A betlehemi jászol máig tartó titkai

Jézus a kanonizált evangéliumok, és más korabeli források szerint is Betlehemben született

A vatikáni Szent Péter bazilika után Róma, az örök város második legnagyobb és egyben legrégebbi keresztény temploma nemcsak a mérete és a kora miatt híres. A Santa Maria Maggiore - az öt patriarchális bazilika egyike -, a hívők körében elsősorban arról a rendkívül becses ereklyéről ismert, amit a keresztény hagyomány a názáreti Jézus bölcsője, a betlehemi jászol egyik darabjának tart, és amit 2019 novemberéig a bazilika falai között őriztek.

„Ez lesz a jel: Találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket."
(Lukács evangéliuma, III., Lk.2.2 – Lk. 2-12,)

Karácsonykor Jézus születéséről emlékezik meg a keresztény világ. A keresztény hagyomány, valamint az i. sz. 382 illetve 414 között megtartott kanonizációs zsinatok szerint a Megváltó, Jézus Krisztus a galileai Betlehemben a környékbeli pásztorok által istállónak használt, és a város mellett fekvő sziklaüregben született meg. Az újszülött Jézus bölcsőjéül az a szalmával kibélelt jászol szolgált, amelyből a pásztorok az állataikat etették.

Jézus születése Gheritt van Hontorst festményén Forrás: Wkimedia Commons / Gheritt_van_Hontorst

Jézus életéről, és így megszületésének körülményeiről is a 382-ben Rómában elkezdett, és 414-ben a karthágói szinódussal befejezett kanonizáció eredményeként egyedül hitelesnek elfogadott négy evangélium, a Máté, Márk, Lukács és János szerinti Szentírás emlékezik meg a legrészletesebben.

Jézus Krisztus és a négy evangélista a Karoling-kódex borítólapján Forrás: Wikimedia Commons

A négy evangélista, valamint a kanonizációs zsinatokon mint nem sugalmazott szövegeket kirekesztett úgynevezett apokrif evangéliumok is Betlehemet említik meg Jézus születési helyeként.

Krisztus születése. A Klasszikus Aranybiblia illusztrációja (1897) Forrás: Arvanum/Ebbinghaus Vilmos

A kanonizált újszövetségi szentírások közül Lukács evangéliuma írja le a legaprólékosabban a Megváltó megszületésének körülményeit, amelyben külön is kiemeli, hogy Jézust jászolba fektették: „ Ott-tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje. Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson... " (Lukács III., Lk.2.2 – Lk. 2-12,). Rajta kívül Máté szintén megemlíti a betlehemi szent jászlat.

Megerősödve került ki a véres keresztnyüldözésekből Jézus egyháza

Az evangéliumok Jézus gyermek és fiatalkoráról szinte alig emlékeznek meg, az újszövetségi Szentírás a Megváltó tanítását és szenvedéstörténetét, halálát, feltámadását és mennybemenetelét, valamint a Szentlélek eljövetelét, az ősegyház megalapítását beszéli el részletesen.

Jézus tanai halála és feltámadása után viharos gyorsasággal kezdtek terjedni

először a Római Birodalom keleti provinciáiban, de az első keresztény közösségek már Claudius császár uralkodása idején, i.u. 47-ben az impérium fővárosában, Rómában is megjelentek.

Jézus a szeretet erejéről, és a mindenki lelkében ott lakozó Isten országáról beszélt a követőinek Forrás: Wikimedia Commons

A római hatalom, amely alapvetően toleránsan viselkedett az idegen vallásokkal szemben, a kereszténységben már az első század derekától kezdve annak szervezettsége, valamint a császárok istenként való elismerésének nyílt megtagadása miatt veszedelmes ellenséget látott.

Erre volt visszavezethető az 1. század második felétől kibontakozó, és kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen a 4. század elejéig tartó központilag irányított szervezett keresztényüldözés, ami a keresztény közösségeket közel három évszázadig a katakombák világába szorította.

Keresztények kivégzése a Circus Maximus-ban, Néró uralkodása idején Forrás: Wikimedia Commons

Az üldözés azonban nemhogy megtörte volna, hanem sokkal inkább megerősítette a Jézus hitén élőket.

Ezt felismerve I. Constantinus (Nagy Konstantin) a társcsászárával, Licinius-szal együtt 313-ban kiadott mediolanumi ediktumában (milánói ediktum, a szerk.) a római államvallással egyenrangú, bevett vallásként ismerte el a kereszténységet.

I. Constantinus nevéhez fűződik a kereszténységgel szemben meghirdetett vallásbéke, a 313-as mediolanumi ediktum Forrás: Radiomax

Nagy Konstantin családjában azonban már a milánói ediktum kibocsátását megelőzően is akadtak Jézus hitén élők, köztük a császár anyja, az alacsony sorból származó Flavia Iulia Helena.

Jézushoz kötődő ereklyék után kezdett kutatni a császárnő

Helena valószínűleg, hogy a legutolsó ám de a lenagyobb, Diocletianus császár nevéhez fűződő keresztényüldözés idején, a 4. század első éveiben vehette fel titokban Jézus hitét, akit fia, Nagy Konstantin miután 306-ban trónra került magához vett, és megbecsülése jeleként a "nobilissima femina", vagyis a "legnemesebb asszony címmel ruházott fel.

