Milyen telet jósolnak a güzüegerek?

güzüegér, Mus spicilegius
Güzüegér (Mus spicilegius). (Fotó: Bihari Zoltán)
Vágólapra másolva!
A Körös-Maros Nemzeti Park tájait járva ezekben a hetekben igen kevés güzüegér-halmot fedezhetünk fel, s a meglévők sem nagyméretűek. A népi megfigyelések szerint ez arra utal, hogy enyhe lesz a tél.
Vágólapra másolva!

A halmok csökkenő száma ugyanakkor azt is jelezheti, hogy a faj élőhelyeinek csökkenésével az állomány is csökkent. A güzüegerek rendkívüli módon hasonlítanak a mindenki által ismert házi egerekhez. Fontos különbség azonban, hogy a güzüegerek hasa hófehér, s ugyanilyen kis fehér tappancsaik is vannak. Ezek a bájos, mókás állatkák a néphit szerint kiváló időjósok.

A güzüegerek a tél beállta előtt különböző méretű halmokat készítenek a szántóföldeken, tarlókon, mezsgyéken, parlagterületeken. Állítólag, ha hosszú és kemény lesz a tél, akkor sokkal nagyobb halmot építenek a családjuknak, mint amikor enyhébb tél elé nézünk. A halmok ugyanis nemcsak otthonul szolgálnak a güzüegerek száma, hanem takarmányraktárként is funkcionálnak.

A halmok készítésének megvan a maga speciális technikája. A föld felszínén 10-15 cm vastagságban gyommagvakat, kalászokat halmoznak fel, ez lesz az egércsalád téli tápláléka. A halmot ugyanilyen vastagon földdel takarják be, amihez a közelben vájt anyaggödrökből hordják az alapanyagot. A halom alatt, mintegy 20-25 cm-es mélyen egy nagyobb üreget vájnak ki, ebben vészelik át a telet.

Güzüegér (Mus spicilegius). (Fotó: Bihari Zoltán) Forrás: https://www.bnpi.hu/hu/hir/del-borsod-kevesbe-ismert-emlosei-ii-a-guzueger

Szemben az összes többi kisrágcsálóval a güzüegerek monogámok, s a szülők és a fiatalok télire is együtt maradnak. Az általuk készített halom alatt töltik a telet és a raktárukból táplálkoznak.

Egészen az 1980-as évekig a güzüegeret nem különböztették meg a házi egértől, mára azonban már bebizonyították, hogy két különböző fajról van szó. A házi egerek csak emberi környezetben élnek és nem párban, a güzüegerek pedig csak a szántóföldeken, mezőkön és párban. Mezőgazdasági kártételük nem jelentős, mert a gabonaszemek túl nagyok nekik, csak az apró gyommagvakat tudják megenni.

(Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park: https://www.kmnp.hu/hu/)