei_flamingo_(phoenicopterus_chilensis)

Azt találták, hogy a madarak örvényeket kavarnak, amik segítenek karnyújtásnyira húzni a táplálékot. Például a flamingók dobognak a lábaikkal és körbetáncolnak kis körökben, felrúgva az alul lévő iszapot. Aztán csőrüket leszúrják a felszín alá és csattogtattják, és a nyelvüket hevesen ki-be mozgatják, hogy szívóhatást hozzanak létre, ahogy túrják a tó fenekét. Időszakosan, hirtelen felemelik fejüket, kavargó tornádót okozva, ami felszívja a táplálékot a szájuk felé. Végül, ahogy a madarak előre sétálnak, csőrüket hátra felé fordítva érintik a vízfelszínt vízörvényeket hozva létre, ami az élelmet a csőr csúcsánál koncentrálja lenyelésrele készen.

(Forrás: American Association for the Advancement of Science)