Ismeretlen reneszánsz falképeket találtak Kolozsváron

Az Erdélyi Fejedelemség szíve, Kolozsvár látképe 1617-ből

Kolozsvár és térségének legkorábbi reneszánsz falképeit találták meg a kutatók a kolozsvári Farkas utcában. A református óparókia egykori tanácstermében lévő falfestmények több okból is egyedinek számítanak - számolt be a Krónika.ro.

Felújítás közben bukkantak rá a becses falfestményekre

Az erdélyi magyar közéleti portálnak nyilatkozó szakemberek - Kiss Lóránd falképrestaurátor és Weisz Attila művészettörténész - szerint a Herepei-házban található falfestmények

kivételes művészettörténeti jelentőségűek.

A felújítás alatt álló belvárosi műemlék épületben többször végeztek kutatásokat, a legfontosabb eredménynek az egykori tanácsteremben feltárt reneszánsz-kori falképtöredékek számítanak.

Az Erdélyi Fejedelemség szíve, Kolozsvár látképe 1617-ből Forrás: Wikimedia Commons /Houfnagel

A terem boltozatán és oldalfalain latin és magyar nyelvű, moralizáló feliratokat találtak, amelyeket a kornak megfelelő, virágos ornamentika ölel körül. "A falképeknek igencsak fontos kultúrtörténeti jelentőségük van, egyrészt mert jelen pillanatban Kolozsvár egyetlen ismert késő reneszánsz falképei, másrészt hűen tükrözik a korabeli Kolozsvárt, amikor a város a virágkorát élte" - mondta el a Krónikának a falképek feltárásán dolgozó Kiss Lóránd.

A figurális ábrázolások mellet latin nyelvű feliratokra is rábukkantak Forrás: Erdély.ma

Hozzátette, az épületben két falképréteg is található, az első a 17. század közepén, a második a 18. század közepén készült. Ezek meglehetősen jó állapotban maradtak meg, így egységes bemutatásuk is kivitelezhető.

Vélhetően a presbitérium rendelhette meg a képeket

"Művészettörténeti és kultúrtörténeti szempontból is fontos lenne, hogy ez az érték teljes díszében váljon közkinccsé, hiszen tökéletes bepillantást adna a hajdani reneszánsz-protestáns kolozsvári miliőbe" - fogalmazott a falképrestaurátor, aki szerint a képek és a feliratok tematikája is ritka.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egykorú, rézmetszésű portréja Forrás: Wikimedia Commons

A művészettörténeti kutatását végző Weisz Attila szerint a hivatali épületként működő Herepei-ház történetében

Bethlen Gábor és I. Rákóczi György erdélyi fejedelmeknek is fontos szerepük volt

a Farkas utcai református épületek és intézmények patrónusaként. Az utcai nagy terem a ház legreprezentatívabb helyisége a belvárosi presbitérium és a püspökség mellett működő, világi főrangú patrónusokból álló tanács gyűlésterme volt.

I. Rákóczi György, Rembrandt grafikája Forrás: Wikimedia Commons/ Harmenszoon van Rijn

Az egyedi falképek megrendelője vélhetően a presbitérium lehetett.

"A városban nagyon kevés falkép van ebből a periódusból. Különféle leírásokból tudjuk, hogy voltak kívül és belül festett épületek, polgárházak, de ezek vagy nem maradtak fenn, vagy nem tárták még fel őket. A Herepei-ház első falképrétege Kolozsvárt tekintve a legkorábbi falképek közé tartozik, ami a reneszánsz falképfestészetet illeti" - hívta fel a figyelmet a művészettörténész.

Részlet a feltárás alatt lévő tanácsteremből a már feltárt falkép maradványokkal Forrás: Erdély.ma

Elmondta, a latin és magyar nyelvű, erkölcsi tartalmú feliratok a díszítés mellett arra is szolgáltak, hogy segítsék a tanácstagokat a helyes döntéshozatalban. Mivel a feltárások helyi jellegűek, még nem sikerült egyben látni őket, de a szakember azt reméli, a későbbi munkálatok során sikerül kiolvasni, majd értelmezni is.

(Forrás: MTI)