Elképesztő, micsoda rituális ősi lakomákat tartottak a maják

A lelőhelyen számos rituális felajánlást azonosítottak

A régészek több száz állati maradványt tártak fel Palenque ősi maja városban, amelyeket ősi lakomák rituális leletanyagaként azonosítottak. A felfedezést az Országos Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) Palenque Régészeti Projektjének kutatói tették, ahol a csapat állati maradványokat, szenet, kagylóból készült kis gyöngyöket és egy zöld követ találtak, amelyeket egykor az El Palacioban (vagyis palotában) helyeztek el rituálisan.

Az El Palacio (a Palota) a legnagyobb komplexum Palenque romjain belül, amely valószínűleg szertartási és adminisztratív központként szolgált a Krisztus utáni 7. és 8. században. A mexikói maja romváros a 7. században vált vallási központtá és Kin Pakal (teljes nevén: K'inich Janaab' Pakal) király uralkodása (615-683) idején élte virágkorát.

A komplex belső tér tizenkettő szobából vagy „házikóból" áll, két udvarház és a torony labirintusából, amely a maja világban egyedülálló négyszintes négyzet alakú építménynek számított – írja a HeritageDaily online tudományos portál.

A lerakódások összefüggésben állnak a lakomák lebonyolításával, amelyek után az élelmiszereket és a használt tárgyakat is különböző üregekbe helyezték és elégették.

A Palota (El Palacio) a négyemeletes megfigyelőtoronnyal Forrás: Picasa 2.0

A szakemberek szerint az ehhez hasonló tevékenységet nagy építési projektek vagy rituális események ünnepélyes megkezdése érdekében végezték. A lerakódások maradványait szitálással azonosították, amely során a kutatók két keskeny, hálós fatartót építettek a szomszédos Otulúm-patakra.

Az El Palacio délnyugati sarkában található „B házban" a régészek egy különös lelőhelyet tártak fel.

A szitálás összesen tizenhét fajt azonosított, amelyek 58 százaléka hal, 19 százaléka puhatestű, 11 százaléka tízlábú (rákfélék), 5 százaléka madár, 4 százaléka hüllő és 3 százaléka emlős. Köznevükről úgy ismerjük őket, mint

vízi kagyló, szárazföldi csiga, almacsigafélék, édesvízi rák, mojarrák, tenguayaca, fehér sügér, fürj, fehér teknős, kilencsávos tatu, háziasított kutya, szarvasfélék és fehérfarkú szarvas.

A lelőhelyen számos rituális felajánlást azonosítottak Forrás: INAH

Egy másik, az „E házban" található lelőhely az azonosított fajok 70 százalékát tartalmazta, 12 százalékban halak és 10 százalékban puhatestűek, míg a legalacsonyabb arányban hüllők, emlősök és madarak találhatók.

A most felfedezett lelőhelyek arra utalnak, hogy Palenque lakói elsősorban a közeli édesvízi víztestek, például patakok, mocsarak, lagúnák és folyók erőforrásait aknázták ki,

mint például a Michol-patak és a Catazajá-lagúna, vagy az Usumacinta folyó, ez utóbbi a tabascoi Jonuta településen.

A város és a környező nemzeti park 1987 óta az UNESCO kulturális világörökségének része.