Sárkányember és a sötétség gyermeke: a tavalyi év nagy felfedezései

A Sárkányember több mint 146 ezer évvel ezelőtt élhetett Kína északkeleti részének hűvös régiójában

Emberi őseink és rokonaink több tízezer évvel ezelőtt éltek, ám még mindig rengeteget kell tanulnunk létezésükről és képességeikről. A korábbi évekhez hasonlóan, a kutatók 2021-ben is számos nyomot vizsgáltak, beleértve az ősi koponyákat, amelyek fényt derítettek az agy evolúciójára, illetve a korábban ismeretlen Homo fajokból származó csontokat és a megkövesedett lábnyomokat. Íme a 2021-es év legizgalmasabb felfedezései emberelődeinkről.

A korai embereknek majomszerű agyuk lehetett

Az emberek ma meglehetősen intelligens és okos fajnak számítanak, de ez nem volt mindig így. A Homo nemzetség korai tagjainak ugyanis a legfrissebb vizsgálatok szerint leginkább majomszerű agyuk volt.

Csak mintegy 1,7-1,5 millió évvel ezelőtt „fejlesztettük ki a fejlett" agyat

– állapította meg a Science tudományos folyóirat áprilisi tanulmánya, amit a LiveScience online tudományos portál idéz; hozzátéve, hogy más szóval, több mint egymillió évbe telt, mire az emberelődök agya elkezdett fejlődni.

A grúziai Dmanisiból származó öt jól megőrzött Homo erectus koponya virtuális rekonstrukciója 1,85 millió és 1,77 millió évvel ezelőttre datálható Forrás: M. Ponce de León and Ch. Zollikofer/University of Zurich

A kutatók a fedezést úgy tették a tavalyi évben, hogy analízis alá vetették az ősi és a modern emberek koponyájának belsejét, valamint legközelebbi élő rokonaink, az emberszabású majmok agyát. Ezek az elemzések végül feltárták, hogy az agy elülső lebenyének kialakulása időbe telt, amely az összetett kognitív feladatok feldolgozásáért felelős.

A „Sárkányember" közelebb állhat hozzánk, mint véltük

Egy rejtélyes ősi emberelőd koponyáját találták meg tavaly Kínában a régészek, amelyet a szakemberek egy új emberfajként azonosítottak, és a Homo Longi, vagyis a „Sárkányember" nevet kapta. A felfedezésről háromtanulmány is beszámolt a 2021-es esztenő júniusában. A tudósok szerint

ez az emberfaj lehet a modern ember legközelebbi evolúciós rokona az eddig ismert ősemberek közül, mint a neandervölgyi vagy a Homo erectus.

A csoport feltételezhetően mintegy 146 ezer éve élt Kelet-Ázsia területén.

A Sárkányember több mint 146 ezer évvel ezelőtt élhetett Kína északkeleti részének hűvös régiójában Forrás/Illusztráció: CHUANG ZHAO

Ez az egyik legfontosabb felfedezés az emberi fosszíliák tekintetében

– magyarázta Chris Stringer professzor, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa, az emberi evolúció egy vezető szakértője, aki a The Innovation című tudományos szaklapban publikált tanulmányra hivatkozott. – Ez az emberiség egy különálló ága, amely nem a modern emberré válás útján volt, hanem egy hosszú, különálló ágat képviselt, amely abban a térségben fejlődött több százezer évig, majd kihalt.

A koponya hatalmas az emberi fajokhoz tartozó átlagos méretű koponyákhoz képest, az agya viszont nagyjából hasonló nagyságú. Valószínűleg egy 50 éves korában meghalt férfié lehetett, aki erőteljes testalkatú és kemény embernek tűnik a lelet alapján.

A kutatók szerint a felfedezés átírhatja az emberi evolúció történetet.

A szakemberek azt is elárulták, hogy ez az egyik legteljesebb ősember fosszília, amelyet valaha találtak.

A „sötétség gyermekének" koponyáját fedezték fel egy barlangban

Hogyan kerültek egy fiatal Homo naledi gyermek maradványai egy mély, szűk átjáróba Dél-Afrikában? Ezt a kérdést tették fel a kutatók tavaly.

Egy nemzetközi tudóscsoport egy 250 ezer éve, nagyjából hatéves korában meghalt Homo naledi részleges koponyáját és több fogát fedezte fel

novemberben a Johannesburg melletti Cradle of Humankind (Az emberiség bölcsője) nevű, világörökségi listán is szereplő terület Rising Star elnevezésű barlangjának távol eső részén. Úgy vélik, szándékosan helyezhették a területre, amely egyfajta sír lehetett.

