Egy milánói szerzetes már Kolumbusz előtt emlegette Észak-Amerikát

A vikingek voltak a korai középkor legtapasztaltabb tengerjáró hajósai

Úgy tűnik, hogy a közismert mítoszok ellenére nem Kolumbusz Kristóf volt az első európai, aki felfedezte Észak-Amerikát. Az izlandi sagákból tudjuk és ahogy a régészeti bizonyítékok is alátámasztják, a vikingek időszámításunk szerint 999 körül Skandináviából indulva, Grönlandon keresztül utaztak Új-Fundlandra. Egy tanulmány azonban még egy lépéssel tovább megy.

A Journal of the Society for the History of Discoveries tudományos szaklapban publikált tanulmányban Paolo Chiesa, a Milánói Egyetem Irodalomtudományi Tanszékének munkatársa dokumentálta Amerika első írásos említését a mediterrán térségben. A kutató maga is megdöbbent, amikor a milánói Galvaneus Flamma szerzetes által 1345-ben írt Cronica universalis című kötetben egy szokatlan hivatkozásra bukkant „a Grönlandtól nyugatra fekvő terra que dicitur Marckalada"-ra.

Galvaneus utalása valószínűleg a Genovában hallott szóbeli forrásokból származik, de ez az amerikai kontinens első említése a Földközi-tenger térségében, és bizonyítékot szolgáltat a Grönlandon túli területekről szóló narratívák terjedésére az északi területeken kívül és 150 évvel Kolumbusz előtt

– írta Chiesa a tanulmányban, amit a ZME Science online tudományos portál idéz.

Ez az első írásos bizonyíték, amely azt bizonyítja, hogy az európaiak már hallottak Amerikáról Kolumbusz 1492-es útja előtt Forrás: Shutterstock

A Marckalada Markland elnevezést az izlandi források használják Észak-Amerika Atlanti-óceán partjának egy részére. Markland említése a harmadik könyvben történik, amely az emberiség harmadik korszakát tárgyalja Ábrahámtól Dávidig.

A középkori szerző egy ponton „hosszú földrajzi kirándulást iktatott be, főként egzotikus területekkel: a Távol-Kelettel, az Északi-sarkvidékkel, az óceáni szigetekkel és Afrikával".

A milánói szerzetes sokféle forrást használ a dokumentumban, a bibliai szövegektől a tudományos értekezésekig, köztük olyan utazók beszámolóit, mint Marco Polo és Pordenone Odoric. Galvaneus leírása a Dánia és Norvégia tengerén utazó tengerészek szóbeli beszámolóin is alapul, amelyet valószínűleg a genovai tengerészek adtak át a szerzetesnek. Genova kikötője volt ugyanis a legközelebb Milánóhoz, és ez volt az a város, ahol a középkori tudós doktorált.

Kolumbusz maga is genovai volt, és ezek a csodálatos leírások magyarázatot adhatnak arra, hogy a felfedező miért volt olyan merész abban a tervében, hogy átkeljen az óceánon, amikor a legtöbb kortársa őrültségnek tartotta az ötletet.

Talán Kolumbusz, akárcsak Galvaneus, olyan forrásokból inspirálódhatott, amelyek arról tájékoztatták, hogy egy egész kontinens rejlik ott, ha elég messzire elhajózik nyugat felé.

Markland-et ma Észak-Amerikaként ismerjük.