Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csak áttételes a kapcsolat a légszennyezettség és az idegrendszeri problémák közt. Mióta a benzinből eltávolították az ólmot, azóta a gyerekek nem kapnak ólommérgezést a nagy forgalmú utak mellett sétálva. Mióta a katalizátorok igyekeznek minél több nitrogén-oxid tartalmú molekulát kiszűrni a kipufogógázból, azóta valamelyest csökkent a nitrogén-oxid terhelés is. Ez pedig nagyon fontos szempont, ugyanis főként a nitrogén-oxid és a hasonló vegyületek azok, amelyek közvetlenebbül játszanak szerepet az érrendszeri károsodásban. Minden olyan dolog pedig, ami az ereket károsítja, az a szív és az agyi erek rendszerét veszélyezteti. Ennek csak jóval később, nem közvetlenül kialakuló hatásai lehetnek, hiszen a károsodott erek az átmeneti agyi vérkeringési zavarokhoz, a későbbi stroke-okhoz járulhatnak hozzá.
- A kérdés másik aspektusa valamelyest rövidebb átfutású károsodással jár: ez a porszennyezettség, amely azért veszélyes, mert különösen párás időben a porszemcséken levő vízcseppekre a vírusok nagyon szeretnek megtelepedni. Ha pedig elég apró a porszemcse, akkor nagyon könnyen bejut a tüdőbe, a kicsi légutakba, és elsősorban légcsőhurutot, idült hörghurutot okoz, amely viszont meglehetősen közvetlenül tudja rontani az agyi oxigénellátást – ismerteti Prinz doktor. - Ismert például, hogy a COPD betegek véroxigén-szintje eleve alacsonyabb, ha pedig ezt még rontja egy légúti fertőzés, akkor még tovább csökken a vérben az oxigénszint és főként éjjel sokkal könnyebben beköveteznek a kisebb-nagyobb lágyulások az agyban. Ráadásul a stroke egyik „kedvenc időpontja" az éjszaka, ekkor csökken a tüdő légcseréje is, és igen gyakori az alvási apnoé, ami szintén hozzájárul az agylágyuláshoz, a koszorúér problémákhoz és más betegségekhez.
A légúti vírusok egy része idegrendszeri gyulladást is tud okozni. Ez azt jelenti, hogy maga a vírusfertőzés a test agyon kívüli részét érinti, de mégis, az immunrendszeren keresztül az antitestek steril gyulladást tudnak okozni az idegrendszerben – így alakul ki a meningitis. Vagyis nem csak a kullancs, de a vírusfertőzések egy része is képes az arra hajlamosaknál agyhártyagyulladást okozni.
Ennél sokkal általánosabb, hogy a vírusfertőzéseket az interferon nevű immunanyaggal győzi le a szervezet. Mindannyian ismerjük, hogy ha „megfázunk", fáj a fejünk, az izmaink. Általános vírusfertőzés kezdetén a magas interferon szint tud tehát ilyen tüneteket okozni – és ezek már szoros összefüggést mutatnak a légszennyezettséggel. Ezért a téli időszakban az teljesítményünk hatékonysága lényegesen kisebb lehet a gyakoribb fertőzések miatt, mint például tavasszal.
Agylágyulásról akkor beszélünk, amikor egészen pici agyi erek elzárulnak - elsősorban a fehérállományban -, és az általuk ellátott területen néhány milliméter szövet elpusztul. Ez a jelenség az új MR berendezésekkel már akár 30 éves kortól kimutatható, 50 felett pedig szinte minden esetben. Ezek tünetmentes, szigetszerű kicsi infarktusok, de ha sok van belőlük, befolyásolhatják a finommozgás koordinációját, ronthatják a gyors asszociációt, és bár közvetlenül nem érintik az intellektuális teljesítményt, de a gondolkodás sebességét csökkenthetik. Ennek oka, hogy bár az agykéreg épen marad, de a kéreg alatti fehérállományban az összeköttetések zavart szenvedhetnek. Az elmélet szerint ezek a kis érelzáródások úgy keletkeznek, hogy az agyhoz menő verőerek falában kialakulnak az érelmeszesedéses plakkok. Főként a lágy plakkok veszélyesek ebből a szempontból, amelyek dopplerrel jól kimutathatók. Az onnan leszakadó kis vérrögök mikro-embolizációt tudnak okozni az agyban. A szív és az agy két olyan fontos terület, ahol a kicsi artériáknak nincs összeköttetése egymással, tehát ún. végartériák. Tehát ha lezáródnak, akkor az általuk ellátott területen nincs vérellátás – ugyanez igaz a koszorúsereknél is.
Az agyi vérkeringés romlásában szerepet játszik a szív pitvarfibrillációs„üzemmódja" is, ami jelentősen csökkenti a szív pumpafunkcióját és így az agyba kevesebb vér jut. A pitvarfibrilláció egy bizonyos kor felett egyre gyakoribb, bár gyógyszerekkel jól kezelhető.
- Amennyiben tehát valaki idegrendszeri tüneteket, például romló memóriát, lassabb gondolkodási sebességet, mozgáskoordinációs zavart, fejfájást vagy bármilyen hasonló panaszt érzékel, fontos kideríteni ezek pontos okát – hangsúlyozza dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus.- Ennek első lépése lehet a neurológiai kivizsgálás, amely elindíthatja a további szükséges vizsgálatokat, akár neurológiai, akár más szakterület, például kardiológia vagy szomnológia irányában.
Prinz doktor szerint a legkézenfekvőbb lehetőség, ha kimegyünk a nagyvárosból, legalább hétvégenként.
- Saját tapasztalatom is az, hogy gyerekként január-februárban szinte minden héten volt némi hőemelkedéssel járó légúti fertőzésem. Amint azonban édesapám elkezdett hétvégenként kirándulni vinni, ez el is múlt. Ha valaki Budapesten kimegy akár csak a Svábhegyre, Hármashatárhegyre, láthatja, hogy annak dacára, hogy majdnem teljesen megszűnt a kályhafűtés, Budapest szinte szmogban ül.
Ebből a szempontból nagyon veszélyesek a fékpofákról lekopó részecskék, a kipufogógázokban található részecskék és az, hogy az autóforgalom felveri a port. Ezért lehetőleg alacsony forgalmú helyeken kell sétálni, minél magasabban. A nagy forgalmú helyeken történő sport, kocogás kifejezetten ártalmas lehet, ezért magas légszennyezettség mellett hasznosabb lehet edzőteremben mozogni. Ennek persze feltétele, hogy a terem rendesen legyen takarítva, a légkondicionáló szűrője szintén takarítva, cserélve van.
Az is fontos, hogy amennyire lehet, a belégzés az orron át történjen, ugyanis a csillószőrös hengerhámsejtek igen hatékonyan képesek kiszűrni a levegőből az oda nem való részecskéket.
(Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu))
