Számottevően csökkent a vérnyomása azoknak az egyébként magasvérnyomás-betegségben szenvedő kínai felnőtteknek, akik négy hétig a hagyományos kínai ételek szívbarátra módosított, alacsony nátriumtartalmú változatát fogyasztották – írja az Amerikai Szívgyógyászati Társaság folyóiratában, a Circulationben frissen megjelent tudományos közlemény.
A magas vérnyomás mérséklését célzó Dietary Approaches to Stop Hypertension (DASH) irányelvek mentén kifejlesztett kínai szívbarát étrend kulcseleme a csökkentett nátriumtartalom.
Az egészségtelen – legfőképpen a magas nátriumtartalmú – étrend a magas vérnyomás egyik legegyszerűbben megváltoztatható életmódbeli rizikótényezője. „A kínai városlakók megszokott étrendjének tápanyagösszetételéhez képest az általunk összeállított hagyományos kínai, de szívbarát diéta a napi nátriumbevitelt a felére, 6000 mg-ról 3000 mg-ra csökkenti, egyúttal mérsékli a zsírbevitelt és növeli az élelmirost-tartalmat.
"Megnöveltük benne a fehérje-, szénhidrát- és káliumtartalmat is" – ismerteti Yanfang Wang táplálkozási szakértő, a tanulmány vezető szerzője és a kutatócsoport társvezetője, a Pekingi Egyetemi Klinikai Kutatóintézet kutatója.
Kínában, amely pillanatnyilag a Föld népességének több mint egyötödét adja, a világ más részeihez hasonlóan jelentős mértékben nőtt a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya az utóbbi évtizedek során. A kínaiak táplálkozását érintő egészségtelen változások a keringési betegségek gyakoribbá válásának lényeges mozgatórugói. A 2012-ben lefolytatott Kínai Nemzeti Táplálkozási Felmérés adatai szerint az egészséges ételek, így a magvak, a gumók és a hüvelyesek, illetve a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztása rendre 34, 80, illetve 15 százalékra csökkent a korábbihoz képest.
Ezzel párhuzamosan a hús fogyasztása 162%-ra, a tojásé 233%-ra, az étkezési olajoké pedig 132%-ra emelkedett. „Az Egyesült Államokban és a világ más tájain élő kínai emberek rendszerint a hagyományos kínai étrendet követik, amely alapvetően különbözik a nyugati étrendtől – magyarázza Yangfeng Wu epidemiológus professzor és klinikai kutatási szakértő, aki szintén a Pekingi Egyetemi Klinikai Kutatóintézet munkatársa.
"A nyugati étrendnek léteznek egészséges változatai, mint a DASH vagy a mediterrán étrend,
amelyeket a vérnyomás csökkentésének célzatával terveztek, és bizonyítottan alkalmasak is erre.
Mindeddig azonban nem volt a hagyományos kínai konyhához illeszkedő, igazoltan szívbarát étrend". A tanulmányt 256, átlagosan 56 éves kínai felnőtt bevonásával végezték, akiknek a szisztolés vérnyomása a vizsgálat kezdetekor 130 Hgmm vagy magasabb volt.
A résztvevők valamivel több mint fele volt nő, és csaknem felük szedett legalább egyféle vérnyomáscsökkentő gyógyszert.
A jelentkezőket négy metropoliszból: Pekingből, Sanghajból, Kuangcsouból és Csengtuból toborozták. A négy kínai óriásváros egyben a négy nagy regionális konyhát – a sangtungit, a huaijangit, a kantonit és a szecsuánit – képviseli.
A kínai szívbarát diétát mindenütt a helyi étkeztetési szervezetekkel együttműködésben állították össze, és mindenütt a helyi tradicionális konyhával harmonizálták, hogy kiderüljön, vajon az egészséges étrend alkalmazható és fenntartható-e a különböző nagy kínai étkezési kultúrák feltételei mellett. Ez olykor jelentős kihívás elé állította a kutatókat,
hiszen a kínai konyhában évezredes hagyományokkal bír a só főzési és tartósítási célú használata.
Ez különösen Kína északi régióira érvényes, ahol a hideg éghajlat miatt az év nagy részében nem lehetett friss zöldséghez hozzáférni, így az emberek a téli és tavaszi időszakban sóval tartósított zöldségeket fogyasztottak.
