Így került a Budapest-fok a sarkkörön túlra

A Ferenc József-föld 191 jéggel borított szigetből áll és gyakorlatilag lakatlan

Százötven éve, 1872. június 13-án indult útnak a németországi Bremerhaven kikötőjéből az osztrák-magyar északi-sarki expedíció, amely felfedezte a Jeges-tengeren, az Északi-sarkhoz közel fekvő Ferenc József-földet.

Az átjárót az év legnagyobb részében jég borítja

Az expedíciót jórészt gróf Johann Wilczek, a bécsi Földrajzi Társaság elnöke és Zichy Ödön gróf költségén szervezték, de az Osztrák-Magyar Monarchia kormányának támogatását is sikerült hozzá megszerezni. Az út célja a Távol-Keletre vezető északkeleti átjáró felkutatása volt - azaz az Atlanti-óceánról Szibéria partjai mellett a Csendes-óceánra vezető és hajózható útvonalat kerestek.

Az átjárót azonban az év legnagyobb részében jég borítja, és csak a múlt század közepétől használták rendszeresen kereskedelmi, katonai célokra.

Az expedíciót a közös hadsereg tisztjei irányították: a parancsnok Karl Weyprecht kapitány, helyettese, egyben a tudományos vezető Julius Payer főhadnagy volt. A 24 fős személyzet fele dalmát tengerész, a tisztek osztrákok voltak, az egyetlen magyar, Kepes Gyula hajóorvos az élelmezésért és a vitaminellátásért is felelt.

A Ferenc József-föld Forrás: Wikimedia Commons

A felfedezőket szállító hajó, a 220 bruttóregisztertonna vízkiszorítású, megerősített falú, háromárbocos, kisegítő gőzgéppel is ellátott Admiral Tegetthoff 1872. június 13-án futott ki Bréma kikötőjéből.

A tervek szerint jutottak el Novaja Zemlja-szigetig, de attól nem sokkal északra a hajó a jég fogságába került. A jégtáblák közé zárt Tegetthoff 372 napig sodródott észak felé, eközben a személyzet méréseket végzett, kutyaszánnal felderítő és vadászutakat tett. A nyomott hangulat a hajón csak akkor engedett fel, amikor 1873. augusztus 30-án az északi szélesség 80. foka közelében egy, a térképen addig nem jelölt szárazföldet pillantottak meg.

A szigetcsoport partjainak közelébe csak két hónappal később jutottak el, és partra lépve uralkodójuk tiszteletére Ferenc József-földnek nevezték azt el.

Hajóval már nem juthattak haza

A második sarkvidéki telet a sziget közelében töltötték, jobbára elejtett jegesmedvéket ettek, skorbut és egérinvázió gyötörte őket. A hajógépész később bele is halt a nélkülözésekbe. Az első kutyaszános csapat csak 1874 márciusában indulhatott az ismeretlen földre Payer vezetésével.

Viszontagságos útjuk során a 82. fokig hatoltak északra, megállapítva, hogy a szigetek zöme 200-400 méter magas fennsík.

Az expedíció kezdeményezői nevét megörökítendő a nyugati nagy szigetet Wilczekről, a keletit Zichyről nevezték el, egy hegyfok kapta Bécs és Pest (később Budapest) nevét.

A Tegethoff-fok a Hall-szigeten Forrás: Wikimedia Commons

Mivel a hajóval már nem juthattak haza, 1874 májusának végén sorsára hagyták a Tegetthoffot, benne egyebek között Kepes állat- és növénygyűjteményével.

A felszerelést, élelmet szánokra rakva a jégmezőn dél felé indultak, magukkal cipeltek három, sítalppal ellátott csónakot is. Három hónap küszködés után érték el a Novaja Zemljától északra húzódó nyílt tengert, és csónakba szállva a szigethez eveztek. Augusztus 24-én összetalálkoztak egy orosz bálnavadász hajóval, amely a norvégiai Vardö kikötőjébe vitte az elcsigázott embereket.

Bécsbe hazatérve a felfedezőket hősként ünnepelték, Weyprecht és Payer kitüntetésben is részesült.

Az expedíció történetét Payer írta meg 1876-ban, Kepes doktor hazatérése után nem sokkal tartott előadást a Magyar Földrajzi Társaságban útjukról.

Az éghajlatváltozás nem hagyta érintetlenül

A 191, csaknem állandóan jéggel borított szigetből álló, 16 191 négyzetkilométernyi terület nem lett Ausztria-Magyarország része. A Ferenc József-földet 1926-ban annektálta a Szovjetunió, ma Oroszországhoz tartozik.

A Ferenc József-föld 191 jéggel borított szigetből áll és gyakorlatilag lakatlan Forrás: Wikimedia Commons/xSergey Slepnev

Itt működik a világ legészakibb meteorológiai állomása, a Ferenc József-föld 2004 óta védett terület, 2009 óta az Orosz Sarkvidéki Nemzeti Park része.

Az éghajlatváltozás ezt a rideg sarkvidéki területet sem hagyta érintetlenül: a jégpáncél csökken a szigeteken, partjainál pedig néhány éve eddig nem jellemző állat- és növényfajok, közöttük közönséges barázdásbálnák jelentek meg. A szigeteken 2014-ben nyílt meg a világ legészakibb postahivatala, ahonnan már képeslapot is lehet küldeni a turistáknak.

(MTVA Sajtóarchívum)