I. Constantinus, vagy nagy Konstantin erőteljesen támogatta a keresztény egyházat Forrás: Cervelliln Fuga

Nagy Konstantin valószínűleg anyja,

a mélyen hívő Helena hatására is

erőteljesen támogatta a keresztény egyház térnyerését, olyannyira, hogy i.u. 325-ben maga hívta össze az első egyetemes szinódust, a niceai zsinatot, amely a császár elnöklete alatt a régóta zajló, és Jézus isteni vagy emberi mivoltával kapcsolatos vita végére tett pontot, megteremtve ezzel az egyház teológiai egységét.

A ni ceai zsinat, amelyen a császár, Nagy Konstantin elnökölt Forrás: Wikimedia Commons/Fresco in Capella Sistina, Vatican

A niceai zsinatot követő évben Nagy Konstantin augusztává, vagyis császárnővé tette meg Helenát, aki már e magas méltóság birtokában valósíthatta meg régi álmát, Jézus egykori tanításai helyszínének, a Szentföldnek a felkeresését.

Helena császárnő népes kísérettel 326-ban érkezett meg álmai földjére.

Helena vallásos ügybuzgalma azonban nem csak a megszentelt helyek felkeresésére és az elmélyült imádkozásra terjedt ki, hanem arra is, hogy kísérete a helyiek segítségével kezdje el felkutatni a Mesterhez köthető és még fellelhető szent relikviákat.

Flavia Iulia Helena, vagyis Szent Heléna mélyen vallásos volt Forrás: Wikimedia Commons

Helena jeruzsálemi tartózkodása alatt a császárnő parancsára alaposan átkutatták a Golgotát, ahol három erősen korhadt kereszt maradványa került elő az ásatások során, amelyekről azt feltételezték, hogy a Megváltó és a két lator keresztfái lehettek.

A jeruzsálemi püspök tanácsára Helena egy gyógyíthatatlan női beteggel érinttette meg mindhárom keresztfát, és - legalábbis a hagyomány szerint-, amikor a beteg megérintett Krisztus keresztfáját, nyomban meggyógyult.

Jézus az apostolok előtt átadja Szent Péternek a mennyország kulcsait a Sixtus- kápolna freskóján Forrás: Wkimedia Commons / Pietro Perugino

A császárnő a kereszt egyik részét díszes ezüsttokba foglaltatva Jeruzsálemben hagyta, a másik darabját pedig magával vitte Rómába, ahol az ereklye őrzésére felépíttette a Szent Kereszt-bazilikát.

Másfél évezred múltán a jászol visszakerült Betlehembe, Jézus szülővárosába

Helena a szentföldi útján elzarándokolt Jézus szülővárosába, Betlehembe is, és az egykor istállóként szolgáló sziklaüreg fölé ahol három évszázaddal korábban megszületett a Megváltó, templomot emeltetett. A 4. századból származó hagyomány szerint

az építkezés során bukkantak rá a jászol maradványaira,

amit a császárnő más szent relikviákkal együtt magával vitt Rómába.

Jézus a kanonizált evangéliumok, és más korabeli források szerint is Betlehemben született Forrás: Wikimedia Commons

A Jézus bölcsőjének tartott jászol deszkamaradványai a vatikáni Szent Péter bazilika után Róma második legnagyobb és legrégebbi ókeresztény bazilikájába, az 5. század elején épült Santa Maria Maggiore bazilikába (Basilica Papale di Santa Maria Maggiore) kerültek. A késő antik keresztény bazilikát az 5. század elején építették fel a római Esquilinus-dombon, Szent Libériusz pápa látomása nyomán. A legenda szerint Libériusz pápának álmában megjelent Szűz Mária, aki felszólította Róma püspökét, hogy ott építsen templomot az emlékére, ahol a következő nap reggelén hóleplet fog találni.

A Santa Maria Maggiore-bazilika egy 1764-ben készített rézmetszeten Forrás: Wikimedia Commons

Másnap, noha augusztus hónapját mutatta a naptár, kora reggel rendkívül szokatlan módon vékony hólepel fedte be az Esquilinus-dombot.

A Szent Jászol darabjait őrző bazilika XIV. Benedek pápa pontifikátusa idején, 1714-ben nyerte el a mai formáját egy jelentős barokk stílusú átépítés során. Itt helyezték el egy díszes, jászlat formázó ezüstkeretes üvegládában a betlehemi jászol famaradványait.

A jászol ereklyetartója a Santa Maria Maggiore bazilikában Forrás: Aleteia.org

Ferenc pápa 2019-ben úgy döntött, hogy Jézus bölcsőmaradványainak vissza kell kerülniük a Megváltó születési helyére, Betlehembe. 2019 november 22-én Stanislaw Rylko bíboros és Piero Marini érsek, a Szent Jászol őre készítette elő a csecsemő Jézus bölcsőjének tartott relikviát a Jeruzsálembe, majd onnan a Betlehembe vezető hosszú útra.

A Születés temploma Betlehemben Forrás: Wikimedia Commons

A becses szent ereklye másfél évezred elteltével 2019. december 30-án érkezett vissza a Szentföldre,

azon a napon, amikor a régi hagyomány szerint meggyújtják gyertyákat a betlehemi Jászol-téren felállított karácsonyfán. A hívek 2019 decemberétől minden évben karácsonykor róhatják le kegyeletüket a Szent Jászol előtt a betlehemi Születés templomában, amit Helena császárnő emeltetett Jézus egykori születési helye fölé.