Még egy lépéssel közelebb kerültünk a mohácsi csata helyszínéhez

A mohácsi csatatér egy 19. századi romantikus festményen

Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem kutatásai alapján - közölte Pap Norbert, az intézmény történetiföldrajz-professzora. Az egykori település fekvése azért különösen fontos, mert a csata történetének magyar krónikása, Brodarics István püspök visszatekintése e falu elhelyezkedését veszi alapul a helyszín meghatározásakor.

Több mint egy tucat lehetséges ponton lehet az egykori falu

Egy 1700-as datálású térkép, más írott források és a közelmúltban elvégzett műszeres vizsgálatok eredményei alapján esély nyílhat az 1526-os mohácsi ütközet helyszínének megtalálására. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Történeti és Politikai földrajzi Kutatási Centruma vezetőjének tájékoztatása szerint a helyszín meghatározásában szerepet játszó, a mohácsi síkságon egykor és ma fekvő településeket érintő földrajzi névelemzés és egy újabb környezetrekonstrukciós vizsgálat is lezárult a közelmúltban.

A mohácsi csatatér egy 19. századi romantikus festményen Forrás: Wikimedia Commons

A kutatók között egy évszázada folyik a vita arról, hogy pontosan hol zajlott a sorsdöntő küzdelem

– mondta Pap Norbert. – A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését.

Hozzátette: az egykori település fekvése azért különösen fontos, mert a csata történetének magyar krónikása, Brodarics István püspök visszatekintése e falu elhelyezkedését veszi alapul a helyszín meghatározásakor.

Pap Norbert a mohácsi csata évfordulóján tartott megemlékezésen Fotó: Polyák Attila - Origo

Pap Norbert szerint az elmúlt mintegy száz évben a kutatók több mint egy tucat lehetséges pontot jelöltek meg a mohácsi síkon a falu helyét illetően.

Kutatótársaival földrajzi névelemzéssel, írott források, történeti térképek, a térség gazdasági szerkezetének, tájhasználati változásainak és a földrajzi telepítő tényezők elemzésével vizsgálták, hogy hol helyezkedhetett el a település, mivel foglalkoztak a lakói.

A templom szimbolikus jelentőséggel is bír a csata emlékezetében

A kutatók előbb négy lehetséges helyszínt vizsgáltak meg, majd az azokkal kapcsolatos mélyebb elemzések során jutottak arra a következtetésre, hogy az egykori Földvár a mai Sátorhelytől délre, Udvar falutól északra, a Borza-patak mentén, egy átkelőhelynél helyezkedett el. Ezt igazolja a kutatás során elemzett, 1700-ra datálható térkép is.

Oszmán harcosok. A Brodarics által leírt "völgyben" a török lovasság próbált észrevétlenül a királyi tábor hátába kerülni Forrás: Origo

A most beazonosított területen - a patak mindkét partján - 1967-ben folyt már részleges régészeti feltárás, amelynek során egy középkori település nyomait találták meg

– hangsúlyozta Pap Norbert. – Az elmúlt évben műszeres vizsgálatokkal sikerült a település kiterjedéséről további információkat szerezni, ezért indokolt ezeknek a munkálatoknak a folytatása.

A tudós utalt rá: a vizsgálatoknak a település épületeinek, különösen templomának feltárására kell összpontosítaniuk.

Brodarics egy templomról is megemlékezett Földvár kapcsán, amely más történeti forrásokban is fel-felbukkan.

A PTE kutatója szerint a templom szimbolikus jelentőséggel is bír a csata emlékezetében, helyének esetleges meghatározása újabb emlékpontot eredményezhet.

Az 1960-as illetve 70-es években feltárt kisebb tömegsírok is Sátorhely térségében fekszenek Fotó: Polyák Attila - Origo

A szakemberek úgy vélik, hogy az egykori falu feltárása mellett, az attól északra fekvő tágas térséget is érdemes lesz összetett terepi vizsgálatok alá vonni,

fegyverek maradványait, tömegsírokat, sáncok és árkok helyeit keresni. Csak a nagy területi kiterjedésű, műszeres vizsgálatok hozhatnak eredményt.

A mohácsi csatatérrel kapcsolatos kutatások a jövőben is a Bölcsészettudományi Kutatóközponttal szoros együttműködésben folynak.

(MTI)