Meghökkentő szexuális eszközt találtak Tutanhamon sírkamrájában

A régi legenda szerint átok száll annak fejére, aki megzavarja a fáraó nyugalmát

Tutanhamon az Újbirodalom legsikeresebb uralkodócsaládja, a 18.dinasztia egyik utolsó fáraója volt. A fiatalon 18-19 éves korában meghalt uralkodót elsősorban nem a történelmi jelentősége, hanem a szinte teljes épségében fennmaradt sírkamrája teszi a dinasztia és az ókori Egyiptom leghíresebb fáraójává. Az Újbirodalom korában a régi főváros, Théba közelében fekvő Királyok völgye volt csaknem ötszáz éven át a 20. - 18. dinasztia fáraóinak a temetkezési helye, ahol a 20. század elején öt évig tartó és csaknem reménytelennek látszó kutatás után 1922. november 4-én Howard Carter brit archeológus megtalálta az „elveszett fáraó", Tutanhamon sírját. A helyi ókori szemétlerakó törmeléke alatt meglelt sírkamrából a közel ötezer szebbnél szebb műtárgy mellett egy nyilvánosságot soha nem kapott lelet, Tutanhamon óvszere is előkerült.

Az egyiptológusok többsége úgy vélte, hogy kitalált személy az elveszett fáraó

A tudománytörténet a 20. század egyik legjelentősebb régészeti felfedezéseként tartja számon Tutanhamon sírkamrájának megtalálását.

Tutanhamon sírkamrájának megtalálása volt a 20. század egyik legnagyobb régészeti felfedezése Fotó: Hirling Bálint - Origo

A Királyok völgyében 1922 és 1932 között zajló feltárás megkezdése előtt az egyiptológusok közül sokan azt is kétségbe vonták, hogy egyáltalán létezett-e, és valós személy volt-e az „elveszett fáraóként" emlegetett Tutanhamon, a hagyományos óegyiptomi vallást eltörlő és az egyistenhitet bevezető "eretnek" fáraó, Ehnaton fia.

A Tutanhamon-kincslelet az óegyiptomi történelem leghíresebb régészeti leletegyüttese Fotó: Szabó Gábor - Origo

A Brithis Museum rajzolójából lett régésznek, Howard Carternek már régi, gyermekkori álma volt az elveszett fáraó megtalálása. Egy dúsgazdag angol főrend, George Edward Herbert, Carnarvon 5. grófjának nagyvonalú támogatásával Carter 1917 őszén hozzá foghatott a legendák homályába veszett fáraó síremlékének felkutatásához.

Lord Carnavon ( a képn középen balra) és Howard Carter Forrás: Hulton Archive

Öt év alatt a Királyok völgyének szinte az összes szegletét átkutatta, minden eredmény nélkül.

Az első világháború után Lord Carnarvon anyagi helyzete erősen megrendült, aki 1922 őszén ezért közölte a támogatottjával, hogy be kell fejeznie a rendkívül költséges ásatást. Carter azonban elérte, hogy a lord adjon még neki egy hónapot a kutatás folytatására.

Carter a király hármas koporsójának felnyitása közben Forrás: Wikimedia Commons

Végül ott, ahol 1917 szeptemberében elkezdte a keresést, VI. Ramszesz síremléke mellett egy ókori hulladéklerakó alján 1922. november 4-én megtalálta a sírkamra lejáratát, sértetlen pecsétekkel, amelyekre az „elveszett fáraó", Tutanhamon kartusa volt ráütve. Carter a sírkamra lefalazott bejáratát a lord és leánya, Lady Evelyn jelenlétében 1922. november 27-én törte át.

Lord Carnarvon és Lady Evelyn, valamint Howard Carter a Királyok Völgyében folyó ásatáson Forrás: Wikimedia Commons

Miután egy gyertyával bevilágított a falba ütött résen, a lord kérdésére, hogy mit lát, csak annyit válaszolt: „Csodálatos dolgokat!"

Egy furcsa lelet, amiről szemérmességből hallgattak

A négy helyiségből illetve folyosóból álló, és más királysírokhoz képest kicsi sírkamrában valóban csodálatos dolgok garmadájára bukkantak Carter és munkatársai.

