Mérgező virágok jelennek meg az agyban

Az egerek agyában megfigyelt virágszerű struktúrák
Vágólapra másolva!
Az agy saját hulladékeltávolító rendszerével kapcsolatos problémák állhatnak az Alzheimer-kór mögött – állítja egy új kutatás, amit a Futurism tudományos portál idéz.
Vágólapra másolva!

A Nature Neuroscience folyóiratban közzétett tanulmány szerint az Alzheimer-kór kialakulására utaló jelek sokkal előbb megjelennek az agyban, mint azt korábban hitték. Ezek a jelek tulajdonképpen mérgező, hulladéknak minősülő anyagok felhalmozódását jelentik, amelyek a mikroszkópos felvételeken virág formájú képződményeknek tűnnek.

A kutatók kísérleti egereken követték nyomon a betegség lefolyását. A megfigyelések alapján a probléma gyökere az agysejtek lizoszómáinak „meghibásodása". A lizoszóma egy sejtszervecske, amelynek legfontosabb feladata az anyagcsere során keletkező hulladékok lebontása, eltávolítása és újrahasznosítása, a sejtmaradványok eltüntetése, összességében a sejtek épen tartása.

Amikor a lizoszómák a savas enzimjeikkel a hulladék eltávolításába kezdtek, a kutatók azt vették észre, hogy egyes lizoszómák a lebontásra ítélt sejthulladékkal egyesülve rendellenesen megnagyobbodtak, majd a membránon átlépve virág formájú képződménnyé váltak a sejtmag közelében.

Ezekben a „mérgező virágokban" a szakértők azonosították a kórért felelős amiloid lerakódások szálait.

Az egerek agyában megfigyelt virágszerű struktúrák Forrás: Nature

A tanulmány vezető szerzője, Ju-Hyun Lee szerint ez ellentmond a korábbi hipotéziseknek, amik a sejten kívüli, későbbi amiloid plakkokra koncentráltak, és nem vettek tudomást a neuronokon belül, korábban megjelenő kóros felhalmozódásokról.

Ez a felfedezés magyarázza azt is, miért nem tudták megállítani a betegség súlyosbodását azok a kísérleti kezelések, amik az amiloid lerakódások eltávolítását célozták meg; az agysejtek ugyanis már jóval azelőtt károsodtak, hogy az amiloid plakkok a sejten kívül megjelentek.

Az új eredmények gyökeresen megváltoztathatják az Alzheimer kialakulásáról alkotott képünket, és új terápiák kidolgozását teszik lehetővé.