Hatvanezer évvel ezelőtt már használták a „svájci bicskát”

kőkés, svájci bicska
Az egyetlen módja annak, hogy ezek az eszközök ennyire hasonlóak legyenek ilyen hatalmas távolságok között, ha ezek a korai emberek beszéltek egymással
Vágólapra másolva!
Hajlamosak vagyunk természetesnek tekinteni a széles körben elterjedt kommunikációt, pedig néhány évszázaddal ezelőtt valószínűleg hetekbe telt, amíg megérkezett egy levél, ha egyáltalán eljutott a címzetthez. A kutatók vadonatúj felfedezése azonban bebizonyította, hogy a kommunikáció és a technológiatranszfer körülbelül egyidős az emberiséggel. Hogy honnan tudják? Ahogy rámutattak, minden egy bizonyos kőszerszámon múlt, amelyet kevésbé formálisan a „kőből készült svájci késnek" neveztek el.
Vágólapra másolva!

Az eszköz csupán egy apróság – legfeljebb öt centiméter hosszú –, de hihetetlenül sokoldalú. Elődeink szinte mindenre használhatták, beleértve a csont- és bőrmegmunkálást, valamint a fatárgyak fúrását és formázását.

Az eszközökre Kínától Európán át Ausztráliáig a világ minden táján felbukkantak példák, sokféle formában.

A szakemberek szerint körülbelül 65 ezer évvel ezelőtt érdekes dolog történt: a Dél-Afrikában felfedezett eszközök ugyanazt a kialakítást kezdték el követni.

– magyarázza a tanulmány, amelyet a Scientific Reports tudományos folyóiratban publikáltak. – A morfometriai elemzés azt mutatja, hogy a most felfedezett „kőkések" hasonló sablonok alapján készültek nagy távolságokon és több életközösségen keresztül.

Az egyetlen módja annak, hogy ezek az eszközök ennyire hasonlóak legyenek ilyen hatalmas távolságok között, ha ezek a korai emberek beszéltek egymással Forrás: Paloma de la Peña

A szakemberek szerint csak úgy lehettek ezek az eszközök ilyen hasonlóak ekkora hatalmas távolságok között, ha ezek a korai emberek valahogyan kommunikáltak egymással.

– mutatott rá Paloma de la Peña, a tanulmány társszerzője és a Cambridge-i Egyetem McDonald Régészeti Kutatóintézetének vezető kutatási asszisztense az IFL Science online tudományos portálnak. – Az azonos alakú szerszámok sokasága ráadásul egybeesett az éghajlati viszonyok nagy változásával, ezért úgy gondoljuk, hogy ez társadalmi válasz lehetett az egész dél-afrikai környezetre.

Hozzátette: a felfedezés azonban nem csupán bemutatja ősi hálózatok képességeit, de betekintést nyújt abba is, hogy az emberiség miért is olyan „globálisan sikeres faj".

– mondta Amy Way, az Ausztrál Múzeum és a Sydneyi Egyetem régésze, a tanulmány vezető szerzője. – Ám ezekre a korábbi mozgásokra rányomta a bélyegét a mintegy 60-70 ezer évvel ezelőtti nagy vándorlás, amely minden modern ember ősét érintette, akik ma Afrikán kívül élnek.

Más szóval: pontosan akkor, amikor ezek az eszközök elterjedtek a kontinensen.

A tudósok szerint mind a vándorlás, mind a „svájci kőkés" sikere egy dologtól függött: a közösségi hálózatoktól és a kommunikáció erősségétől.

Ez az elemzés először mutatta be, hogy ezek a társadalmi kapcsolatok már közvetlenül a nagy kivándorlás előtt léteztek Afrika déli részén. Ez pedig nem csak a múlt, de talán a jövő megértéséhez is fontos.