A régi legenda szerint átok száll annak fejére, aki megzavarja a fáraó nyugalmát Forrás: Elter Tamás archívuma

Annak ellenére, hogy már a 18. dinasztia idején kétszer is sírrablók törtek be Tutanhamon sírkamrájába, a fáraóval eltemetett műtárgyak kilencven százaléka teljes épségében megmaradt.

Csodálatos leletek kerültek elő a KV64 jelű sírkamrából Fotó: Polyák Attila - Origo

A rendkívül aprólékos és csaknem egy évtizedig tartó feltárás során Carter és munkatársai kevés híján ötezer tárgyi leletet katalogizáltak illetve konzerváltak. Tutanhamon kincse, különösen a fáraó színaranyból készített halotti maszkja és aranyszarkofágja, a díszes kanópusz-szekrény, az aranylemezekkel borított koronázási trónus és a király szintén dúsan aranyozott harci szekere a kultúrtörténet mindenki által jól ismert remeke, amelyek megtekintése minden évben turisták százezreit vonzza a kairói Egyiptomi Régiségek Múzeumába.

Talán a leghíresebb lelet: a fáraó színarany halotti maszkja Forrás: Koncz Marton/Koncz Marton

Tutanhamon sírkamrája az egyetlen intakt állapotban fennmaradt óegyiptomi királysír, az összes többit ugyanis teljes egészében kifosztották. Az ékszereken és a kultikus használati tárgyakon kívül azonban más, a nagyközönség előtt kevesebb publicitást kapott leletek is előkerültek a KV62 jelű sírkamrából, vagyis Tutanhamon temetkezési helyéről.

A fáraó koronázási trónusa Fotó: Polyák Attila - Origo

E kevésbé ismertté vált tárgyak között akadt egy olyan intim eszköz is,

amely semmilyen publicitást nem kapott, méghozzá vélhetően szemérmességből: a fáraó vékony szövetből készített óvszere.

Nem lehetett túl hatékony a királyi fogamzásgátló eszköz

Az ókori fogamzásgátló eszköz, ami a legrégebbi ismert óvszer, egy finom lenvászonból szőtt hüvely, amit a vizsgálatok szerint a síkosítás érdekében olívaolajban áztattak, és amit a fáraó a vászonhüvelyre varrt vékony zsinórral tudott a derekára rögzíteni. A legmodernebb technológiával elvégzett vizsgálatoknak sikerült kimutatniuk Tutanhamon DNS-t is a királyi óvszeren.

A legkevésbé ismert lelet: a fáraó lenvászonból szőtt óvszere Forrás: Ancient Origins

Az óvszer i. e. 1350 körül készülhetett a szakértők becslése szerint. Maga Tutanhamon i. e. 1333 és 1324 között ült Alsó - és Felső-Egyiptom trónján. Ha ezt az óvszert kifejezetten fogamzásgátlás céljára használta a fáraó, akkor

nem lehetett túl hatékony ez a védekezőeszköz.

Az a tény viszont, hogy a fáraóval együtt eltemették, arra utal, hogy komoly, esetleg valamiféle rituális jelleget tulajdoníthattak ennek a szexuális eszköznek. Tutanhamon sírkamrájában két leánymagzat maradványait is megtalálták, akik vetéléssel, illetve koraszüléssel halva jöhettek a világra.

A leánymagzatok szarkofágja Fotó: Polyák Attila - Origo

A genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a leánymagzatoknak "Tut király" volt az apjuk, és a fáraó főfelesége, Anszheneamon volt az anyjuk. A legjobb ismereteink szerint Tutanhamonnak nem maradtak leszármazottai. A fáraónak a kor szokása szerint nem csak egyetlen, hanem több felesége lehetett, akiken kívül még ágyasokat is tartott.

Tutanhamon legmodernebb technikával elkészített hiteles portréja, egy korabeli, gyermekkori fejszobra mellett, jobbra Forrás: Live Science

Az ókori Egyiptomban egyébként bevett szokás volt a fogamzásgátlás.

Az i. e. 1825 körülre datált Kahun-papirusz, ami az egyik legősibb fennmaradt nőgyógyászati feljegyzés, például krokodiltárgyát és néhány - az irat töredékessége miatt ismeretlen - összetevő keverékét ajánlja fogamzásgátló szernek, amit a pesszáriumra kentek rá. Mivel a krokodilok trágyája lúgos kémhatású, a szernek valóban lehetett spermiumölő hatása.