Harminc millió évről mesél a borostyánban rekedt darázs és virág

kövület
A borostyánba zárt kövületek különös világot tártak a tudósok elé
Vágólapra másolva!
A kutatók egy növényre, darázsra és egy fejlődő légylárvára bukkantak egy borostyán csapdájában, ami a történelem előtti ökológia egy remekül megőrzött pillanatát tárta eléjük. Ha ismerősnek tűnik a borostyánba szorult rovar képe, az nem véletlen. George Poinar, Jr. rovarkutató korai munkája a rovarok DNS-ének dominikai borostyánból való kinyerésével kapcsolatban ihlette a Jurassic Park előtételeit.
Vágólapra másolva!

A Historical Biology tudományos szaklapban publikált, legújabb tanulmány a Plukenetia növénynemzetség első fosszilis feljegyzését dokumentálja, valamint a karibi Hispaniola szigetén található növénynemzetséggel kapcsolatos első információt.

– mondta Poinar a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Eddig csak egy korábban ismert kövületet találtam a Tennessee-i üledékes lerakódásokból.

A híres dominikai borostyán a kihalt Hymenaea protera fából származó gyanta megkövesedett formája, amely a tudósok szerint egykor egy nedves trópusi erdei ökoszisztémában nőtt, a gyantába ágyazott életformák sokfélesége alapján. Ezt a példányt a la Cordillera Septentrional hegységből bányászták.

A dominikai borostyánkövületek koráról vita folyik tudományos körökben, az egymásnak ellentmondó elméletek a példányok kormeghatározására használt mikroorganizmusokon alapulnak.

Egyesek szerint a néha „páncélos amőbáknak" nevezett foraminiferák jelenléte arra utal, hogy a borostyán nagyjából 20-15 millió évvel ezelőtt keletkezett. Mások 45-30 millió évvel ezelőtti dátumot becsülnek meg a coccolithok, az egysejtű fitoplankton által alkotott kalcium-karbonát lemezek jelenléte alapján.

A borostyánba zárt kövületek különös világot tártak a tudósok elé Forrás: George Poinar, Jr., 2022, Historical Biology

Poinar megjegyzi, hogy ez a kövület még bonyolultabb, mert a borostyán körbe-körbe sodródott, és egy turbulens üledékbe került vissza, amely később kőzetté szilárdult.

Ráadásul a Puerto Ricóban és Jamaicában felfedezett, hasonló borostyánpéldányok az oligocénre (33,9-23 millió évvel ezelőtt), illetve a maastrichti-paleocénre (72,1-66 millió évvel ezelőtt) keltezhetők. Ezt a példányt 30 millió évesre becsüli.

A szakemberek szerint a kövület nemcsak egy új növényfajt tár fel, hanem egy egész ökológiai mikrokozmoszot is, amely magában foglalhatja a beporzást, a ragadozó életmódot, sőt a parazitizmust is.

Az Euphorbia nemzetség (a megkövesedett növény élő rokonai) mai tagjait kis darazsak porozzák be, így lehetséges, hogy ez a darázs is hasonló ökológiai szerepet játszott.

A megkövesedett darázs – a Hambletonia dominicana, amelyet Poinar fedezett fel és nevezett el 2020-ban – egy encirtid darázs, ami a paraziták egy csoportja: arról ismert, hogy kisebb rovarok petéivel vagy lárváival együtt rakja le utódait, amelyek később a fejlődő fiatal darazsak táplálékává válnak. Nagy felbontású képalkotást használva Poinar észrevett egy apró szúnyoglárvát (Cecidomyiidae) a virág egyik fejlődő magjában.

Poinart annyira magával ragadta ennek a megkövesedett pillanatnak a szépsége, hogy megjelenését a 20. századi művészeti mozgalmakhoz hasonlította,

a virág „elegáns ívei" és „hosszú vonalai" a szecessziós stílusra emlékeztették, és a darázs „táncoló" dekoratív" formái és "éles szögei" az Art Deco dizájnt idézik.