Leti koponyája pont beleillik egy modern ember tenyerébe Forrás: Wits University

A szakemberek a kisgyermeket találóan „Letinek" nevezték el.

A Homo naledi egy ősi emberféle, vagyis hominida, amely a középső pleisztocén korban, 335 ezer és 236 ezer évvel ezelőtt élt. Leti egyike annak a több mint kéttucatnyi Homo naledi egyednek, akiknek maradványait 2013 óta fedezik fel a barlangrendszerben. A vizsgálatok azóta kimutatták, hogy Homo naledi nagy valószínűséggel egyenesen járt, körülbelül 1,44 méter magas mintegy 40-56 kilogramm közötti súlyú lehetett.

Találkozás egy közvetlen emberi őssel, a Homo bodoensis-sel

Egy eredetileg 1976-ban felfedezett, 600 ezer éves koponya új elemzése új emberi fajt tárt fel: a Homo bodoensis-t, a Homo sapiens lehetséges közvetlen elődét.

A felfedezés a szakemberek szerint segíthet feltárni, hogyan mozogtak és hogyan léptek kapcsolatba egymással az emberelődök a bolygón.

A Homo bodoensis Afrikában élt a középső pleisztocénben Forrás: Ettore Mazza

A kutatók azonban nem egyszerűen újra felfedezték a koponyát. Inkább úgy fogalmazhatnánk, hogy a 774-129 ezer évvel ezelőtti emberi kövületek szisztematikus áttekintését végezték el 2021-ben. A bizonyítékok azt mutatták, hogy a korábban elnevezett H. heidelbergensis példányok átsorolhatók a neandervölgyiek vagy a H. bodoensis kategóriába.

A faj egyedei a középső pleisztocén földtörténeti időszakban éltek Afrikában.

A bodoensis elnevezés egy koponyára utal, amelyet az etiópiai Awash folyó medrében lévő Bodo D'ar régészeti lelőhelyen találtak.

Az Evolutionary Anthropology: Issues News, and Reviews tudományos folyóirat októberi tanulmánya szerint az ebből az időszakból származó emberelőd egyedeinek további vizsgálata akár korábban ismeretlen fajokat is feltárhat.

A legrégebbi ismert gyenyiszovai kövületekre bukkantak

Egy szibériai barlangban rejtőző, újonnan felfedezett csontok szerint a legrégebbi ismert gyenyiszovai kövületek körülbelül 200 ezer évesek.

Az ezekből kinyert DNS-kutatások szerint a Homo nemzetség tagjának számító gyeniszovai ember valaha széles körben elterjedt Ázsia kontinentális részén.

Maradványaik azonban alig vannak; eddig a tudomány csupán hat gyenyiszovai egyedet ismert, ebből ötöt a szibériai Gyenyiszova-barlangból és egyet Kínából. Az új leletnek köszönhetően a kutatók további három, a Gyenyiszova-barlangból származó egyed kövületeihez jutottak.

A gyenyiszovai ember rekonstrukciója Forrás: News.com.au

A gyenyiszovai ember mitokondriális DNS-e különbözik mind a neandervölgyi emberétől, mind pedig a modern emberétől.

Ha a kutatók a jövőben további gyenyiszovai embermaradványokat találnak, akkor talán ez a rejtélyes faj a jövőben már nem lesz olyan titokzatos számunkra.

Egy emberi temetés felfedett egy eltűnt származási vonalat Indonéziában

Az ősi emberi leszármazások nem mindig hagynak egyértelmű nyomokat, ám egy 7200 éves indonéziai temetkezés felfedezése most feltárt egy korábban ismeretlen, mára kihalt emberi leszármazást.

A nő maradványainak genetikai elemzése ugyanis kimutatta, hogy távoli rokona az ausztrál őslakosoknak és melanézoknak, vagy az Új-Guinea és a Csendes-óceán nyugati szigetein élő őslakosoknak.

Az indonéziai Dél-Sulawesi barlangjában találták meg a nő koponyáját és állkapcsát Forrás: Hasanuddin Egyetem

A felfedezett lelet jelentős hányaddal rendelkezett a gyenyiszovai ember néven ismert archaikus emberi faj DNS-éből, akárcsak az ausztrál őslakosok és az új-guineaiak.

A Nature tudományos folyóiratban augusztusban megjelent tanulmány szerint talán Indonézia és a környező szigetek találkozási pontot jelenthettek a modern ember és a gyenyiszovaiak között.