Tudja-e, milyen intelligens állat a csirke?

A tyúkok empatikus állatok, védelmező anyukák, aggódnak, ha kicsinyeik potenciális veszélynek, kényelmetlenségnek vannak kitéve.

A közhiedelemmel ellentétben a csirke nem hülye és nem egy húsdarab, ami mellesleg tojást is rak, hanem egy öntudattal rendelkező, igen intelligens, érző állat, bizonyítja ezt számos tanulmány is.

Az emberek a csirkét egy unintelligens, komplex pszichológiai jellemzők híján lévő állatnak tartják, és ezt a nézetet megerősíti a populáris kultúrában való ábrázolása is, pl. Disney nagyon hülye Heihei csirkéje.

A csirke olyan okos, hogy az élő csirkének való limitált kitettség is összezúzza az előítéleteket. 2015-ben Lisel O'Dwyer és Suzan Hazel az ausztrál Adelaide Egyetemen egy osztályt vezetett, melyben a diákoknak csirkéket kellett tanítaniuk, azon célból, hogy pszichológiát és észlelést tanuljanak a hallgatók. Előtte kitöltettek velük egy kérdőívet, melyből kiderült, hogy legtöbbje korábban kis időt töltött csirkékkel és egyszerű teremtménynek tekintik őket, melyek nagyon nem valószínű, hogy éreznek unalmat, csalódottságot, vagy boldogságot. Két órás csirkékkel való gyakorlat után azonban egész megváltozott a véleményük. A következő kérdőívben már ellenkezőleg nyilatkoztak, vagyis hogy nagyon valószínű, hogy éreznek unalmat, csalódottságot, boldogságot, valamint, hogy sokkal okosabbak, mint előtte vélték és sose gondolták, hogy ilyen intelligensek és ilyen gyorsan tanulnak.

O'Dwyer megismételte e tanulmányt baromfi ipari dolgozókkal és ugyanerre az eredményre jutott. Két egészen eltérő szociális csoport, ugyanazon kezdeti hozzáállással és ugyanazon hozzáállás változással. O'Dwyer azt tervezi, hogy tanulmányozza, vajon ezen élményeknek van-e hatása az étkezési szokásokra. Pédául, hogy olyan csirkét eszik, melyről úgy hiszi erkölcsileg elfogadhatóbb módon tenyésztették.

A Bristol Egyetem kutatása azt sugallja, hogy a csirkék okosabbak lehetnek, mint eredetileg gondoltuk. A csirkék nem hülyék, rejtett mélységeik vannak és számolókészségben és logikában túlteljesítik a kisgyerekeket. Számos komplex készséggel rendelkeznek - beleértve a számoláskészséget, önkontrollt, és alapszintű építési mérnökséget. Forrás: https://www.bbc.co.uk/newsround/22976166

És ez csak egy a sok tanulmányból, melyet Lori Marino az amerikai Utah állambéli Kanab városban lévő Kimmela Center for Animal Advocacy kutatója összeszedett és 2017. januárjában publikálta a dolgozatot, mely egy közös vállalkozás a Kimmel Center és a Farm Sanctuary között.

Az "A Valaki Projekt" (The Someone Project) nevű vállalkozás célja megtanítani a nyilvánosságnak, hogy kik is a tenyésztett állatok. Nem mik, hanem kik. Mert nem tárgyakról van szó, puszta húsdarbokról, hanem érző, érzékeny, intelligens lényekről. A tudományos bizonyíték világosan mutatja, hogy nem olyan tudatlan, unintelligens álaltok, mint sok ember feltételezi.

Rosa Rugani, az olaszországi University of Padova kutatója kollégáival egy sor cikket publikált az utóbbi évtizedben. Ezekből kiderült, hogy a csirkék tudnak számolni, jó a memóriájuk, numerikus feladatokhoz igen jó felfogással rendelkeznek.

Az egyik ilyen tanulmányban újonnan kikelt csirkékkel dolgoztak és kiderült, tudnak számolni és elvégeznek alapszámításokat.

Öt darab tárggyal együtt keltették ki őket, majd néhány nap múlva elvették és a szeme láttára és elrejtették őket: 3 darabot egy fal mögé rejtettek, 2 darabot egy másik fal mögé. A csirkék ahhoz a falhoz mentek, ahol több tárgy volt. Aztán tesztelték a memóriájukat és a képességet, hogy tudnak-e hozzáadni és kivonni. Miután elrejtették a képernyő mögé a tárgyakat, a csirkék szeme láttára a tárgyakat el kezdték átvinni a két fal közt. Úgy tűnt, a csirkék nyomon követték hány tárgyat rejtenek a falak és ahhoz mentek, ahol több volt.

A csirkéknek igen jó felfogással bírnak a numerikus feladatokhoz fiatal kortól, még ha limitált tapasztalatuk is van. Rugani elmondta, hogy e képességek segítenek az állatoknak a természetes környezetükben, pl. nagyobb mennyiségű élelmet elérni, vagy nagyobb csoportot találni szociális társaságnak.

A kereskedelemben az állatok kínok közt élnek és látják egymás és kicsnyeik szenvedését. Forrás: https://www.peta.org/action/10-surprising-facts-chickens/

Siobhan Abeyesnghe az Egyesült Királyság Bristol Egyetemén 2005-ben végzett tanulmánya azt is megmutatta, hogy a csirkék mentális időutazásra is képesek, vagyis elképzelik mi fog történni a jövőben. A csirkéknek megadták a választás lehetőségét, hogy egy olyan kulcsot szednek fel, mely gyors hozzáférést (2 másodperc) nyújt az élelemhez, vagy egy másik kulcsot, mellyel később (6 másodperc), de nagyobb mennyiségű táplálékhoz jut. A csirkék a második kulcsot választották, mely több élelmet adott, de hosszabb idő múlva. Ez önkontrollra vall, mely egy olyan jellemző, amit néhány biológus az öntudat egy fokának gondol.

