Új előképzőket alkottak a kicsi és óriási nagyságrendek jelölésére

Earth engulfed by nebula, illustration. (Photo by Visible Earth, NASA/JOHAN SWANEP / JSW / Science Photo Library via AFP)

A modern tudományban egyre inkább használatos rendkívüli kicsi, illetve óriási nagyságrendek jelölésére új előképzőkről döntöttek pénteken Versailles-ban az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián (CGPM) részt vevő szakemberek. Az új mértékegység bevezetésével a Föld tömege immár hat ronnagramm.

Három évtizede a pénteki volt az első alkalom, hogy az 1960-ban létrehozott Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) vagy közismertebb nevén mértékrendszer új előképzőket fogadott el.
Mindenki ismeri a kilo előképzőt, amely a gramm vagy a méter esetében annak ezerszeresét jelenti (három nullával a szám után), de csak a tudósok használják a zettát vagy a jottát, amelyek esetében 21, illetve 24 nulla áll a szám után. Ezeket a mértékegységeket 1991-ben vezették be, amikor a vegyésztársadalomnak szüksége volt ezen nagyságrendű molekulák kifejezésére.

Még a jotta sem képes azonban kifejezni a információtechnológia robbanásszerű fejlődése miatt egyre növekvő nagyságrendeket

– magyarázta Richard Brown, a brit Nemzeti Fizikai Laboratórium méréstudományi szakértője, az új mértékegységek bevezetésének kezdeményezője. – Nagyon közel vagyunk a határhoz, hogy jottabájtban, a létező legmagasabb mértékegységben fejezzük ki az adatmennyiségeket.

Az új előképzők (prefixumok) - a ronna (R) és a quetta (Q) -olyan mértékegységeket jelölnek, amelyeknél az alapmértékegység után 27, illetve 30 nulla áll. A ronto (r) és a quecto (q) viszont azt az értéket jelenti, amely a 27., illetve a 30. helyen áll a mértékegységet jelző szám utáni vessző mögött.

Az új előképzős mértékegységgel kifejezve "a Föld tömege 6 ronnagramm, azaz (grammban számolva) 6 plusz 27 nulla Forrás/Illusztráció: Science Photo Library via AFP/Visible Earth, NASA/JOHAN SWANEPOEL/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Visible Earth, Nasa/Johan Swanep

Brown doktor megjegyezte: az új előképzős mértékegységgel kifejezve "a Föld tömege 6 ronnagramm, azaz (grammban számolva) 6 plusz 27 nulla.

Ennek tükörképeként valami, amelynek 6 rontogramm a tömege, egy olyan tizedes számnak felel meg, amelyben a szám a vessző után a 27. helyen áll.

Richard Brown elmondta, hogy az elektron tömege egy rontogramm, egy bájtnyi adat pedig egy quectogrammal növeli a telefon tömegét.

Távolabbi példákat idézve a tudós elmondta, hogy a Jupiter bolygó tömege pontosan két kvettagramm, az egész megfigyelhető világegyetem átmérője pedig pontosan 1 ronnaméter.

A brit tudós további mértékegységeket is javasolt volna, tekintettel az adattárolásban megjelent olyan fantázianevekre, mint a "brontobájt" vagy a "hellabájt". A Nemzetközi Mértékegységrendszer azonban előírja, hogy az előképzők egy betűvel jelölhetők legyenek.

Az egyetlen olyan betű, amelyet eddig még nem használtak más mértékegységekre vagy szimbólumokra, az az R és a Q

– magyarázta a szakértő. – Egy egyezmény szerint pedig a nagy mértékegységek előképzőinek "a", a nagyon kicsiknek pedig "o" betűre kell végződniük.

A ronna és ronto, valamit a quetta és a quecto legalább 20-25 évre kielégíti a nagy mennyiségek kifejezésével kapcsolatos igényeket - vélekedett a méréstudományi szakember.

Az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (CGPM), amely négyévente ülésezik Franciaországban, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) legfelsőbb hatósága.

(MTI/AFP/AP)