Ezért Észak-Kínában a sóbevitel még az ország más területeihez viszonyítva is kiemelkedően magas. A vizsgálat kezdetén egy hétig valamennyi résztvevő a számára megszokott helyi ételeket fogyasztotta, hogy az újfajta diétát mindenkinek a saját ízléséhez tudják igazítani.
A kutatók arra törekedtek, hogy a szívbarát diéta ízvilágban a lehető legközelebb maradjon a résztvevők megszokott étrendjéhez, miközben annak tápanyagösszetételét egészségesebbre hangolják. Az első hét nap után, melynek során még a szokásos ételeiket fogyasztották, 135 véletlenszerűen kijelölt résztvevőt a következő 28 napra átállítottak az új szívbarát kínai diétára, míg a fennmaradó 130 résztvevő továbbra is az addigi szokásai szerint étkezett.
A résztvevők innentől fogva tehát a sangtungi, huaijangi, kantoni és szecsuáni ételek hagyományos vagy szívbarát változatait kapták. Sem magukat a résztvevőket, sem a vérnyomás méréséért felelős személyzetet nem tájékoztatták arról, melyik résztvevő melyik csoportba került.
A kutatók a vizsgálat előtt és után, illetve a vizsgálat alatt hetente egyszer megmérték a résztvevők vérnyomását. Az egyes fogások összetevőit pontosan megmérték, hogy kiszámítsák a tápanyagösszetételüket. A vizsgálat elején és végén vizeletmintákat is gyűjtöttek a résztvevőktől a nátrium- és káliumbevitel meghatározására.
Az eredmények azt mutatták, hogy a szívbarát kínai étrend számottevő vérnyomáscsökkentő hatással bír,
és a vérnyomásgyógyszerekkel együttesen alkalmazható.
A vizsgálat megállapította, hogy a szívbarát étrendre átállított résztvevők vérnyomása csökkent: a felső (szisztolés) érték átlagban 10 Hgmm-rel, az alsó (diasztolés) érték átlagban 3.8 Hgmm-rel volt alacsonyabb az egészséges étrendű csoportban a kontrollcsoporthoz képest. A szívbarát csoportban 8%-kal nőtt a szénhidrátokból és 4%-kal a fehérjékből származó kalóriabevitel, miközben a zsírból eredő kalóriamennyiség 11%-kal csökkent.
Az egészséges diéta naponta 14 grammal több rostot, 1573 mg-mal több káliumot, 194 mg-mal több magnéziumot és 413 mg-mal több kalciumot, ugyanakkor 2836 mg-mal kevesebb nátriumot tartalmazott. A mindvégig hagyományos diétát fogyasztók tápanyagbevitele lényegében változatlan maradt a tanulmány során.
A kínai szívbarát diétára átállítottak ízpreferenciája hasonló maradt a hagyományos étrendet fogyasztókéhoz; mindkét csoportban hasonló mennyiségű ételt fogyasztottak a résztvevők, és ugyanolyan magas pontszámmal értékelték annak minőségét. A szívbarát étrend naponta és személyenként nagyjából 0.60 dollárnak megfelelő összeggel került többe a szokásos helyi ételeknél. Ezt a többletköltséget a kutatók és a résztvevők is általánosságban elfogadhatónak ítélték.
Az egészséges étrend vérnyomáscsökkentő hatása mind a négy regionális konyha esetében egyformán érvényesült.
A tanulmány szerzői megjegyzik: ezek az eredmények arra utalnak, hogy pusztán a szívbarát étrendre való áttéréssel – amennyiben az általa előidézett hatások tartósnak bizonyulnak – a súlyos keringési betegségek előfordulását 20%-kal, a szívelégtelenségét 28%-kal, a teljes halálozást pedig 13%-kal lehetne csökkenteni.
„Az egészségügyi szakembereknek a szívbarát – nátriumban szegény, de káliumban, rostban, zöldségben és gyümölcsben gazdag – étrendet elsővonalbeli kezelésként kellene ajánlaniuk a magas vérnyomással küzdő betegeiknek – hangsúlyozta Wu. "Mivel a hagyományos kínai főzési és étkezési kultúra mindenütt jelen van, ahol kínaiak élnek a világban, az általunk kidolgozott egészséges kínai étrend és az annak kifejlesztése során alkalmazott irányelvek az Amerikában és másutt élő kínaiak számára is hasznosak lehetnek."