Több ezer éve sértő feliratot rejtettek el a faragott fallosz felett

A „SECVNDINVS CACOR” szavakat vésték a kőre

A kutatók ősi graffitit fedeztek fel az észak-angliai Vindolanda római erődben, amely egy bizonyos Secundinus nevű embert sérteget, akit egyfajta „szarházinak" titulál. Vindolanda, amit magyarra fordítva „fehér mezőnek" vagy „fehér lápnak" nevezhetünk, egykor a Római Birodalom peremén, Hadrianus falának közelében állt, a Stanegate nevű főút őrzésé céljából.

Nem kevesebb, mint kilenc római erőd épült Vindolandában időszámításunk szerint 85 és időszámításunk szerint 370 között, amelyek fából vagy kőből készültek. Ezzel a korabeli építőmesterek létrehozták Nagy-Britannia egyik legösszetettebb régészeti lelőhelyét és a határmenti élet egyedülálló kulturális örökségét.

Vindolanda napjainkban aktív régészeti lelőhely, ahol az ásatások korábban több ezer tökéletesen megőrzött cipőt, textíliát, fatárgyat és úgynevezett Vindolanda-táblákat tártak fel.

Utóbbiak a legrégebbi fennmaradt dokumentumok Nagy-Britanniában az időszámításunk szerint 1. és 2. századból.

A különös falfirkát Dylan Herbert fedezte fel, amely kifejezetten egy faragott falloszt és „SECVNDINVS CACOR" szavakat ábrázolja:

a szakemberek szerint a kettő ötvözete egyértelművé teszi, hogy személyes sértésnek szánták, mert azt jelenti, hogy „Secundinus, a szarházi".

A „SECVNDINVS CACOR” szavakat vésték a kőre Forrás: The Vindolanda Trust

Egy felirat felfedezése mindig nagy eseménynek számít egy római ásatáson, de felvontuk a szemöldökünket, amikor megfejtettük a kövön található üzenetet

– mondta Dr. Andrew Birley, az ásatások igazgatója és a Vindolanda Trust vezérigazgatója a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Szerzőjének nyilvánvalóan komoly problémái lehettek Secundinusszal, ráadásul elég magabiztos volt ahhoz, hogy nyilvánosan is közölje gondolatait egy kövön.

Hozzátette: nincs kétsége afelől, hogy Secundinust már kevésbé szórakoztatta volna az "alkotás", amikor több mint 1700 évvel ezelőtt a helyszínen sétálgatott.

A római falloszt mindazonáltal gyakran tekintik egy szerencsehozó talizmánnak vagy a termékenység pozitív szimbólumának a római korban.

A falfirka készítője ebben az esetben azonban ügyesen kiforgatta a jelentését és saját céljaira használta fel. A szakemberek szerint mindez emlékeztethet bennünket arra, hogy bár a római hadsereg néha rendkívül brutális módon viselkedett, mégsem mellőzte az egymás elleni szidalmakat.