A tyúkok empatikus állatok és védelmező anyukák, aggódnak, ha kicsinyeik potenciális veszélynek, kényelmetlenségnek vannak kitéve.

Joanne Edgar a Bristol Egyetem állatorvosa azt vizsgálta 2011-ben publikált tanulmányában, hogy reagálnak a tyúkok, ha látják, hogy a csibéikre levegőt fújnak, melyet ők már megtapasztaltak, hogy kissé kellemetlen élmény. Amikor a csibékre levegőt fújtak, a tyúkok szíve hevesebben vert és gyakrabban kiabáltak kicsinyeiknek, míg amikor a kicsik közelében, a kicsiket nem zavarva fújtak levegőt, akkor nem így tettek.

Egy másik tanulmányban azt is megnézték, hogy a tyúkok vajon csak a csibék jeleire reagálnak, amikor a kicsik jelzik, hogy valami baj van, vagy akkor is, ha a csibék nem jeleznek bajt, de a tyúk tudja, hogy a csibét érheti kellemetlenség. Vagyis aggódik-e előre a potenciális veszély, diszkomfort miatt, mely esetleg érheti a csibéket.

Egy tanulmány a Bristol Egyetem Állatorvostudományi Iskolájának Állatjólét és Viselkedés Kutatással foglalkozó csoport akadémikusainak tanulmánya új bepillantást nyújtott a domesztikált tyúkok elméjébe, felfedezvén első ízben, hogy a domesztikált tyúkok világos fiziológiai és viselkedésbéli reakciót mutatnak, amikor csibéiket enyhe kellemetlenség éri.

Állatjólét és Viselkedés kutató csoportja az Állatorvostudományi Iskolában által végzett tanulmány új bepillantást nyert a domesztiált tyúkok elméjébe, felfedezvén, első ízben, hogy a domesztikált csirkék világos fiziológiai és viselkedésbeli reakciót adnak, amikor csibéket enyhe baj éri.

Ez a tanulmány az első, ami bemutatja, hogy a madarak az egyik fontos jellemzővel bírnak, ami alátámasztja az empátiát és az első tanulmány, ami viselkedésbeli és fiziológiai módszereket alkalmaz, hogy mérje ezeket a jellemzőket madarakban.

Jól ellenőrzött kísérleti eljárást és nem invazív monitorozási technikát alkalmazva a kutatók azt találták, hogy a domesztikált tikok világos fiziológiai és viselkedésbeli reakciót mutatnak csibéik bajára.

Az egyik ellenőrzött eljárás alatt, amikor a csibéket levegőfuvalomnak tették ki, a tyúk szívverése fokozódott és a szem hőmérséklete csökkent. A tyúkokok a viselkedésüket is megváltoztatták, és fokozott készenléttel és csökkent tollászkodással és a csibék felé irányított fokozott vokalizácókkal reagáltak. Ezek közül néhány reakciót már korábban alkalmaztak emocionális reakció indikátoraként állatokban. Domesztikált csirkékben az éberen állva töltött idő magasabb szintű félelemmel társul. Ugyanezen csoport által korábban végrehajtott kutatás megmutatta, hogy a tikok szelektíven elkerülik a azokat a környékeket, amik magas szintű állással és alacsony szintű tollászkodással társulnak.

Egy 2013-ban publikált tanulmányban tyúkoknak megmutattak két különböző színű dobozt, az egyikben kényelmetlen érzést keltően befújtak levegőt, a másikban nem. Amikor a kicsiket betették az első dobozba a tyúkok megint az aggodalom jeleit mutatták, még akkor is ha a csibékre nem fújtak levegőt. Ez azt sugallja, hogy a tyúkok reagálnak ha úgy tudják, csibéik potenciális veszélynek vannak kitéve.

A tyúkok empatikus állatok, védelmező anyukák, aggódnak, ha kicsinyeik potenciális veszélynek, kényelmetlenségnek vannak kitéve. Forrás: https://www.peta.org/action/10-surprising-facts-chickens/

A fészekaljat 3 csoportra osztották: az egyik ugyanazon potenciális veszélynek voltak kitéve, a másik nem volt kitéve, a harmadiknak nem volt tudomása potenciális veszélyről. Amikor a tyúkok úgy érezték a csibe fenyegetve van, tekintet nélkül a csibének a helyzetre való reakciójára, a tyúkok növelték az anyai vokalizációt és sétáltak, és kevesebbet tollászkodtak. A stressz indukálta hipertermia jeleit csak akkor mutatták a tyúkok, amikor a fenyegetettség érzésük megegyezett a csibéivel. A csibék viselkedésére hatott a tyúkok viselkedése, amikor azok a fenyegetett környezetben kényelmetlenségre utaló vokalizációt hallattak és kevesebbet tollászkodtak.

A csirkék empatikus és intelligens állatok. Forrás: https://www.peta.org/action/10-surprising-facts-chickens/

Tehát a tyúkok nem csak arra reagálnak, hogy a csibék jelzik, hogy valami kellemetlenségben van részük, hanem integrálja ezeket a saját tudásával, hogy létrehozzon egy adaptív, rugalmas, kontextus-függő reakciót.