A boldogtalanság jobban öregít, mint a dohányzás

A testtömegindex emelkedése növelheti az apátia esélyeit

A tudósok világszerte próbálják a mesterséges intelligenciát felhasználni egy új típusú „óra" létrehozására, amely képes mérni a valódi biológiai életkorunkat. Egy közelmúltbeli kísérlet pszichológiai tényezőkkel egészítette ki az eddig ismereteket és érdekes jóslatokat fogalmazott meg. A kezdeti tesztek arra utalnak, hogy a mentális betegségek hatása időnként meghaladhatja a fizikai betegségek és szokások, köztük a dohányzás hatásait.

Meghatározó a mentális és érzelmi állapotunk

A kronológiai életkor azon alapul, hogy hány évet éltünk meg, ám az, hogy két ember ugyanannyi születésnapot ünnepelt még nem jelenti azt, hogy egyformán egészségesek. A kutatók régóta abban reménykednek, hogy egy személy fizikai egészségének bizonyos aspektusait – például a bél mikrobiómát vagy a vérben lévő gyulladásjelzőket – mérik, akkor

egy napon megjósolhatják, hogy valaki mennyire „fiatal" vagy „öreg" a biológiai éveit tekintve.

Ha ez az előrejelzés pontos, az segíthetne a szakértőknek megérteni, hogy néhány egyén miért öregszik gyorsabban, mint mások, és milyen életmódbeli tényezők járulnak hozzá ehhez az öregedési folyamathoz.

A boldogság (is) a hosszú élet titka? Forrás: pexels.com

Az Aging tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint az emberi egészségnek azonban van egy kulcsfontosságú összetevője, amely eddig hiányzott a korábbi „óratekercselési" kísérletekből: ez pedig a mentális és érzelmi állapotunk.

Egy több évtizedes kutatás során – amelyet 2,3 millió új-zélandi körében végeztek a tudósok – szoros összefüggést találtak a mentális zavarok, valamint a testi betegségek és a halál között.

Ugyanebben az évben egy másik tanulmány megállapította azt is, hogy a múltbeli mentális egészségügyi problémák összefüggésbe hozhatók a felgyorsult középkorú öregedéssel. Ráadásul ez az öregedési hatás sok évvel azelőtt jelentkezett, mint hogy más, életkorral összefüggő betegségek felbukkantak volna.

Előtérbe kerülnek a pszichológiai tényezők

Ezeket az eredményeket tartották szem előtt az Egyesült Államok és Hong Kong kutatói, akik egy számítógépes algoritmust terveztek egy új, „öregedést mérő óra" létrehozására, amely

számos pszichológiai egészségügyi tényezőt és vér biomarkert tartalmaz.

Az algoritmust csaknem 5000 egészséges felnőtt adatai alapján tervezték a China Health and Retirement Longitudinal Study (CHARLS) adatkészletéből, amelyben csak 45 éves vagy idősebb résztvevőket találhatunk. Ezeket később további 7000 ember adatain tesztelték. Ez volt az első alkalom, hogy a szakemberek a mentális egészség stresszorait is beépítették a felmérésbe.

A szerzők úgy találták, hogy az olyan pszichológiai tényezők, például a boldogtalanság vagy a magányosság 1,65 évvel csökkentették az ember biológiai életkorát.

A hatás meghaladta az egyéni demográfiai jellemzőket, beleértve a biológiai nemet, a lakóterületet, a családi állapotot és a dohányzási állapotot.

A magány egyre növekvő egészségügyi probléma Forrás: Cultura Creative/© Eugenio Marongiu/Eugenio Marongiu

Arra a következtetésre jutottunk, hogy a pszichológiai hatást nem szabad figyelmen kívül hagyni az öregedési vizsgálatok során, mivel jelentős hatással van a biológiai életkorra

– írták a szerzők, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz.

Felgyorsította az öregedést

A tudósok 16 vértényezőt (köztük a koleszterinszintet), valamint a BMI-t, a derékkörfogatot és a vérnyomást vizsgálták. A résztvevők pszichológiai jólléti adatai emellett nyolc érzésen alapultak: zaklatottság, magány, boldogtalanság, koncentráció hiánya, nyugtalanság, depresszió, reménytelenség vagy félelem.

Amikor az órát kifejezetten beteg egyéneken (például rákos, szívbetegségben, májbetegségben, tüdőbetegségben vagy szélütésben szenvedőkön) tesztelték, a kísérlet pontosan megjósolta, hogy idősebbek, mint az egészséges csoportba tartozó társaik.

Az összes pszichológiai változó együttes hatása 1,65 évvel gyorsította fel az öregedést az algoritmus szerint. Eközben a dohányzás önmagában mintegy 1,25 éves öregedést eredményezett.

A testtömegindex emelkedése is növelheti az apátia esélyeit Forrás: pexels.com

A tanulmány szerint ez persze nem jelenti azt, hogy a dohányzás kevésbé veszélyes az egészségre, mint a depresszió vagy a magány.

A szerzők úgy vélik, eredményeik rámutatnak, hogy „az alacsony pszichés jólét káros hatása ugyanolyan mértékű, mint a súlyos betegségek és a dohányzás". Következtetései szerint így a mentális egészség előmozdítása talán potenciális öregedésgátló beavatkozásnak tekinthető, amely a kézzelfoghatóbb, fizikai terápiás megközelítésekkel egyenrangú lehetséges előnyökkel jár.